A 8-as számmal kezdődő termékkód nem jelenti azt, hogy az adott gyümölcs génkezelt

"Soha ne vedd meg a banánt, akármennyire olcsó, ha ezt a címkét látod rajta!" – olvasható annak a magyar nyelvű cikknek a címében, amit már több mint 1700 felhasználó osztott meg a Facebookon. A 2019 óta az interneten terjedő cikk valótlanul azt állítja, hogy a boltokban a gyümölcsökön látható matricákon, ha az "ötjegyű kód 8-as számmal kezdődik, akkor a termék génmódosításon esett át".

A cikk azt is hozzáteszi, hogy ha a "4 jegyű, és 3-al, vagy a 4-el, kezdődik, az azt jelenti, hogy nem génmódosított gyümölcsről van szó, viszont a gazdaságban használtak vegyi anyagokat növényvédő szerként".

Image

Egy példa a Facebookon megosztott hamis cikkre. A vörös vonalakat az AFP adta hozzá. A képernyőmentés 2023. február 07-én készült.

Hasonló állítások már görögül és angolul is terjedni kezdtek.

A cikk azonban félrevezető. Az igaz, hogy a 9-essel kezdődő 5 számjegyű kódok azt jelzik, hogy a termék "bio", az előtag nélküli, 4 számjegyű kódok pedig azt, hogy a gyümölcsöt vagy zöldséget hagyományos módon termesztették. De a 4 számjegyű kód előtt álló "8"-as előtag nem jelenti azt, hogy GMO termékről van szó.

A PLU-matricák nem jelölik a GMO-termékeket

A nagyobb keresőoldalakon végzett kulcsszavas keresés megmutatja, hogy a gyümölcsökön található matricákon olvasható számok azt úgynevezett PLU (“price look up”) kódok, amik az ár beazonosításában játszanak szerepet.

Ezeket a számsorokat a Nemzetközi Termékszabványügyi Szövetség (IFPS) rendeli hozzá a termékekhez, például gyümölcsökhöz, zöldségekhez vagy diófélékhez. A PLU-kódokat "1990 óta használják, hogy a pénztárellenőrzést és a készletellenőrzést egyszerűbbé, gyorsabbá és pontosabbá tegyék. A PLU-kódokat az ömlesztett termékek (és a kapcsolódó termékek, például diófélék és fűszernövények) azonosítására használják" – írja az IFPS a honlapján.

A számsorozatokat véletlenszerűen osztják ki a 3000-es és 4000-es sorozatokon belül. Ha majd ez már nem lesz elég, akkor a 83000-as és a 84000-as sorozatokkal folytatják a számozást. A Facebookon megosztott cikkben látható gyümölcsön például egy "4011" feliratú matricát látni. Ha rákeresünk erre a számra az IFPS PLU-kódjainak listájában, akkor láthatjuk, hogy ez a "Banana Yellow" (sárga banán) terméket jelöli.

Egy 2022. december 14-i, az AFP-nek küldött e-mailben Jane Proctor, az IFPS termékazonosító bizottságának elnöke elmondta, hogy "korábban a nyolcas számot jelölték ki arra, hogy az jelölje az IFPS PLU-kóddal ellátott termékek közül a génkezelt zöldségeket és gyümölcsöket". De Proctor azt is elmondta, hogy a jelölést végül “soha nem használták” mivel nem sok GMO-gyümölcs és -zöldség van forgalomban, és a termelési mód nincs hatással az árukra, így nem volt szükség külön címkére sem.

A "GMO kód PLU" magyar nyelvű keresése olyan cikkeket ad ki, amik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Facebook-bejegyzését idézik. A posztban a Nébih arról ír, hogy hamisak azok az állítások, amelyek szerint a gyümölcsmatricákon szereplő 8-as szám a génmódosított gyümölcsöket jelölné. A Nébih kitér arra is, hogy bár az IFPS-ben tényleg felmerült az ötlet, hogy a 8-ast jelöljék ki a GMO-termékek jelzőjeként, de ez a terv végül soha nem valósult meg.

Hasonlóképpen, egy 2015-ben közzétett sajtóközleményben az IFPS is leírta, hogy "bár a 8-as előtagot (83000-84999) egy ideig a GMO-termékek számára tartották fenn, de a kiskereskedelemben soha nem használták".

Mivel az IFPS aggódott, hogy a 3000-es és 4000-es sorozatszámok idővel kifutnak, "úgy határoztak, hogy a jövőben a nyolcast használják ötödik számjegyként, hogy az új tételek piacra kerülése esetén bővítsék a kiosztható számok számát" – tette hozzá Jane Proctor.

Tehát amikor a 3000-4999 sorozatot már felhasználták, az új termékfajtákat a 83000-84999 közötti kódokkal fogják felcímkézni. 2023. február 8-án az IFPS online adatbázisában még nem található 8-as előtaggal kódolt termék. A "4961" kód az utolsó látható kód az adatbázisban, ami egy mangófajtát jelöl.

Proctor azt is kifejtette, hogy "a PLU-rendszert azért fejlesztették ki, hogy segítse a kiskereskedőket az értékesítési ponton (POS) annak biztosítása érdekében, hogy az ömlesztve, csomagolatlanul értékesített termékeket pontosan azonosítani lehessen, és hogy a vásárlók a megfelelő összeget fizessék ki a termékért".

A közösségi oldalakon megosztott kép állításával ellentétben a 4 számjegyű kód előtt álló "8" előtag tehát nem azt jelzi, hogy GMO-termékről van szó.

Az igaz viszont, hogy a 4 számjegyű kód előtt álló 9-es előtag jelzi, hogy “bio” (biológiai gazdaságból származó) termékről van szó, ahogyan az az IFPS oldalán is olvasható: "A 9-es előtagot találhatjuk a bio termékek esetében a négyjegyű kód előtt”.

Az IFPS honlapján nem olvasni arról, hogy a 4 számjegyű (3000-4000) kóddal ellátott termékek esetében azt külön jeleznék-e, hogy a terméket "növényvédő szerekkel permetezték", mint ahogy azt a közösségi médiában terjedő szöveg állítja. A négy számjegyű kóddal felcímkézett termékek viszont tényleg nem “bio” minősítésűek.

GMO-címkék Magyarországon

Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak a GMO-termékekre, még az egyébként is szigorú uniós előírásokhoz képest is. Magyarországon (és az Európai Unióban) nem engedélyezett a genetikailag módosított gyümölcsök és zöldségek termesztése, és az Agrárminisztériumnak külön honlapja is van a "GMO-mentes mezőgazdaságnak" szentelve.

Mint az a honlapon is olvasható, a magyar vásárló kétféle jelölést találhat a termékeken a GMO-val kapcsolatban:

• az egyik, egy olyan címke, amely arra figyelmeztet, hogy a termék géntechnológiával módosított növényeket tartalmaznak. Ez a fajta figyelmeztető címke egy uniós rendeletet (1830/2003) követ, amely előírja, hogy “a végső fogyasztónak kínált [...] termékek esetében az ‘Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz’ vagy ‘Ez a termék géntechnológiával módosított [szervezet(ek) neve]-t tartalmaz’ szavak szerepeljenek a termék kiszerelésén vagy a termék kiszereléséhez kapcsolódóan.”
• egy másik címke a Agrárminisztérium rendeletén alapul, amely lehetővé teszi a termelők számára, hogy ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, akkor a "GMO-mentes termék” jelöléssel lássák el a termékeiket. Ezt a fajta "inverz címkézést" nemzeti szinten szabályozzák, de más uniós országokban, például Ausztriában vagy Franciaországban is alkalmaznak hasonló módszert.

A GMO-mentes jelölés önkéntes, de csak olyan termékeken használható, amelyeknek az Európai Unióban engedélyezve van GMO-változata is, írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

“Nem jelölhető viszont mentesként az olyan növényi eredetű élelmiszer, amelynek nincs forgalomban GMO engedéllyel rendelkező változata. Nem érdemes tehát GMO mentes almát keresni a piacon, hisz minden alma GMO-mentes” – írja honlapján a Nébih.

Bár az EU engedélyezi a géntechnológiával módosított termékek importját, ehhez először külön engedélyre van szükség. Az engedélyezett termékek listája itt található. Ezek egyike sem gyümölcs, az egyetlen zöldség pedig a cukorrépa.

A GMO-növények termesztése még ennél is szigorúbban szabályozott, jelenleg csak a géntechnológiával módosított kukorica termesztése engedélyezett az EU-ban. Az EU-tagállamok nemzeti szinten betilthatják az egyébként engedélyezett GMO-növények termesztését, ahogyan azt Magyarország meg is tette a génmódosított kukorica esetében.

Image

Az EU-ban engedélyezett GMO-termékek adatbázisa. A képernyőmentés 2023. február 8-án készült.

Mivel Magyarországon nem árulnak GMO-változatokat – ahogy azt a Nébih is írja –, a gyümölcsök és zöldségek "GMO-mentes" címkézésének nem is lenne értelme.

Egyébként még az Egyesült Államokban is, ahol a GMO szabályozás sokkal liberálisabb, mint az EU-ban, viszonylag kevés GMO-gyümölcs van forgalomban, és ezek közül egyik sem banán.