Az orosz elnök nem mondta azt, hogy kész atomtámadást indítani a NATO ellen a Sea Breeze miatt
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2021. július 7., 15:01
- Frissítve: 2021. július 7., 15:58
- 4 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Több mint 800 ember osztotta meg és ezrek reagáltak arra a cikkre Facebookon, amelyik azt állítja, hogy "Putyin kész atombombát dobni a NATO-ra, ha tovább provokálják". A cikket az orosz elnök képével és egy gombafelhővel illusztrálták.
A magyar cikk egy másik magyar cikket idéz, amelyik egy román cikk fordítása, a román cikket pedig az orosz állami hátterű Sputnik anyaga alapján írták. De az eredeti cikk állításai erősen el lettek ferdítve. Az eredeti orosz cikkben egy szakértő beszélt a NATO és a NATO-val szövetséges országok közös Sea Breeze hadgyakorlatáról, és annak lehetséges olvasatairól.
Az orosz kormány valóban tett kijelentéseket a Sea Breeze-zel kapcsolatban, amelyekben oroszellenesnek nevezték a hadgyakorlatot, valamint jelezték, hogy közelről követik az eseményeket, és reagálnak, ha kell, de az atomcsapás lehetősége nem került szóba.
A Sea Breeze
A Sea Breeze egy évente megtartott tengeri hadgyakorlat, amelyben vízi, szárazföldi és légi egységek vesznek részt. A gyakorlatot az Egyesült Államok és Ukrajna közösen szervezi főként NATO országok részvételével, hogy "erősítsék a hatékonyságot és az együttműködést a résztvevő országok között a fekete-tengeri régióban", olvasható az Egyesült Államok haditengerészetének honlapján. A gyakorlat 2021. június 28-a és 10-e között hat kontinens 32 országának a bevonásával került megrendezésre.
A NATO, Ukrajna és Oroszország számára is különleges jelentősége van a hadgyakorlatnak a Deutsche Welle szerint. A Krím 2014-es annektálása óta azoknak az országoknak, amelyek a régióban fenyegetve érzik magukat Oroszországtól – köztük Ukrajna – a Sea Breeze az egység kimutatásának eszköze. Oroszország viszont provokációnak tekinti a hadgyakorlatot, és az idén az állításuk szerint még figyelmeztető lövéseket is leadtak a HMS Defender brit rombolóra, bár a brit haditengerészet később azt állította, nem történt ilyen.
A Sputnik-cikk
Az orosz állami hátterű Sputnik globális médiahálózat moldáv kiadása a Sea Breeze-ről kérdezte Konsztantin Szivkov ezredest, az orosz Rakéta- és Tüzérségi Tudományok Akadémiájának munkatársát. Szivkov elismételte az események orosz olvasatát, miszerint a hadgyakorlat provokáció.
"Ismerjük a NATO célját, hogy megbuktassák a jelenlegi orosz kormányt. Ez a feladat több lépést igényel. Mivel egy közvetlen támadás Oroszország ellen értelmetlen lenne – az agresszor azonnal nukleáris választ kapna – először semlegesítened kell Oroszország nukleáris erejét. És ezt viszont el lehet érni hibrid hadviseléssel, társadalmi nyugtalanságot lehet előidézni az országban, hogy ezzel destabilizálják Oroszországot a jövőben, vagy nyugatbarát erőket lehet hatalomra juttatni" – mondta Szivkov az interjúban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint vezető orosz tisztségviselők is többször állították már azt, hogy a nyugati országok megpróbálják aláásni Oroszország stabilitását, de ebben az esetben a cikkből világosan kiderül, hogy Szivkov volt az, aki egy atomcsapás lehetőségét felvetette. Az igaz, hogy a Sputnik jellemzően az orosz kormány álláspontját tükrözi, de Szivkov véleményét mégsem lehet közvetlen kormányzati fenyegetésnek tekinteni.
A román fordítás
A Sputnik cikkét egy román újság is átvette azzal a címmel, hogy "A Fekete-tenger egyre 'forróbb'. Oroszország atomháborúval fenyegeti az Egyesült Államokat és a NATO-t".
"Oroszország akkor fogja ezt a 'megoldást' használni, ha az Egyesült Államok megszegi azokat a feltételeket, amelyeket Putyin elnök 'vörös vonal'-nak nevezett" – olvasható a cikkben. Egy ilyen fenyegetést tényleg tett az orosz elnök 2021 áprilisában, amikor utalt az atomfegyverek bevetésének lehetőségére is.
Oroszország gyarkan használ háborús retorikát, amikor a világ politikai közösségével kommunikálnak, magas rangú tisztségviselők néha azt is megemlítik, hogy az ország kész az atomarzenáljával visszavágni, ha megtámadják.
De a román cikk egy idézettel folytatódik Szivkovtól, aki az atomcsapás lehetőségéről beszél, ezért úgy tűnik, mintha a már említett figyelmeztetés Putyintól, a Sea Breeze hadművelettel kapcsolatban hangzott volna el a közelmúltban.
A magyar fordítások
A román változatot lefordította a Transindex is, egy romániai magyar nyelvű lap. A magyar változatban azonban már azt írják, hogy "sor figyelmeztetést adott ki a moszkvai kormány", valamint hogy Oroszország "kilátásba helyezte, hogy 'nukleáris csapásokat' mér a NATO-ra, amennyiben a helyzet a Fekete-tengeren Oroszország elvárásaival ellentétesen alakul".
Később a cikkben idézik Szivkovot is, de messze nem egyértelmű, hogy az eredetiben egyedül ő volt az, aki felvetette egy atomcsapás lehetőségét a Sea Breeze-zel kapcsolatban, és nem az orosz kormányt.
Egy másik romániai magyar lap is átvette a Transindex történetét azzal a címmel, hogy "Putyin kész atombombát dobni a NATO-ra, ha tovább provokálják". A cikk többi részét a Transindextől másolták.
A második magyar változatot, amelyet sokan megosztottak a Facebook-on is, Putyin képével ábrázolták, valamint egy grafikával egy várost elpusztító atomrobbanásról.
Az igaz, hogy mélyponton voltak az amerikai–orosz kapcsolatok, amikor júniusban Joe Biden az Egyesült Államok elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkoztak, de a találkozón a fegyverkezés korlátozásának egy új szakaszáról beszéltek, és nincs olyan hivatalos közlemény, amely egy közelgő lehetséges atomháborúra utalna.
Amikor a brit hajóval történt incidensről kérdezték, Putyin azt mondta, hogy még a hajó elsüllyesztése sem vezetett volna egy "harmadik világháborúhoz".
A Kreml honlapja szerint, ahol Vlagyimir Putyin minden hivatalos nyilatkozata elérhető, utoljára június 16-án beszélt az orosz elnök atomfegyverekről, egy nappal azelőtt, hogy Joe Bidennel találkozott volna. Akkor Putyin Oroszország és az Egyesült Államok, a két legnagyobb atomhatalom felelősségéről beszélt, és méltatta, hogy az amerikai elnök beleegyezett az atomfegyverek korlátozásáról szóló New START egyezmény megújításába.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk