Egy francia nő az orrát fújja Dél-Franciaországban, 2013. május 18-án. ( AFP / Philippe HUGUEN)

A parlagfű kedvező élettani hatásai tudományosan nem bizonyítottak, és a növény elfogyasztása akár veszélyes is lehet

Szerzői jog AFP 2017–2021. Minden jog fenntartva.

Évről évre felbukkannak történetek a magyar közösségi médiában a számos embernek allergiás reakciót okozó, invazív parlagfű állítólagos kedvező élettani hatásairól. De nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a növény megevése vagy más módon történő fogyasztása jót tenne az egészségnek. Állatokon végzett vizsgálatok alapján a növény akár toxikus is lehet. A magyar törvények szerint minden állampolgárnak irtania kell a parlagfüvet a tulajdonán. 

"Itt a parlagfű 'beérett' lehet szedni most még friss zsenge,latin nevén: Ambrosia artemisiifolia azaz magyarul: az 'istenek eledele-nektárja'" –  olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés 2019 júniusából, amit már több mint 10 ezer ember osztott meg. A bejegyzés egy parlagfű-alapú tinktúrareceptet is tartalmaz, amely állítólag erősíti az immunrendszert, serkenti az őssejtek termelődését, gyógyítja a gyulladást és rákmegelőző hatása is van. 

Számos másik poszt is hasonló kijelentéseket tesz a növény állítólagos hatásairól, mint például ez a 2021. július 16-i bejegyzés. Néhány bejegyzés erre a 2016-os cikkre hivatkozik, ami Szabó Györgyöt,  ismertebb nevén "Szabó Gyuri bácsit" avagy a "bükki füvesember"-t idézi. De nincs tudományos bizonyíték rá, hogy a parlagfűnek jótékony hatása lenne az emberi szervezetre, mondta el egy szakértő az AFP-nek. De még Szabó György is egy későbbi interjúban azt mondta, hogy "nem tudni", van-e hatása a növénynek, amikor a neve alatt terjedő idézetekről kérdezték. 

Egy 2021. július 19-ei Facebook-bejegyzés a parlagfűről szóló történettel.

Invazív gyomnövény, nem az istenek eledele

A Bécsi Orvosi Egyetem által vezetett és az Európai Bizottság által finanszírozott Atopia projekt leírása szerint a parlagfű "egy Észak-Amerikából származó invazív faj, amely az 1940-es évek óta terjed Európában. A növény invazív és ellenálló, most már az EU számos részén jelen van, csökkenti a takarmányhozamot és rontja az emberek életminőségét."

"Az ambrosia artemisiifolia (egyszerűen parlagfű) egy erősen allergén gyomnövény, amelyik egy sor tünetet idéz elő, a szénanáthától kezdve a szemirritáción át az asztmáig. Jelenleg is terjed Európában, és számos tanulmány arra utal, hogy a terjedés sebessége egyre gyorsabbá válik, aminek az egyik fő oka a klímaváltozás" – írja a projekt, amely a környezeti változásokból fakadó egészségügyi kockázatokkal foglalkozik. 

Sok változata a történetnek, mint ez is, azt állítja, hogy a parlagfű a görög mitológiában ambróziának nevezett anyag, avagy az "istenek eledele", amely örök életet adott. De a növények tudományos neve sokszor egy teljesen esetleges döntésen alapul, amelyet azok hoztak meg, akik először katalógusba vették az adott növényt. 

Ahogyan arról az Allergológia nevű folyóirat is írt, a híres svéd botanikus, Carl von Linné adta az "Ambrosia artemisiifolia" nevet a növénynek. Linné több ezer növényt és állatot nevezett el a kettős nevezéktannak nevezett rendszerben, sokat közülük ismert emberek után. Azt lehetetlen megmondani, hogy Linné miért pont ezt a nevet adta, lehetséges, hogy tényleg a mitológiai anyag után nevezte el a növényt, de az is – ahogyan azt az Allergológiában megjelent cikk is megjegyzi – elnevezhette akár Ambrosius, azaz Ambrus milánói püspök után is, akit a katolikus egyházban szentként tisztelnek. 

Az ógörögök nem ismerhették a növényt, mivel az Észak-Amerikából származik. Bár az irodalmi műveknek nincs feltétlenül bizonyító ereje, érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a görög költő Ibükosz szerint az ambrózia kilencszer édesebb a méznél, míg a parlagfűnek kesernyés íze van. De még az ókori források között sincs teljes egyetértés abban, hogy pontosan mi is az ambrózia, és különböző források eltérő értelmezéseket adnak róla. 

A parlagfű élettani hatásai nincsenek embereken igazolva

A növény állítólagos élettani hatásairól az AFP megkérdezte Csupor Dezső szakgyógyszerészt, a Szegedi Egyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének tanszékvezető egyetemi docensét, a pirulakalauz.hu főszerkesztőjét, aki tagja volt annak a kutatócsoportnak, akik 2017-ben publikáltak a növény lehetséges toxikus hatásairól. A kutatás publikálása után Csuport azt írta, nem javasolja a növény fogyasztását, amíg nem végeznek további kutatásokat a parlagfűről. 

Az AFP kérdésére, hogy vajon az interneten terjedő receptnek lehet-e kedvező élettani hatása, Csupor július 16-án a következőt mondta: "A fentieknek olyan értelemben semmi alapja nincs, hogy ezen hatások egyikét sem igazolták emberen. Márpedig ha embereknek ajánlunk valamit gyógyhatással, akkor azt a hatást emberen illik igazolni."

Csupor elmondta, hogy a parlagfű tartalmaz olyan szeszkviterpén-laktonokat, amelyeknek gyulladáscsökkentő hatása van, és rokon fajok kivonatainak hatását állatokon is kimutatták. A szeszkviterpén-laktonok in vitro (tehát laboratóriumi mintán, nem emberen) gyulladáscsökkentő hatására is talált bizonyítékot egy tanulmány.

"Gyulladáscsökkentő hatást viszont emberen nem igazoltak. Ugyanakkor ez elképzelhető, mivel a növény egyes vegyületei ilyen hatással bírnak, csak kérdés, hogy a növényben található mennyiség terápiás hatású-e, és az egyéb nemkívánatos hatások nem akadályozzák-e meg az alkalmazást" – mondta Csupor. A szakértő szerint az "őssejttermelés fokozása, a bélbántalmak enyhítése, az immunrendszer erősítése tudományosan nem igazolt és nem is valószínű."

A szakértő szerint a parlagfűkivonatot soha nem fogják rákgyógyszerként használni

Az egyik leggyakrabban visszatérő állítás a parlagfűvel kapcsolatban az, hogy állítólag rákmegelőző hatása van, vagy más verziók szerint egyenesen gyógyítja a rákot. Egyes az interneten terjedő változatok a rákkal kapcsolatos állításokat Szabó Györgyre, avagy "Szabó Gyuri bácsira" a "bükki füvesemberre" vezetik vissza, aki a Györgytea teamárka arca. Egy 2018-as interjúban Szabót a parlagfű állítólagos rákellenes hatásairól kérdezték, amelyek állítólag tőle erednek. A kérdésre Szabó azt mondta: "A parlagfűről sem senki nem tudja, mit gyógyít, vagy hogy gyógyít-e egyáltalán. Véleményem szerint lehetséges, hogy nem üldözni, hanem használni kéne ezt a növényt, mert előfordulhat, hogy van gyógyhatása."

Csupor elmondta, hogy a parlagfű szeszkviterpén-laktonjai között számos olyan van, aminek citotoxikus, azaz sejtmérgező hatása van daganatos sejteken. 

"Lombikban elpusztítják ezeket a sejteket. Ez nem rákmegelőző hatás, viszont elméletileg akár még jó is lehet rák esetén. A gond 'mindössze' annyi, hogy máig nem ismert, mennyire mérgezőek ezek az anyagok a normál sejtekre. Ha a sejtmérgező hatás intenzitásában nincs nagyon jelentős különbség a daganatos és normál sejtek esetén, akkor a parlagfű anyagai nem perspektivikus daganatellenes szerek" – mondta Csupor hozzátéve, hogy ha a szelektivitás létezik, akkor hosszas állatkísérletekkel kell igazolni a hatásosságot, majd emberen a biztonságosságot és hatásosságot. 

"Ez egy hosszú folyamat, ezernyi buktatóval, amelyen a parlagfű még el sem indult. De ha érdekes is lesz valamelyik vegyülete, teljesen kizárt, hogy a növényt vagy kivonatát alkalmazzák daganat ellen, ugyanis a daganatterápiában nagyon pontos adagolás szükséges, amihez pontosan kimért, tiszta vegyületek kellenek" – mondta a szakértő. 

A Szegedi Egyetem kutatóinak patkányokon végzett tanulmánya azt találta, hogy a parlagfű toxikus az agyra, a májra és a vesékre, igaz, ez nem feltétlenül jelenti, hogy ez a hatás az emberekre is vonatozik. "A szeszkviterpén-laktonok elvileg a humán sejtekre citotoxikusak lehetnek. Elvileg bármelyik szervünket károsíthatják. Hogy ez mennyire reális, nem tudjuk, nincsek ilyen vizsgálatok. Patkányokon mindenesetre máj, vese és agytoxicitást figyeltünk meg" – mondta a szakértő, aki részt vett a tanulmány elkészítésében. 

A parlagfűről szóló jelentés az Európai Bizottság honlapján. A képernyőmentés 2021. július 21-án készült.

Vannak parlagfű-alapú gyógyszerek, de a növény elfogyasztása nem gyógyítja az allergiát

Az Európai Gyógyszerügynökség adatbázisában a növény tudományos nevére keresve azt találni, hogy egyes EU-s országokban vannak forgalomban parlagfű-alapú allergiagógyszerek, köztük a Magyarországon vényköteles Ragwizax. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a növény, vagy annak részeinek elfogysztása gyógyítaná az allergiát. Az gyógyszerekben egy nagyon specifikus mennyiségű allergén található tiszta formában. 

"Az allergiaellenes hatás így nem létezik, azonban tény, hogy a parlagfű pollenjének tisztított kivonatát használják gyógyszerként immunterápiaként, az allergia esetén úgynevezett deszenzibilizáló kezelés gyanánt. Nagyon pontosan adagolt kezeléssel a betegek egy részénél több évre megszüntethetőek a parlagfűallergia tünetei. A parlagfű leveleinek megevése nem jár ilyen hatással, ugyanis a sikerhez a pollen dózisának nagyon pontos adagolása szükséges az immunrendszer áthangolásához" – mondta el Csupor az AFP-nek. 

Az antiallergén immunterápiában egy az allergénből készült készítmény segítségével szoktatják hozzá a betegeket az allergénhez. A folyamat azonban akár három évbe is telhet hogy hatékony legyen, és a páciensnek úgy kell szednie a gyógyszert, ahogyan azt az egészségügyi szakemberek előírták. Arra is emlékezni kell, hogy a növényben vannak más, potenciálisan ártalmas alkotóelemek is, míg a gyógyszerek mentesek ezektől. 

A magyar törvények szerint a parlagfüvet irtani kell 

A parlagfű egy idegen, invazív faj, amelyik Észak-Amerikából származik, és az 1940-es éve óta terjed Európában. Az Európai Unióban és Magyarországon is vanna törekvések a növény visszaszorítására az allergén hatása miatt. A magyar törvények értelmében "a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani", aki ezt nem tartja be, azt akár ötmillió forintra is megbüntethetik.