Hogyan dolgozunk
A virális, káros félretájékoztatás kivizsgálása
Az AFP tényellenőrzői igyekeznek kivizsgálni az interneten keringő kétes állításokat, amelyek vírusszerűen terjednek, hatással vannak és potenciálisan károsak a nyilvánosságra. Az általunk ellenőrzött állítások számos módon kerülnek a nyilvánosság elé: többek között a közösségi médiaplatformokon, blogokon és weboldalakon, üzenetküldő alkalmazásokon és a nyilvánosság egyéb fórumain.
A kivizsgálandó állításokat úgy határozzuk meg, hogy felmérjük, hogy a tényellenőrzés a közérdeket szolgál-e, és hogy képesek lennénk-e egyértelmű és elegendő bizonyítékot gyűjteni a konkrét állítás vagy állítások megcáfolására. Az AFP tényellenőrző csoportjai tényeket ellenőriznek, nem pedig véleményeket vagy meggyőződéseket. Ha nem tudunk erős és keresztellenőrzött bizonyítékokat felmutatni, nem fogunk tényellenőrzést közzétenni.
Különös figyelmet fordítunk az olyan félretájékoztatásokra, amelyek veszélyeztethetik az emberek egészségét vagy életét, vagy errodálhatják a demokratikus folyamatokat, ezek mellett külön figyelmet fordítunk a gyűlöletbeszédre és rasszizmusra is.
Ugyanazt a vizsgálati megközelítést és bizonyítási normákat alkalmazzuk, függetlenül attól, hogy ki állította az állítást, és nem összpontosítunk egyetlen jelöltre, pártra vagy weboldalra sem. Előfordulhat azonban, hogy több tényellenőrzést készítünk olyan forrásokról, amelyek következetesen terjesztik a potenciálisan káros félretájékoztatást. Az AFP pártatlanság és függetlenség iránti elkötelezettségét alátámasztó etikai normákról itt olvashat bővebben.
Nyílt források
Tényellenőrzéseink pártatlan, elsődleges forrásból származó anyagokon alapulnak, amelyeket tényellenőrző újságíróink gyűjtöttek össze, beleértve az AFP saját archívumából ellenőrzött anyagokat és az ügynökség helyszíni tudósítóival való együttműködést a világ minden táján. Emellett szakértőkkel is beszélünk, és idézzük őket tényellenőrzéseinkben, azonosítva, hogy kinek dolgoznak, mi a szakterületük, és milyen összeférhetetlenségi okok állnak fenn. Legalább két független információforrásra van szükségünk a tényellenőrzés központi állításának ellenőrzéséhez.
Célunk, hogy átláthatóan mutassuk be a lépéseket, amelyeket a cáfolat során végigveszünk, linkek, beágyazások, képernyőmentések, fényképek és archivált bizonyítékok segítségével, amelyeket a következtetés levonásához használtunk. Célunk, hogy az olvasók megértsék, hogyan végeztük a vizsgálatot, és maguk is követni tudják ugyanazokat a lépéseket.
Az AFP általában nem használ névtelen forrásokat tényellenőrzéseihez. Kivételes esetekben előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy forrás biztonsága veszélyben van, és az általa szolgáltatott információ egyrészt szükséges a cáfolathoz, másrészt más nyílt források is megerősítették.
Ha a vizsgált állítás bármely eleme igaz, akkor ezt a tényellenőrzés során bizonyítékokkal alátámasztva elismerjük.
Eszközök és megközelítések
Hagyományos újságírói ismereteket és számos egyszerű eszközt, némi józan észt és sok óvatosságot használunk.
Ha például úgy gondoljuk, hogy egy képet manipuláltak vagy a kontextusából kiragadva mutattak be, megkeressük az eredeti képet, és megpróbálunk beszélni a fotóssal vagy a fotóalanyokkal, hogy többet megtudjunk róla. Vagy ha olyan állítást vizsgálunk, amely adatokat mutat be egy érvelés alátámasztására, megkeressük az eredeti forrást, és szakértőkkel beszélünk, hogy tájékozott véleményt kapjunk az állításban bemutatott statisztikákról.
Olyan archiválási eszközöket használunk, mint a Wayback Machine vagy a Perma.cc, hogy elkerüljük a hamis információkra való kattintások növekedését, és hogy nyilvántartást vezessünk arra az esetre, ha egy bejegyzés később megváltozna vagy eltűnne.
Az alábbiakban bemutatjuk azokat a módszereket, amelyeket rendszeresen használunk a cáfolatainkban:
Képek keresése
A hamis információk nagy része a kontextusból kiragadott régi képekből áll.
Egy kép forrásának felkutatását egy fordított képkereséssel kezdjük, amely során a képet beillesztjük egy vagy több keresőmotorba, hogy megnézzük, megjelent-e már korábban az interneten.
A Google Chrome böngészőben a képre jobb egérgombbal kattintva a "Google keresés a képre" opció is elérhető. A keresőmotor átfésüli az adatbázisát, hogy megnézze, vannak-e hasonló képek az indexében.
Rendszeresen használjuk és ajánljuk az InVID/WeVerify bővítményünket, amely a Google, Bing, Yandex, TinEye és a Baidu képkereső motorokkal képes a keresésre. A bővítmény telepítése után a jobb egérgomb megnyomása után elérhető a bővítmény.
A fordított keresés nem mindig ad eredményt, vagy azért, mert egy képet soha nem tettek közzé az interneten, vagy azért, mert még nem indexálták. Néha a fordított képkereső motorokat megzavarhatja egy tükrözött kép, mint amilyet ebben, a volt japán miniszterelnökről szóló cikkben is láthatunk.
Ezért vizuális nyomokat is megfigyelünk (például üzletfeliratokat, utcatáblákat, épületeket, a növényzetet és a rendszámtáblákat), hogy megtaláljuk egy kép készítésének helyét vagy dátumát.
Például ehhez a tényellenőrzéshez ennek a Hollandiában készült fényképnek a készítési helyét a fényképen látható építészeti részletek és táblák alapján erősítettük meg. Az említett részleteket összevetettük a Google Maps Street View (jobbra) utcaképével.
A képek vagy videók önmagukban általában nem elegendőek egy állítás ellenőrzéséhez. Meg kell vizsgálnunk a kép viszonyát az egyéb elérhető adatokhoz, mint amilyen a közzététel dátuma és a képen található részletek, például az időjárási viszonyok.
Ha gyanús képekkel foglalkozunk, mindent megteszünk, hogy megszerezzük az eredeti fájlokat, hogy megállapíthassuk, hogy megváltoztatták-e azokat.
Videók vizsgálata
A videók elemzéséhez az InVID/WeVerify bővítményt is használjuk, amelynek a fejlesztésében az AFP is részt vet. Az eszköz lehetővé teszi, hogy egy videót képkockákra vágjunk, majd több fordított keresést végezzünk ugyanazokon a képeken.
A bővítmény akkor is nagy segítség lehet, ha gyanús, hogy egy képet megfordítottak, mivel a kiterjesztéssel vissza lehet fordítani a képeket.
Megszólalások és adatok keresése és ellenőrzése
Egy szövegrészlet egyszerű másolásával és beillesztésével egy keresőmotorba gyakran ki lehet deríteni, hogy a szöveg korábban elérhető volt-e már az interneten.
Ha egy szöveges kijelentést egy személynek tulajdonítanak, megbízható forrást keresünk (hang- vagy videofelvétel, hivatalos átirat), valamint további ellenőrzés céljából megnézzük a személy online fiókjait. Közvetlenül az illetővel is felvesszük a kapcsolatot, hogy megerősítsük tényleg azt mondták-e, ami a szövegben szerepel.
Kvantitatív adatok esetén megkeressük az eredeti tanulmányt és annak módszertanát, és beszélünk olyan szakértőkkel, akik vagy az eredeti tanulmány szerzői, vagy az ugyanazon a területen végzett kutatásokban jártas szakértők, hogy ellenőrizzük, hogy a vizsgált állításokban az adatok nem félrevezető módon szerepelnek-e.
Rendszeresen foglalkozunk olyan témákkal, amelyekről kevés előismerettel rendelkezünk. Ezekben az esetekben az AFP riporter-újságíróival dolgozunk együtt, akik egy adott témában, régióban vagy nyelvben jártasak. Szorosan együttműködünk az AFP világméretű tényellenőrző csapatával, hogy ellenőrizzük az olyan állítások részleteit, amelyek más régiókra vonatkozhatnak.
Információk keresztellenőrzése
Ha egy interneten terjedő állítás igazságtartalma kétségesnek tűnik – különösen, ha nem hivatkozik forrásra –, az egyik első reflexünk a kapcsolódó hozzászólások átolvasása a kommentszekcióban. Egyesek a bejegyzés tartalmának ellentmondó információkat közölhetnek, vagy megkérdőjelezhetik a bejegyzés valóságtartalmát.
Ha egy személyt vagy szervezetet megemlítenek, felvesszük velük a kapcsolatot, hogy megismerjük az eseményekről alkotott verziójukat. Ha szükséges és lehetséges, kapcsolatba lépünk a vizsgált állítás forrásával, hogy további információkat kérjünk.
Ha egy megkérdőjelezhető publikáció egy képen vagy videón alapul, keresünk más képeket ugyanarról az eseményről, hogy összehasonlíthassuk őket. Arra is törekszünk, hogy felvegyük a kapcsolatot a kép szerzőjével, hogy mégtöbb információhoz juthassunk.
Módszerek az interneten túl
Egyes tényellenőrzésekhez az internet és a telefon nem elegendő. Néha – mint minden újságírói tevékenység esetén – el kell menni a helyszínre. Ha valamit személyesen lehet ellenőrizni, elküldjük a riportereinket, hogy személyesen járjanak utána a kérdésnek. Szorosan együttműködünk az AFP újságíróival, akik világszerte tudósítanak a hírekről.
Például az orosz hatóságok 2022 áprilisában azt állították, hogy egy videófelvétel, amelyen az ukrajnai Bucsa városában utcán heverő holttestek tucatjait lehetett látni, megrendezett volt. Az AFP újságírói viszont, akik maguk dokumentálták a helyszínt, megerősítették a tényellenőrző csapatnak, hogy a holttestek nem mozogtak – szemben azzal, amit a hamis állítások állítottak –, valamint azt is megerősítették, hogy a holttestek ránézésre már több napja halottak voltak.
Szerkesztés és értékelés
Újságíróink a tényellenőrzés teljes folyamatában kapcsolatban állnak a regionális szerkesztőkkel. A szerkesztők megvitatják a kérdéses állításokat és a javasolt tényellenőrzéseket az újságírókkal, átgondolják, majd kifejtik, hogy milyen bizonyítékokra lesz szükség a tényellenőrzéshez. A cikket a közzététel előtt a szerkesztők megszerkesztik.
Az AFP blogjain közzétett tényfeltárások minősítéssel jelzik az olvasók számára az egyes vizsgálatok következtetéseit. A minősítés vagy a cikk tetején található fejlécben szerepel, mint az alábbiakban látható, vagy a tényellenőrzés bevezetőjében.
Az általunk használt kifejezések a következők:
- Hamis -- Egy elemet hamisnak nyilvánítunk, ha több megbízható forrás cáfolja azt.
- Igaz - Egy elemet akkor tekintünk igaznak, ha több megbízható forrás is megerősítette, hogy az információ hiteles.
- Félrevezető -- Azt állítjuk, hogy egy elem félrevezető, ha olyan valós információt (szöveget, fényképet vagy videót) tartalmaz, amelyet kiragadtak a szövegkörnyezetéből, vagy hamis szövegkörnyezettel kevernek.
- Megváltoztatott fénykép -- Amikor egy fényképet megtévesztés céljából manipuláltak.
- Módosított videó -- Amikor egy videót megtévesztés céljából manipuláltak.
- Hiányzó kontextus - Amikor egy állításnak van némi igazságtartalma, de további információk nélkül megtévesztő lehet.
- Szatíra - Amikor egy állítás hamis, és alkalmas arra, hogy megtévessze a másikat, de eredetileg nem feltétlenül a megtévesztés a célja (pl. humor, paródia).
- Hoax - Amikor egy képet vagy eseményt kitaláltak.
- Deepfake -- Amikor egy videó- vagy hangfelvételt mesterséges intelligencia segítségével manipulálnak, hogy valósnak tűnő hamisítványokat hozzanak létre.
További részletek a tényellenőrzési folyamatról és a szerkesztési irányelvekről az AFP tényellenőrzési stíluskönyvében találhatók.
Partneri kapcsolatok online platformokkal
Meta program
A Meta harmadik fél által végzett tényellenőrzési programjának részeként a Facebookon és Instagramon megjelölt bejegyzéseket is vizsgálunk, ezt követően a tényellenőrzéseink az általunk hamisnak, részben hamisnak vagy hiányzó kontextusúnak minősített bejegyzésekben jelennek meg.
Brazíliában, Mexikóban, az Egyesült Államokban (spanyolul), Indiában, Németországban és Franciaországban működő tényellenőrző csoportjaink WhatsApp-tippvonalakat működtetnek, amelyeken keresztül a nyilvánosság beküldhet lehetséges állításokat vizsgálatra.
A Claim Review eszköz
Az AFP a Claim Review eszközt használja a tényellenőrző cikkeihez. Ez lehetővé teszi a keresőmotorok, például a Google és a Bing számára, hogy a konkrét állításokra irányuló keresésekre adott válaszként megkönnyítsék a tényellenőrzések megtalálását.
További részletek a partnerségekről és a finanszírozásról itt találhatók.