Munkamódszereink

A hagyományos újságírói eszközök mellett számos egyszerű eszközt használunk, valamint józan ésszel és sok óvatossággal élünk, hogy megerősítsük vagy cáfoljuk az online fellelhető tartalmakat. Arra törekszünk, hogy transzparensen bemutassuk az összes lépést, amelyen végigmentünk a cáfolási folyamatban.

Egy konkrét kérdésből kiindulva megpróbáljuk feltárni a kétes sztorikat és állításokat.  Ezek a cáfolatok adott esetben az AFP hírszolgálatán is megjelenhetnek.

A forrás visszakövetése 

A hamis információk jelentős része kontextusából kiragadott, régi képeket használ. Hogy feltárjuk a forrást, fordított képkeresést végzünk, egy vagy több keresőmotorban megfuttatjuk a képet, hogy kiderüljön, jelent-e meg már máshol a neten. A Google Chrome böngészőben jobb egérgombbal a képre kattintva elérhető a “Google képkeresés” funkció. A kereső átfutja az adatbázisát, hogy kiderüljön, van-e hasonló kép az indexelt tartalmak között. 

Gyakran használjuk és másoknak is ajánljuk az Invid/We Verify kiterjesztésünket (lásd később), ami lehetővé teszi, hogy a felhasználó válasszon több fordított képkeresést végző szolgáltatás közül, mint a Google, a Bing (Microsoft), a Yandex (orosz keresőprogram), a TinEye (képek és nem kulcsszavak alapján keres), és a Baidu (kínai keresőprogram). Ha a kiterjesztés telepítve van a böngészőben, akkor a felhasználó egy egyszerű jobbklikkel választhat a felsorolt keresők közül. 

A fordított képkeresés nem mindig eredményes, vagy mert a kép még nem került publikálásra a neten, vagy mert a keresőmotorok nem indexelték még. Néha összezavarja a keresőket, ha például a képet megfordították, ahogy az ebben az esetben is történt, egy Justin Trudeau kanadai miniszterelnökről szóló sztoriban. Így próbálunk szabad szemmel is nyomokat keresni (például üzletek, utcatáblák, épületek, növények, rendszámtáblák), hogy beazonosítsuk a kép készítésének helyét és idejét. 

Miközben egy Kréta szigetén készült videót vizsgáltunk, egy helyszínt a Google Maps-en azonosítottunk be azáltal, hogy megfigyeltük a partvonal formáját.

Egy kép vagy egy videó soha nem lehet önmagában bizonyíték egy állításra. Meg kell vizsgálnunk, hogy mennyire koherensek az egyéb kapcsolódó adatok, például a publikálás dátuma és a képen látható információk, például az időjárás. 

Amikor gyanús képekkel van dolgunk, megpróbáljuk megszerezni az eredeti fájlokat, hogy megállapítsuk, történt-e manipuláció. 

Egy idézet vagy nyilatkozat forrásának a felkutatása

Az adott szöveg egyszerű kimásolása és beillesztése egy keresőbe gyakran segít kideríteni, hogy megjelent-e már máshol online, valamint segít a forrást is felderíteni. Gyakran megesik, hogy politikusoknak tulajdonított idézeteket paródiaoldalakról vesznek át. 

Ha egy megjegyezést egy személynek tulajdonítanak, akkor megbízható források után nézünk (hang- vagy videófelvétel, hivatalos leirat), valamint felkeressük az adott személy online fiókjait a további megerősítéshez. Adott esetben felvesszük a kapcsolatot az érintettel. Amikor kvantitatív adatokkal van dolgunk, megpróbáljuk megkeresni az eredeti tanulmányt, és feltárni, hogy milyen módszerekkel készült. 

Videós anyagok feltárása

Az INVID/We Verify böngészőkiterjesztés, amelynek a kifejlesztésében az AFP is részt vett, lehetőséget biztosít egy videó képkockákra vágására (ez a funkció a “Keyframes” fülön elérhető). Ezután lehetőség van a képkockákon fordított képkeresést végezni. 

Nagy segítség lehet, ha azt gyanítja, hogy a képet megfordították, mivel a kiterjesztésben vissza tudja forgatni. ("Magnifier" --> Insert your image --> "More filters" --> "Flip" --> "Apply"). 

Információk összevetése 

Ha egy, az interneten terjedő kép vagy információ megkérdőjelezhetőnek tűnik – főleg ha nem tüntet fel forrásokat – az első reflexünk az, hogy átnézzük a kommenteket, amiket hozzáfűztek. Ezek között lehet van olyan, amely ellentmondó információkat szolgáltat, vagy megkérdőjelezi a poszt igazságtartalmát. 

Ha egy személyt vagy szervezetet említenek, kapcsolatba léphetünk velük, hogy meghallgassuk az ő verziójukat. Ha egy megkérdőjelezhető bejegyzés egy képen vagy videón alapszik, akkor más képeket keresünk az adott eseményről, hogy összehasonlítsuk őket. Ezek mellett megpróbálunk kapcsolatba lépni a kép szerzőjével, és ha lehetséges azonosítjuk és idézzük őket. 

Kapcsolatfelvétel a megfelelő forrásokkal

Rendszeresen kerülünk szembe olyan témákkal, amikről kevés előzetes ismeretünk van. Ezekben az esetben együttműködünk az AFP azon újságíróival, akik jártasak az adott témában, nyelvben vagy régióban. Szorosan együttműködünk az AFP nemzetközi tényellenőrző csapatával. 

Nem csak az internet létezik 

Vannak olyan tényellenőrzések, amelyekhez az internet vagy egy telefonhívás nem elég. Néha – ahogy az újságírásban általában – ki kell menni a terepre. 2018-ban júliusában megkértük az AFP egyik újságíróját Kuvaitban, hogy nézzek utána egy videónak, ami virális lett. Sokan helyen azt állították, hogy a videón egy szaúdi férfi látható, amint éppen rátámad egy recepciósra egy londoni kórházban. De az online kutatásunk hamar más irányba mutatott: a támadás állítólag egy állatorvosi rendelőben történt Kuvait városban. 

Újságírónk felkereste a rendelőt, amelyet sikerült beazonosítanunk az interneten, és megerősítette, hogy ugyanarról a helyről van szó, valamint sikerült megszólaltatnia a megtámadott állatorvost is. A tényellenőrzés itt olvasható

Archiválás, szerkesztés 

Az anyagokban szereplő tartalmakat archiváljuk olyan oldalkon, mint a Wayback Machine vagy a Perma CC, hogy ne írányítsunk forgalmat a megtévesztő bejegyzésekre, és akkor is elérhető legyen az eredeti, ha közben törlik vagy átírják a bejegyzést. Egy szenior szerkesztő átnéz minden anyagot, mielőtt az publikálásra kerül. 

Korrekciós irányelvek

Ha tárgyi tévedést vétünk, akkor azt javítjuk és jelezzük a javítás tényét az eredeti cikkben. Ez világosan feltüntetésre kerül a cikk alján “KORREKCIÓ” szöveggel, a javítás dátumával és a kapcsolódó magyarázattal. Ha a tévedés jelentős, az esetben levesszük a cikket és egy magyarázó szöveg kerül a helyére. 

A pontosítások és a frissítések a cikk alján kerülnek jelzésre. 

A Claim Review eszköz

Az AFP alkalmazza a Claim Review eszközt a tényellenőrző cikkeiben. Ebben benne van, hogy ki fogalmazta meg az állítást, és hogyan lett az állítás értékelve. Ez lehetővé teszi a keresőmotoroknak, mint a Bing és a Google, hogy könnyedén ki tudják adni a kapcsolódó tényellenőrző anyagot, ha valaki rákeres az állításra. 

A Facebook-program 

Az AFP részt vesz a Facebook külsős partnereket alkalmazó tényellenőrző programjában. A Facebookon megjelölt tartalmakat is a részét képezik azoknak az anyagoknak, amiket ellenőrzünk. Azok a tartalmak, amelyeket a tényellenőrzők “hamis”-nak jelöltek meg leminősítésre kerülnek a Facebook hírfolyamában, így kevesebb ember látja őket. Az AFP tényellenőrző szolgálata direkt támogatásban részesül a Facebook programján keresztül. 

A tartalom azonban nem kerül törlésre.