Dobrev Klárát nem tiltották ki a Vatikánból

Szerzői jog AFP 2017–2021. Minden jog fenntartva.

Több százan osztották meg Facebookon azt a magyar nyelvű Facebook-bejegyzést július 2-a óta, amely azt állítja, hogy Dobrev Klára magyar DK-s EP-képviselőt, az EP egyik alelnökét, kitiltották a Vatikánból, mert a családja állítólag érintett volt a II. János Pál pápa elleni merényletkísérletben. Ez azonban nem igaz, a Szentszék visszautasította az állítást, és arra sincs bizonyíték, hogy Dobrev családja érintett lett volna a merényletben.  

Több mint 600 ember osztotta meg azt a képet  július 2-a óta a Facebookon, amelyen a Szent Péter teret látni a következő szöveggel: "Az internet nem felejt. Dobrev Klárát (a pápa elleni merényletben való családi érintettség okán) kitiltották a Vatikánból!".

A szöveg maga valószínűleg abból a hosszabb, az interneten terjedő írásból származik, amely Gyurcsány Ferenc, Dobrev férje, és volt magyar miniszterelnök, állítólagos bűneit listázza. Az az állítás, hogy Dobrevet kitiltották a Vatikánból, egyébként különböző fórumokon és kommentszekciókban is feltűnt már egészen 2010-től kezdve, ahogyan azt ez a Google-keresés is megmutatja.

Az AFP kérdésére a Szentszék cáfolta, hogy Dobrev ki lenne tiltva a Vatikánból. Dobrev és a férje 2004-ben egyébként még audiencián is járt II. János Pálnál. 

Az egyik Facebook bejegyzés, a képernyőmentés 2021. július 9-én készült.

Szentszék: Dobrevet nem tiltották ki a Vatikánból

"Azok a közösségi médiában megosztott információk, amelyek azt állítják, hogy Dobrev Klárát nem látják szívesen a Vatikánban, nélkülöznek minden valóságtartalmat" – írt a Szentszék sajtóirodája az AFP-nek július 9-én. 

Ezen felül Dobrev Klára 2004 decemberében elkísérte a férjét a Vatikánba, ahol találkoztak II. János Pállal. "[...] a vatikáni protokollszabályok szerint bemutatták a pápának a miniszterelnök feleségét, Dobrev Klárát [...]" – számolt be akkor az eseményről az MTI. 

"Nincs ennek az állításnak semmilyen valóságalapja. Korábban voltam a Vatikánban, ahol fogadtak is engem" – írta az AFP kérdésére Dobrev Klára július 12-én. 

Nincs olyan megbízható forrás az interneten , amelyik megemlítené a kitiltást. 

Nincs rá bizonyíték, hogy Dobrev családjának köze lenne a merényletkísérlethez 

Bár a kép ezt nem részletezi, az állítás mögött minden valószínűség szerint azok a bizonyíték nélküli állítások állnak, amelyek szerint Dobrev apja a bolgár titkosszolgálatnak dolgozott, valamint az az elmélet, amely szerint Bulgária és a KGB érintettek voltak a II. János Pál ellen 1981-ben elkövetett merényletben. 

"Ez igaz ! Petar Dobrev, az apja, a bolgár KGB-s rendelte meg egy bérgyilkosnál , Szent II. János Pál pápa meggyilkolását!" – írta egy hozzászóló az egyik az állítást terjesztő bejegyzéshez. 

Az egyik hozzászólás, amelyik elismétli a megalapozatlan állítást Dobrev apjáról. A képernyőmentés 2021. július 9-én készült.

1981. május 13-án egy 23 éves török férfi, Mehmet Ali Agca, a Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali csoport tagja, két pisztolylövéssel megsebesítette II. János Pál pápát. 

Azok a vádak, amelyek szerint az akkoriban a kommunista blokkhoz tartozó Bulgária volt a merénylet mögött, nem nyertek bizonyítást. Három bolgár gyanúsított volt az ügyben – egyikük sem Dobrev apja – akiket felmentettek a Rómában tartott tárgyaláson. Azután sem kerültek elő olyan iratok, amelyek az ország érintettségére utaltak volna, hogy Bulgária megnyitotta a kommunista időkből származó archívumait. 2002-ben az országba látogatva II. János Pál azt mondta: "Soha nem hittem az úgynevezett bolgár kapcsolatban." 

Több egymásnak ellentmondó vallomás után – amelyekben a KGB-t, Iránt vagy "Isten hangját" nevezte meg felbujtónak – az eset 40 éves évfordulóján Mehmet Ali Agca egy interjúban "hidegháborús propagandának" nevezte a bolgár kapcsolat elméletét. 

Több Fidesz-közeli médiafelület és -személyiség is utalt már arra, hogy Petar Dobrev, Dobrev Klára apja, a kommunista időkben a bolgár titkosszolgálatnak dolgozhatott.

Dobrev Klára tagadta ezeket a vádakat, és azt mondta, hogy a Petar Dobrev egy nagyon gyakori név Bulgáriában. "Nem volt az [kém]. Sőt. Apám, ellentétben velünk, soha nem politizált" – írta akkor.

Az ügyben gyanúsított bolgár férfiak közül egyik sem volt Dobrev apja, és nincs olyan megbízható forrás, amely bármilyen párhuzamot vonna Dobrev apja és a pápa elleni merénylet között.