Félrevezető bejegyzések terjednek arról, hogy a rovarok fogyasztása a kitin miatt veszélyes az emberekre
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2023. február 22., 11:01
- Frissítve 2023. február 22., 11:42
- 12 perces olvasmány
- Szerző: AFP Kanada, AFP Németország, AFP Belgrád
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Kérlek, SOHA ne egyél rovarokat. ‼‼‼‼ A rovarok olyan kitint tartalmaznak, amelyet a beleink nem tudnak feldolgozni‼‼‼Metamorf szteroidokat és különösen ecdysteront is tartalmaznak" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2023. január 24. óta több mint 500 alkalommal osztottak meg. A poszt azt állítja, hogy a kitint csak a madarak tudják "biztonságosan megemészteni", és hogy az nem alkalmas táplálék az emlősök számára. A posztok azt is állítják, hogy a rovarok fogyasztása azért nem biztonságos, mert "sok nehézfémet tartalmaznak" és "mágnesként vonzzák a növényvédő szereket".
Már számos nyelven terjedtek hasonló állítások a közösségi médiában, többek között szerbül, horvátul, németül és románul. Egyes bejegyzések egyenesen azt állították, hogy a kitin rákot okozhat. A szöveg más változatai már 2022 augusztusában is terjedni kezdtek angolul és magyarul is.
A hamis állítás, miszerint a rovarok fogyasztása veszélyes lenne az emberre a kitin miatt, úgy tűnik, nem sokkal azután bukkant fel újra, hogy az Európai Bizottság 2023. január elején engedélyezte a alombogárlárvák (Alphitobius diaperinus) fagyasztott, pépesített, szárított és por formában, valamint a házi tücsök (Acheta domesticus) részben zsírtalanított porított formában történő forgalmazását.
Az AFP által megkeresett szakértők szerint bár igaz, hogy az emberek nem képesek teljes mértékben megemészteni a kitint, ez nem különbözik attól, mint amikor egy rúd zellerben a cellulózt nem tudjuk megemészteni. A szakértők azt is elmondták, hogy a tudományos bizonyítékok nem támasztják alá azt az állítást, hogy a kitin "táplálja a rákot".
Az sem igaz, hogy bárhol az Unióban kötelező lenne rovart enni, vagy rovarokból készült alapanyagra cserélni más összetevőket. A rovarokat tartalmazó termékek esetében egyértelműen fel kell tüntetni az összetevőket és a potenciális allergéneket az uniós előírások értelmében. A magyar kormány külön is bejelentette, hogy szabályozni fogja a rovaralapú termékeket, és kötelezővé teszi a boltokban a többi terméktől való egyértelmű elkülönítést.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a rovarok már legalább kétmilliárd ember étrendjének képezik részét a világon.
Az AFP már korábban is cáfolt a rovarok fogyasztásával kapcsolatos hamis állításokat, például itt és itt.
Kitint tartalmazó élelmiszerek
A kitin a második leggyakoribb poliszacharid a természetben (a cellulóz után), és a rovarok, valamint a rákfélék, gombák, baktériumok, élesztőgombák és algák külső vázának része. Műtrágyaként, élelmiszer-adalékanyagként és gyógyászati célokra is felhasználható.
2010-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a javasolt felhasználási feltételek és fogyasztási szintek mellett a kitint biztonságos élelmiszer-összetevőnek minősítette.
Az Európai Bizottság által 2023 januárjában kiadott, a két új rovartermékre vonatkozó engedélyek szerint az EFSA az összetevőket "a javasolt felhasználási feltételek és felhasználási szintek mellett biztonságosnak ítélte".
Az EFSA jelentése a részben zsírtalanított házi tücsök porból és az alombogár-lárvákból készült termékekről itt és itt található . Mindkét jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a potenciális allergén hatások kizárása mellett "az új élelmiszer biztonságos a javasolt felhasználási célokra és felhasználási szinteken".
Új élelmiszereknek számítanak, "amelyeket 1997 előtt nem fogyasztottak jelentős mennyiségben az Európai Unió területén" – írja a Nébih.
Nem ez az első alkalom, hogy az EU zöld utat ad az ehető rovarokból készült termékeknek. Az Európai Bizottság például 2021-ben és 2022-ben megerősítette, hogy három rovaralapú összetevőt forgalomba hozatalát és fogyasztását engedélyezik az EU-ban, ezek házi tücsökből, közönséges lisztbogár lárvából és keleti vándorsáskából készült alapanyagok voltak.
Az EFSA által 2020-ban közzétett, a lisztbogár-lárváról szóló biztonsági jelentések szerint a szárított lárvák fogyasztása "nem jár hátránnyal a tápanyagbevitel szempontjából", és "a javasolt felhasználási határokon belül biztonságosnak tekinthető". A vándorsáskákról és a házi tücskökről szóló 2021-es jelentések szintén biztonságosnak nyilvánították ezeket az alapanyagokat.
Az EFSA jelentései azonban figyelmeztetnek arra is, hogy a rovarok allergiás reakciókat okozhatnak, és hogy a rákfélékre és a poratkafélékre allergiás emberek érzékenyek lehetnek lehetnek ezekre az összetevőkre is.
A kitin nem káros az emberi egészségre, még akkor sem, ha nem bomlik le teljesen
Félrevezető az az állítás, hogy az embereknek nem szabad rovarokat enniük, mert nem tudják megemészteni a kitint. Edward Bray, az EFSA szóvivője az AFP-nek 2023. február 3-án küldött e-mailben elmondta, hogy a tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy az élelmiszerként fogyasztott kitin nagyrészt emésztés nélkül halad át a szervezeten.
"Az EFSA tudományos testülete úgy ítélte meg, hogy a kitin egy olyan oldhatatlan rost, amely várhatóan nem kerül emésztésre jelentős mértékben az emberek vékonybelében" – mondta Brey.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kitin káros lenne az emberi egészségre.
Mareike Janiak, a Molekuláris Biológia és Evolúció című folyóiratban 2018-ban megjelent, a kitináz génekről (amelyek a kitint lebontó enzimeket kódolják) szóló tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy bár a kitin nem teljesen emészthető, ettől még nem feltétlenül káros az emberi szervezet számára.
"A biológusok régóta úgy vélik, hogy az emlősök nem termelnek olyan enzimet, amely képes lebontani a kitint, de ez nem jelenti azt, hogy a rovarokat ne tudná feldolgozni a bélrendszer" – mondta az AFP-nek küldött e-mailben.
A szakértő a kitint a cellulózhoz hasonlította, amely számos növény sejtfalát alkotja. Az emberi szervezet nem rendelkezik olyan enzimmel, amely képes lenne lebontani a cellulózt. "De ettől még eszünk olyan dolgokat, mint a zeller, és ezek jót tesznek nekünk" – magyarázta Janiak.
Bár a zöldségek egyes részeit nem tudjuk megemészteni, a bennük található oldhatatlan rostok mégis hozzájárulnak az általános egészséghez. "A beleink kivonják a tápanyagokat a növényekből, és eltávolítják az emészthetetlen rostokat, ami mozgásban tartja a dolgokat az emésztőrendszerben, és egészséges székletet biztosít. Az oldhatatlan rostok hiánya például székrekedéshez vezethet" – mondta Janiak.
Azt is elmondta, hogy kutatásai arra utalnak, hogy egyes emlősök képesek lehetnek a kitin lebontására.
"Az emberek sokáig azt hitték, hogy az emlősök számára a kitin olyan mint a cellulóz – egy oldhatatlan rost, amely keresztülhalad az emlősök bélrendszerén, miközben az energiát és a tápanyagokat a rovar többi részéből vonják ki. Az egerek és denevérek gyomrában található 'savas emlős kitináz' enzim felfedezése azonban megkérdőjelezte ezt, és határozottan arra utal, hogy egyes emlősök valójában képesek megemészteni a kitint" – írta a szakember.
A rovarok és garnélarákok lehetséges egészségügyi előnyeiről szóló, 2021-ben a Journal of Functional Foods című folyóiratban megjelent szakirodalmi áttekintés szerint: "funkcionális élelmiszer-összetevőként definiálható, amely különleges előnyöket biztosít az élelmiszereknek, például hozzájárul a vastagbél egészségéhez, a koszorúerek egészségéhez és a koleszterinszint csökkentéséhez, sok más mellett".
Az emlősök képesek rovarokat fogyasztani.
A közösségi médiában terjedő bejegyzésekben az is szerepel, hogy a rovarok "metamorf szteroidokat, különösen ecdysteront" tartalmaznak, és hogy "ez nem táplálék az emlősök számára".
Az ekdiszteroidok az ízeltlábúakban (külső vázzal rendelkező gerinctelen állatok) található szteroidhormonok egy osztálya, amelyek az ízeltlábúak fejlődését szabályozzák, beleértve a vedlést és a szaporodást. Az ekdiszteron sportteljesítményfokozóként használható, és a kutatások szerint gátolja a mellrákos sejtek növekedését.
Dominique Bureau, a kanadai Guelphi Egyetem állattani biológia tanszékének professzora az AFP-nek küldött 2022. októberi e-mailjében elmondta, hogy félrevezető azt állítani, hogy az ekdiszteron feltétlenül káros lenne, mivel "gyakorlatilag minden állati szövet vagy élelmiszer tartalmaz bizonyos mennyiségű szteroidhormont".
"A tej, a hús, a máj stb. mind tartalmaz hormonokat. A növényi alapú élelmiszerek, mint például számos olajos mag és hüvelyes, tartalmazzák egyes szteroid hormonok előanyagait (amilyenek a fitoösztrogének, mint például a szójatermékekben lévő izoflavonok)" – mondta Bureau.
René Lafont, a Sorbonne Egyetem Paris-Seine Biológiai Intézetének emeritus professzora hasonló véleményen van. Az AFP-nek 2022 októberében küldött e-mailben elmondta, hogy ezek a hormonok valóban jelen vannak kis mennyiségben a rovarokban, de sokkal nagyobb mennyiségben a növényekben is (fitoekdiszteroidok), beleértve néhány, a nyugati étrendben gyakori ételt, mint amilyen a spenót vagy a quinoa.
"Ezek a vegyületek nem mérgezőek az emberre, sőt, érdekes anabolikus és antidiabetikus tulajdonságokkal rendelkeznek" – mondta.
Mareike Janiak szerint "kategorikusan hamis" az az állítás, hogy a rovarok nem szolgálnak táplálékul az emlősök számára. Az egerek és a tatuk például olyan emlősök, amelyek rovarokat esznek, némelyikük szinte kizárólag csak azt – mondta a szakértő.
"Fontos megérteni, hogy sok főemlős is eszik rovarokat, köztük sok kis majom (kapucinusok, mókusmajmok, tamarinok, hogy csak néhányat említsünk), tarszirok, de a csimpánzok is, a legközelebbi élő rokonaink" – mondta Janiak.
A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok nem mutatnak összefüggést a kitin és a rák között
Szakértők szerint a kitinnel kapcsolatos tudományos szakirodalom áttekintése nem támasztja alá azokat az állításokat, amelyek szerint a kitin fogékonnyá teheti az embereket a rákra.
A kolozsvári Ion Chiricuță Onkológiai Intézet (IOCN) továbbított az AFP-nek egy, a kitinről és származékairól szóló tanulmányokat összefoglaló elemzést. Az IOCN szerint ezeket az anyagokat az elmúlt évtizedekben "intenzíven tanulmányozták", és bebizonyosodott, hogy biokompatibilisek (az élő szövetekkel kompatibilisek), biológiailag lebomlóak, és alacsony a toxicitásuk, valamint az immunogén hatásuk (azaz alacsony potenciállal rendelkeznek az immunválasz kiválására).
Az intézet által idézett 2015-ös tanulmány szerint a kitin még a rák kezelésében is felhasználható, "mint a rákgyógyszerek meghatározott helyre történő eljuttatásának hordozója, és a sejtek életképességének csökkentésével antiproliferatív hatással is bír".
Az IOCN azonban hozzátette, hogy "további tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy konkrétan megállapítsák a kitinben rejlő lehetőségeket az onkológiai kezelésben, de azt is, hogy milyen lehetséges hatásai lehetnek ennek a vegyületnek az emberi étrend részeként".
A Német Rákellenes Társaság (DKG) 2022. szeptember 12-én, az AFP megkeresésére adott válaszában szintén azt írta: "Sem a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), sem a Rákkutatási Világalap (WCRF) nem minősíti rákkeltőnek a rovarok és a kitin fogyasztását. A PubMed és Embase adatbázisokban a rákról és a kitinfogyasztásról szóló tudományos tanulmányokra vonatkozó első keresés nem talált bizonyítékot lehetséges kapcsolatra."
Edward Bray, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szóvivője az AFP-nek elmondta, hogy: "A rovarokkal kapcsolatos élelmiszer-alkalmazások eddigi értékelése során nem merült fel genotoxicitásra vagy rákra vonatkozó aggály".
A rovaralapú összetevőket egyértelműen jelezni kell a termékeken
A magyar felhasználók körében az interneten megjelentek olyan félelmek is, hogy nem lehet majd tudni, mely élelmiszerek tartalmaznak rovaralapú összetevőket, és melyek nem.
A magyar kormány közleményt adott ki, amelyben ígéretet tett arra, hogy szabályozni fogja a rovarfehérjéket tartalmazó termékeket. Nagy István agrárminiszter szerint az ilyen termékeket megkülönböztetett címkével kell majd ellátni, és "külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben".
Az Európai Bizottság által elfogadott szabályozás is előírja, hogy a rovaralapú összetevőket tartalmazó élelmiszereknél fel kell tüntetni azokat az összetevők listáján, és kötelezően figyelmeztetni kell a lehetséges allergiás reakciókra is.
Amint azt az AFP ebben a francia nyelvű cikkben is már részletesen kifejtette, az új rovaralapú termékek uniós engedélyezését egyértelmű irányelvek kísérik a címkézésre vonatkozóan.
"Az összetevők listáján egyértelműen fel kell tüntetni, hogy ez az összetevő a termékben van" – erősítette meg az Európai Bizottság az AFP-nek 2023. január 24-én.
Ez egyértelműen szerepel a termékek forgalmazásáról szóló két rendeletben. A gyártók kötelesek feltüntetni ezeknek az összetevőknek a nevét, latinul és annak az országnak a nyelvén, ahol árusítják a terméket, ahogy az az alábbi dokumentumokban is olvasható:
A "rákfélékre, puhatestűekre és az ezekből készült termékekre, valamint a poratkafélékre" allergiás személyek allergiakockázatát is megfelelően fel kell tüntetni.
A két új élelmiszer engedélyezési dokumentumai megjegyzik, hogy további kutatásokat kell végezni az esetleges "allergén hatásuk" mértékéről, mivel a jelenlegi kutatások nem meggyőzőek arról, hogy ezek az élelmiszerek milyen mértékben okozhatnak allergiás reakciót.
Jelenleg az EU-ban csak 14 fő élelmiszer-allergént – köztük a puhatestűeket – kell a törvény szerint "allergiát vagy intoleranciát okozó termékként vagy anyagként" feltüntetni az élelmiszerek címkéjén, ahogy ez ebben az uniós rendeletben olvasható.
Az engedélyezési dokumentumokban nincs utalás arra, hogy a rovaralapú termékek fogyasztása "kötelező" lenne, mint ahogyan azt egyes, az interneten terjedő írások állítják.
Táplálkozástudományi és egészségvédelmi szempontok
Néhány félrevezető bejegyzés azt állítja, hogy a rovarok "tele vannak nehézfémekkel" és növényvédő szerekkel. A nehézfémek és a rovarirtók az élelmiszerláncra gyakorolt hatásaival kapcsolatban tényleg vannak valós aggodalmak szerte a világban. Az Európában fogyasztásra szánt élelmiszerek esetében azonban ellenőrzik a növényvédő szer maradványok és a nehézfémek szintjét. Volt már rá példa, hogy hagyományos (tehát nem rovaralapú élelmiszereket) kivontak a forgalomból, mert nehézfémeket mutattak ki bennük.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) külön foglalkozott már a rovarok élelmiszercélú előállításának biztonságos módjainak kérdésével.
Egy 2021-es FAO-jelentés szerint a rovarok "jó lehetőséget jelentenek a globális népesség növekedésével kapcsolatos élelmezésbiztonsági problémák megoldására, anélkül, hogy ezzel egyidejűleg károsítanák a környezetet". Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy erőfeszítéseket kell tenni az élelmiszerbiztonság biztosítására az ehető rovarok előállítása és fogyasztása során az allergén, biológiai, kémiai vagy fizikai veszélyek elkerülése érdekében.
Más jelentések részletesen is írnak a rovarok jelentette potenciálról a táplálkozás terén, ugyanakkor megjegyzik, hogy további kutatásokat kell végezni a rovarok fogyasztásának lehető legbiztonságosabb módjairól.
"A rovarok jó forrásai az emberi fogyasztáshoz szükséges legtöbb tápanyagnak, bár összetételük a rovar fajától és fejlődési stádiumától függően változik. A rovarok a 'miniatűr jószágok' csoportjába tartoznak, és a tenyésztésük egyszerű, gyors és hatékonyabb, mint más típusú állatok tenyésztése" – jegyzi meg a Szarajevói Egyetem állatorvosi karán dolgozó kutatók 2022-ben megjelent tudományos áttekintése.
Az NFS folyóiratban 2020-ban megjelent cikk szerint "az a tény, hogy az ehető rovarok gyorsabb növekedési üteműek, magas az élelmiszer-átalakítási hatékonyságuk, és az állattenyésztéshez képest kevesebb erőforrást igényelnek, vonzóvá teheti őket mint jobb minőségű élelmiszerforrást, különösen a fejlődő országok szegény vidéki lakossága számára".
A cikk azt is hozzáteszi azonban, hogy a tudományos szakirodalom továbbra is korlátozott. "A fogyasztók egészségének védelme érdekében több kutatásra van szükség a fogyasztásukkal járó kockázatok megértéséhez" – zárul a jelentés.
A Guide Michelin (avagy Michelin Kalauz) egyik cikke azt javasolja, hogy bizonyosodjunk meg a rovarok eredetéről, és fogyasztás előtt jól főzzük meg őket, ahogyan a többi élelmiszer-alapanyag esetében is tennénk.
2023. február 22. Egy elütés javításra került a címben.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk