Nem, a Toyota nem fejleszt vízzel hajtott motort
- Megjelent: 2025. augusztus 13., 09:42
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Bozhidar ANGUELOFF, AFP Bulgária
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY , AFP Hungary
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
„A Toyota MOST változtatta meg a játékot. VÍZMOTOR, amely MEGTÖRI az EV (elektromos meghajtású jármű) ipart!” – olvasható egy 2025. június 30-i magyar Facebook-bejegyzésben, ami még júliusban is terjedt Facebookon. A bejegyzés szerint, ami több mint 230 megosztást ért el, az új motoroknak nincs szüksége akkumulátorokra és töltőállomásokra.
A bejegyzéshez csatolt fotómontázson a világ legnagyobb autógyártójának, a Toyotának a logóját látni, valamint autómotorok képeit és egy színpadon álló férfit. egyik motorjának modellje mellett áll.
Az állítás már német, bolgár, angol, francia, román és spanyol nyelven is elterjedt a közösségi médiában.
A kibocsátásmentes járművek fejlesztéséért több évtizede folyik a verseny. Időről időre felbukkan az az ötlet, hogy egy napon majd a víz helyettesítheti a többi üzemanyagot. Ez a hipotézis azonban eddig soha nem nyert megalapozott tudományos bizonyítást, ahogyan azt már ebben a francia nyelvű cikkben is megírtuk.
A jelenleg a Facebookon terjedő állítás, amely szerint a a Toyota bemutatott volna egy vízhajtású motort, amely csak vízgőzt bocsát ki, nem igaz.
A Toyota nem fejleszt „vízmotort”
„Valójában nem fejlesztünk semmit, amit ‘vízmotor’ néven lehetne megnevezni” – nyilatkozta Jean-Yves Jault, a Toyota Motor Corporation képviselője egy 2025. július 23-i e-mailben az AFP-nek. Jault „téves információknak” nevezte az interneten keringő állításokat, és a Forbes magazin egy 2025. június 15-i cikkére hivatkozott, amelyben már cáfolják ezt a pletykát. A cikkben Robert Rapier, szerző és vegyészmérnök kijelentette, hogy „abszurd ötlet, hogy a víz hajthatna egy autót”.
A Toyota valóban gyárt olyan járműveket, amelyek hidrogént – és nem vizet – használnak üzemanyagként. Ezek az autók, például a Mirai modell, speciális töltőállomásokon tankolhatók, és lítium-ion akkumulátorokkal vannak felszerelve az energia tárolására és szabályozására.
Az elektrolízis folyamata
A hidrogén elektrolízissel keletkezik. Ez egy kémiai folyamat, amelynek során elektromos áram segítségével kémiai reakciót váltanak ki, hogy a vízmolekulákat (H₂O) hidrogénre (H₂) és oxigénre (O₂) bontsák. Ez a folyamat nagy mennyiségű áramot igényel, és csak stabil energiaforrással hatékony.
A nyert hidrogén ezután üzemanyagként felhasználható, különösen üzemanyagcellás járművekben. Ahhoz azonban, hogy az elektrolízis egy autó motorjában megtörténjen, a járműben áramforrásra, például akkumulátorra van szükség.
„Egy ilyen rendszer azonban rendkívül hatástalan lenne, mivel az energiaátalakítás minden lépése veszteségekkel jár” – mondta el Rapier a Forbes cikkében, emlékeztetve a termodinamika alapelveire.
„Ahelyett, hogy akkumulátort használnánk a hidrogén elektrolízissel történő előállításához, majd ezt a hidrogént az autó meghajtásához felhasználnánk, sokkal hatékonyabb lenne az áramot közvetlenül a meghajtáshoz felhasználni.”
Ezeket a következtetéseket több szakértő is megerősítette, köztük Plamen Punov, a Szófiai Műszaki Egyetem professzora, aki hallgatói projekteket irányít a hidrogénüzemű üzemanyagcellák területén. Kiemelte, hogy a hidrogén mint üzemanyag nem a járművekben keletkezik.
„Minden ilyen jármű elektromos áramot állít elő üzemanyagcellák segítségével, amelyek tisztán hidrogénnel működnek, amelyet előzőleg tartályokban tárolnak” – magyarázta 2025. július 7-én az AFP-nek küldött e-mailben. „Nem ismerek ilyen típusú járművet [amely képes saját hidrogént előállítani a fedélzetén, a szerk. megjegyzése], és elméletileg is rendkívül hatástalan és praktikus lenne.”
Boriana Tsaneva, ugyanazon egyetem kémia doktora, 2025. július 7-i e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy „technikailag lehetséges a mozgó járművek maradék energiájának elektrolízissel történő hasznosítása”, ez az opció azonban „nem gazdaságos”.
Tsaneva azt is elmondta, hogy egy ilyen rendszer nem csak hogy drágább lenne, de biztonsági kockázatok is felmerülnének. Az elektrolízis potenciálisan hidrogén és oxigén robbanásveszélyes elegyét szabadíthatja föl, amit nem lehet biztonságosan tárolni, és amit a létrehozása után rögtön a motorba kell juttatni. Ráadásul a gázkeverék égése során csak elhanyagolható mennyiségű energia keletkezne.
A víz hűtőanyagként szolgál
A téves állítás valószínűleg egy hidrogénmotor vízzel hűtött rendszerére vonatkozó szabadalomra vezethető vissza, amelyet a Toyota 2023-ban jelentett be. Ebben a rendszerben a víz nem üzemanyagként, hanem csupán hűtőfolyadékként szolgál, amely a hagyományosan használt levegőt helyettesíti.
A vízhűtés lehetővé teszi a hidrogén égése során keletkező magas hőmérséklet jobb szabályozását. Ezáltal könnyebb anyagok is felhasználhatók a égéstérben és a hengerben, ami egyúttal növeli a motor hatékonyságát és csökkenti a súlyát.
A Toyota Mirai azonban a gyártó legújabb technológiáját alkalmazza: a modell hidrogénüzemű üzemanyagcellával működik, amely elektromos motort hajt meg. A hidrogént nagynyomású tartályokban tárolják, és speciális töltőállomásokon töltik fel. Üzem közben a jármű csak vízgőzt bocsát ki – ez a hidrogén és az oxigén kémiai reakciójának mellékterméke. A jármű azonban nem rendelkezik elektrolízis rendszerrel, és nem termel hidrogént a fedélzetén. Ezenkívül lítium-ion akkumulátorral van felszerelve.
A Toyota saját közlése szerint hosszú távon többirányú stratégiát követ a szén-dioxid-semleges mobilitás elérése érdekében. Ez magában foglalja a hidrogénüzemű üzemanyagcellák, a hidrogénüzemű belső égésű motorok és a nagyobb biztonságot, hatótávolságot és teljesítményt nyújtó szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését.
A Toyota ugyan elektrolízist használ hidrogén előállítására néhány üzemében, de kizárólag a járműveken kívül.
Az akkumulátoros jobban megéri
2025-ben az akkumulátorral hajtott elektromos járművek uralják a kibocsátásmentes közlekedési eszközök világpiacát, mivel olcsóbbak és energiahatékonyabbak, mint a hidrogénüzemű autók, és a töltőinfrastruktúra is egyre bővül.
Néhány gyártó, köztük a Toyota, azonban a hidrogénüzemű autókat kiegészítő megoldásnak tekinti a nehéz teherforgalom és a hosszú távú utazások céljára. Széles körű fejlesztésüket azonban korlátozzák a magas gyártási költségek és a még kevéssé kiépített töltőállomás-hálózat.
A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a kibocsátásmentes mobilitás jövője különböző technológiák kombinációján alapul majd: az akkumulátorok továbbra is a személygépkocsik preferált megoldása maradnak, míg a hidrogén stratégiai szerepet játszhat bizonyos szektorokban, például a távolsági közlekedésben, a nehéz teherforgalomban vagy bizonyos ipari alkalmazásokban (itt archiválva).
Az AFP korábban már cáfolt más olyan állításokat, amelyek szerint már léteznek vízzel működő autók, például itt és itt.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk