Ezek a képek nem bizonyítják a "chemtrail" létezését

"Vajon mitől is vagyunk betegek ?!" – írja egy magyar Facebook-bejegyzést, amelyet már több mint 4400 alkalommal megosztottak november 2-a óta. A poszthoz csatolt képeken repülőket, tartályokat és fehér felhőket látni, de az nincs kifejtve, hogy ezek pontosan hogyan is betegítik meg az embereket. 

Ráadásul fordított képkeresésekkel hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a képeket véletlenszerűen válogatták össze. Mindegyik kép elérhető nyilvánosan az interneten a kapcsolódó magyarázattal, amelyeket alább összegyűjtöttünk. 

Image

A megtévesztő Facebook-bejegyzés, A képernyőmentés 2021. november 10-én készült.

1. Vízzel töltött ballaszttartályok 

Az egyik képen egy repülő belsejében sorakozó tartályokat látni. Egy fordított képkeresés olyan blogbejegyzésekhez vezetett, amik egy BBC-videót említenek, ahol ezt a képet illusztrációként használták fel az úgynevezett "szuper jumbo jet"-ekhez, azaz a Boeing 747-8, valamint az Airbus A380 kiemelkedően nagy méretű repülőgépekhez. 

Az AFP a Youtube-on további felvételek után kutatva erről a két gépről megtalálta azt a National Geographic dokumentumfilmet a Boeing 747-8-ról, ahol el van magyarázva, hogy ezeket a ballaszttartályokat a gép tesztelésekor arra használják, hogy szimulálják a különböző súlyeloszlásokat, amelyeket a gép az eltérő utas- és rakományeloszlás miatt tapasztalhat a működése során.  

Image

Fent a kép a megtévesztő Facebook-bejegyzséből. Lent ugyanazok a tartályok a National Geographic dokumentumfilmjéből A képernyőmentések 2021. november 10-én készült.

Az ezekről a teszteléshez használt tartályokról készült képeket gyakran hamisan úgy tálalják mint bizonyítékot a chemtrail összeesküvés-elméletre. 

2. Mesterséges esőcsinálás 

Egy másik csatolt kép két fotóból lett összevágva, az egyiken tartályokat töltenek egy repülőgépre, a másikon két férfi figyeli, ahogyan fehér párát eresztenek a levegőbe a gép hátuljából. 

Itt egy fordított képkeresés számos hasonló felvételt talált az úgy nevezett "cloud seeding" eljárásról Malajziában. A férfiak egyenruháján felismerni a maláj zászlót és a maláj királyi légierő címerét is. 

Az AFP egy videóriportban is beszámolt 2019-ben az úgynevezett "cloud seeding"-ről Malajziában, aminek az a célja, hogy esőt csináljon, és így csillapítsa az erdőtüzekből származó mérgező szmogot, amely komoly problémát jelent a térségben. A lenti összehasonlításon látni lehet, hogy ugyanazok a kék csíkkal megjelölt tartályok és ugyanaz az elosztómechanizmus látszik az AFP-videóján és a posztban szereplő képen. 

Image

A bal oldalon a félrevezető Facebook-bejegyzésből származó fotómontázs (a piros áthúzást az AFP adta a képhez). A jobb oldalon két képkocka az AFP videóriportjából. A képernyőmentések 2021. november 10-én készült.

Az AFP újságírói is megnézhették a maláj légierő egy gépén az eljárást, amely során "víz és nátrium-klorid" keverékét használnak fel. A nátrium-klorid a konyhasó egy másik neve. A Maláj Meteorológiai Intézet leírása szerint a nátrium-klorid higroszkopikus (vízmegkötő) hatású anyag, amely elősegíti a vízcseppek formálódását a felhőben és ezzel az eső keletkezését. 

3. Az utasszállító gépek vízpára-csíkot húznak 

A következő kép a galériában egy fehér csíkot húzó repülőt mutat koponyákkal. Egy fordított képkeresés megmutatja. hogy egy manipulált képről van szó. A kép közepén látható gépről készült fotó egy légi közlekedéssel kapcsolatos fotókat közlő oldalról, az Airliners-ről származik. Az oldal leírása szerint a képen egy egyszerű utasszállítót látni úton Frankfurtból Dubajba, a Boeing 777-21H-t ábrázoló fotó Cipruson készült 2004 szeptemberében. 

Image

Az eredeti kép (bal oldalon) és a manipulált változat (jobb oldalon). A képernyőmentések 2021. november 10-én készültek.

Ahogy azt már az AFP lengyel tényellenőrző szolgálata egy külön cikkben elmagyarázta, az égen látható fehér csíkok kondenzcsíkok. A kondenzcsíkok vízcseppekből és jégkristályokból állnak és akkor keletkeznek, amikor egy repülő nagy magasságban repül. A látványt az okozza, ahogyan a fény megtörik a jégkristályokon és vízcseppeken. 

"Ha a keverék (a hajtóműgázok és a levegő) hőmérséklete a harmatpontra vagy az alá süllyed, szuperszaturáció lép fel, a fölös víz kicsapódik és vízcseppeket és jégkristályokat képez" – magyarázta el a lengyel meteorológiai intézet, az IMGW szóvivője az AFP kérdésére. 

4. Moduláris légi tűzoltási rendszer – MAFFS

A képgaléria legnagyobb képe egy sor tartályt ábrázol, amint éppen egy amerikai zászlós gépbe töltik be őket. Egy fordított képkeresés megmutatja, hogy a kép elérhető az Alamy képadatbázisban a következő leírással: "A személyzet felkészül egy moduláris tűzoltóegység elhelyezésére a Észak-Karolinai Légi Nemzeti Gárda 145. Nehéz Légiszállító Ezredének C-130 Hercules gépére 2008 június 23-án Charlotte-ban, mielőtt a gép útnak indul, hogy segítsen az Észak-Kalifornia-i erdőtüzek oltásában. 

Image

A kép az eredeti kontextussal az Alamy oldalán. A képernyőmentés 2021. november 10-én készült.

Ha rákeres az ember a "moduláris légi tűzoltó rendszer" kifejezésre a Google-ön, akkor az amerikai légierő hivatalos weboldalára jut, ahol a következőt olvasni: "Az Egyesült Államok Kongresszusa az 1970-es években alapította a Modular Airborne Fire Fighting System (MAFFS) programot, hogy segítséget nyújtson a Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma Erdészeti Szolgálatának. Amikor már minden civil gépet bevetettek, de még mindig szükség van további segítségre, akkor az Erdészeti Szolgálat kérvényezheti a légierőtől, hogy vessék be az MAFFS-egységeket."

A légierő leírása szerint az MAFFS-egységek vagy vízzel vagy égésgátló anyaggal oltanak. A felhasznált égésgátló anyag leírásuk szerint 80-85 százalék víz, 10-15 százalék ammónium-szulfát, sűrítőanyagok és vörös festék. Az ammónium-szulfátot műtrágyaként és élelmiszeradalékként is használják. Többen aggodalmuknak adtak hangot, miszerint ezek a fajta égésgátlók ártalmasak a vízi élőlényekre, így az Egyesült Államokban lehetőség szerint próbálnak a bevetésük során távolságot tartani a nyílt vízfelszínektől.