Ezek a posztok elferdítik a tiszás egészségügyi államtitkár szavait a „szívhangrendeletről”
- Megjelent: 2026. június 23., 16:43
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Magyarország
Egy 2022-es, vitatott rendeletet, ami köznyelven „szívhangrendeletként” ismert, arra kötelezi az abortuszt fontolgató nőket, hogy meghallgassák a magzat életfunkcióit. A rendelet 2026 júniusában ismét vita tárgya lett Magyarországon. A Tisza Párt egészségügyi minisztere, Hegedűs Zsolt, a rendelet egy kritikusa, azt mondta, hogy párbeszédet kezdeményezett szakértőkkel a rendeletről, míg az ellenzéki pártok, a Fidesz és a Mi Hazánk, a rendelet megtartása mellett érveltek. Ebben a kontextusban a közösségi médiában terjedő bejegyzések és online cikkek hamisan azt állították, hogy a Tisza Párt egészségügyi államtitkára, Svéd Tamás a parlamentben azt mondta, hogy „szomorú” egy történet miatt, amelyet Dúró Dóra ellenzéki képviselő mesélt el, és ami arról szól, hogy egy nő a rendelet hatására elállt az abortuszról. De az AFP meghallgatta a vita felvételét, és nem talált ilyen megjegyzést az államtitkártól. Svéd azzal érvelt, hogy a jogalkotásnak nem szabad olyan anekdotikus történeteken alapulnia, mint amilyet a képviselő a parlamentben elmondott.
„A tiszás Svéd Tamás szerint szomorú, hogy a szívhangrendelet miatt az anyák megtartják gyerekeiket” – olvasható egy magyar nyelvű Facebook-bejegyzésben, amelyet 2026. június 16-i közzététele óta több mint 100 alkalommal osztottak meg. Ugyanez az állítás szerepel egy 2026. június 15-i cikkben is, amelyet a Vadhajtások nevű szélsőjobboldali hírportál tett közzé, amelyet nemrégiben Orbán Viktor volt miniszterelnök az egyik kedvenc lapjának nevezett. Hasonló állítások jelentek meg az Origo hírportálon és különböző Facebook-bejegyzésekben is.
A cikkek egy, a Fidesz képviselője, Németh Balázs által feltöltött rövid Facebook-videót jelölnek meg az állítás forrásaként. A videóban Németh azt állítja, hogy a 2026. június 15-i parlamenti vitán a Tisza Párt egészségügyi államtitkára, Svéd Tamás azt mondta, hogy szomorú, hogy egy anya az úgynevezett „szívhangrendelet” miatt úgy döntött, hogy megtartja a gyermekét.
Az AFP meghallgatta Svéd eredeti felszólalását, amely a Parlament YouTube-csatornáján nyilvánosan elérhető (itt archiválva), és megállapította, hogy a politikus nem mondta azt, amit Németh, illetve a bejegyzések és cikkek a szájába adtak. A Tisza Párt politikusa azzal érvelt, hogy a jogszabályoknak nem szabad anekdotikus bizonyítékokon alapulniuk, miután egy Mi Hazánk-os képviselő elmesélt egy történetet egy anyáról, aki a „szívhangrendelet” miatt úgy döntött, hogy megtartja a gyermekét. De a tiszás államtitkár nem mondta, hogy szomorú lenne az anya döntése miatt; épp ellenkezőleg, „boldogan” végződő történetnek nevezte azt.
Az úgynevezett „szívhangrendelet”
2022 szeptemberében a Fidesz-kormány alatt a Belügyminisztérium új rendeletet adott ki, amely szerint a terhesség megszakítására irányuló kérelem nyomtatványán igazolni kell, hogy „állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta”. A szélsőjobboldali Mi Hazánk párt, amely nyíltan az abortusz korlátozásáért kampányol, gyorsan „szívhangrendeletként” kezdte emlegetni az intézkedést, azt állítva, hogy a rendelet szerint az anyáknak meg kell hallgatniuk a magzat szívhangját.
Akkoriban a szakértők aggályaikat fejezték ki a rendelettel kapcsolatban, mivel a megfogalmazása kétértelmű volt, és nem volt egyértelmű, hogy ajánlásról vagy kötelező előírásról van-e szó. Továbbá annak ellenére, hogy „szívhangrendeletként” emlegették, a pontos megfogalmazás tág teret hagyott annak értelmezésére, hogy az orvosoknak valójában mit is kell tenniük.
A szakértők rámutattak, hogy az orvosoknak lehetőségük volt minden valós következmény nélkül teljesen kihagyni a „szívhang” bemutatását, mivel nem volt mód a rendelet végrehajtásának ellenőrzésére. Emellett a rendelet lehetőséget adott arra is, hogy a nő vizuális megerősítést kapjon az életfunkciókról, ha az orvos úgy ítélte meg, hogy a magzati szívhangok meghallgatására használt úgynevezett Doppler-módszer egészségügyi kockázatot jelent.
Mindazonáltal a rendelet eszközt adott azok kezébe, akik ellenzik az abortuszt, a beavatkozást választó nők megalázására és megbélyegzésére. „A szívhangrendelet semmilyen olyan többletinformációt nem ad a nőknek, amely segítené őket a döntéshozatalban. Csupán arra szolgál, hogy tovább nehezítse ezt az amúgy is rendkívül megterhelő élethelyzetet, megalázza az érintetteket és bűntudatot keltsen bennük” – írta a rendelet hangos kritikusa, a nők jogaiért küzdő Patent Egyesület egy 2026. június 13-i Facebook-bejegyzésében.
Egy 2026. június 1-jei parlamenti vitán a Fidesz-frakció azt követelte, hogy a Tisza-kormány tegye egyértelművé álláspontját a rendelettel kapcsolatban. 2026. június 2-án a nemrég megalakult Tisza-kormány új egészségügyi minisztere, Hegedűs Zsolt Facebookon posztolt a rendeletről. Bejegyzésében kifejtette, hogy párbeszédet kezdeményezett az Egészségügyi Szakmai Kollégiummal, az egészségügyi minisztérium orvosi tanácsadó testületével a rendeletről.
Hegedűs bírálta a rendeletet amiatt, hogy azt nem előzte meg párbeszéd az orvosi közösséggel, és hozzátette, hogy „A kérdés az, hogy szabad-e egy orvostechnikai eljárást nem diagnosztikai, hanem döntésbefolyásolásra szánt politikai-adminisztratív eszközzé tenni.”
A parlamenti vita és Svéd felszólalása
2026. június 15-én a Mi Hazánk képviselője, Dúró Dóra ismét felvetette a rendelet kérdését interpelláció formájában, ami a parlamenti vita egy olyan típusa, amely során a képviselők választott témákban kérdéseket intézhetnek a kormány tagjaihoz.
Az interpelláció és az azt követő vita nyilvánosan elérhető a Parlament YouTube-csatornáján (itt archiválva).
Interpellációjában Dúró felolvasott egy általa „egy anyától származó levélként” jellemzett szöveget. Az első személyben elmondott történetben egy anya beszámol tapasztalatairól: abortuszt szeretett volna, de miután meghallgatta a magzat szívhangját, megváltoztatta a döntését. A szöveg szerzője szerint „a rendelet megmentette” a fia életét.
A kormány részéről Svéd Tamás parlamenti egészségügyi államtitkárt jelölték ki az interpelláció megválaszolására. Svéd válaszát a következőkkel kezdte: „Tisztelt elnök asszony, tisztelt ház, tisztelt képviselő asszony, ön megosztott velünk egy véget ért történetet. Ezt köszönjük. Egyetértünk abban, hogy minden emberi élet érték, minden gyermek születése és öröm és boldogság forrása kellene legyen, melyben ideális esetben, mint végül az ön történetében is a gyerek szüleivel is osztozunk.”
Svéd ezt követően úgy folytatta, hogy „a jogalkotó felelőssége nem állhat meg a boldog végű történeteknél”, és hozzátette, hogy ha „többek között e történet miatt” a kormány úgy döntene, hogy változtatás nélkül fenntartja a rendeletet, „ akkor fél év múlva felállhat itt egy másik képviselő és egy sokkal szomorúbb történetet oszthat meg velünk”.
Ezután Svéd egy hipotetikus történetet mondott el egy nemi erőszak kiskorú áldozatáról, aki a magzata szívhangjának kötelező meghallgatása által okozott érzelmi nyomás miatt úgy dönthet, hogy megtartja a gyermekét, majd később, mivel nem képes feldolgozni a rá nehezedő pszichológiai terhet, a terhesség alatt öngyilkosságot követ el, ezzel saját és a meg nem született gyermek életét is kioltva. Svéd megjegyezte, hogy számos tragikus történet ismert olyan országokból, ahol az abortusz tiltott vagy súlyosan korlátozott.
„Ha pedig ezen történet kapcsán úgy döntenénk, hogy a hasonló tragédiák megelőzésére onnantól mindenkinek megtiltjük a szívhang meghallgatását, akkor vélegényem szerint ugyanúgy hibásan járnánk el, mint akkor, ha az ön kétségkívül boldogabb véget érő története alapján mindenki számára kötelezővé tennénk azt” – mondta Svéd.
Az államtitkár ezt követően bírálta, hogy a rendeletet nem előzte meg párbeszéd az orvosi szakértőkkel, hozzátéve, hogy azt „valódi társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el, kizárva – és lényegében nyomás alá helyezve – a szakmai közösséget”, és azt állította, hogy az állítólagos szakmai háttéranyagot a Belügyminisztérium készítette, nem pedig szakértők, ahogyan azt a korábbi kormány állította.
„Így a magam részéről azt javasolnám, hogy hagyjunk fel mindörökre azzal a gyakorlattal, hogy emberi sorsokat, nagyban meghatározó törvényeket és rendeleteket hazugságokra vagy megható egyedi történetekre alapozunk” – mondta Svéd. Ezt követően a politikus kijelentette, hogy véleménye szerint a szexuális nevelés, valamint a hozzáférhető és olcsó fogamzásgátlás jobb módja a nem kívánt terhességek – és így az abortuszok – megelőzésének.
Ebből tehát egyértelmű, hogy Svéd nem mondta azt, hogy szomorú lenne a gyermekről szóló történet miatt, vagy hogy sajnálná, hogy az anyák nem az abortuszt választják. Egyszerűen amellett érvelt, hogy a jogalkotást nem szabad anekdotákra alapozni.
2026. június 23-ig az AFP nem talált új hivatalos törvényjavaslatot, rendeletet vagy nyilvánosan elérhető tervet, amely a rendelet eltörlésére vagy módosítására irányulna.
A Lakmusz magyar tényellenőrző oldal megállapította, hogy bár a rendelet bevezetése óta csökkent az abortuszok száma, ez az összes terhesség számának visszaesésével magyarázható (itt archiválva). Ha azonban a 2022 óta eltelt időszak születésszámához viszonyítjuk, az abortuszok száma valójában több mint 20 százalékkal nőtt.
Szerzői jog © AFP 2017–2026. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk