Félrevezető állítások terjednek a német hadsereg átszervezéséről
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2022. szeptember 22., 17:11
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Saladin SALEM, AFP Németország
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Több száz magyar felhasználó osztott már meg cikkeket a Facebookon (vagy német oldalakról készült képernyőmentések, vagy orosz linkek formájában), amelyek arról számolnak be, hogy egy új szervezeti egységet hoztak létre a német a hadseregben, amely állítólag lehetővé teszi majd, hogy a Bundeswehr az ország utcáin járőrözzön. Az igaz, hogy végrehajtanak egy átszervezést a német hadseregben, de ez nem befolyásolja a katonaság belföldön történő bevetésére vonatkozó szabályokat.
A félrevezető történet több országban is terjedni kezdett, igaz a különböző változatok eltérő módon indokolják az állítólagos járőrözést. A magyar bejegyzések azt állítják, hogy "zavargások várhatóak" Németországban. A német Facebook-posztok azt állítják, hogy a járőrök a "szupermarketek előtt fognak állni". Hasonló hamis állítások már lengyelül és angolul is terjedni kezdtek.
Milyen átszervezések zajlanak a Bundeswehrnél?
2022 júniusában Christine Lambrecht (SPD) szövetségi védelmi miniszter és Eberhard Zorn, a Bundeswehr főfelügyelője sajtótájékoztatón bejelentette, hogy október 1-én Berlinben felállítják az úgynevezett "Bundeswehr területi parancsnokságát" (TerrFüKdoBw).
A közlemény szerint a parancsnokság feladata "a nemzeti erők irányítása a belbiztonság területén, beleértve a hatósági és katasztrófavédelmi segítségnyújtást, valamint a polgári-katonai együttműködést". Ennek során a parancsnokság olyan feladatokat és hatásköröket kap, amelyek korábban a Bundeswehr különböző területeire voltak elosztva. A Bundeswehr csak akkor kaphat teljesen új hatásköröket, ha az alaptörvényt kétharmados többséggel módosítják.
A közlemény szerint a TerrFüKdoMw nem egy teljesen új képződmény, hanem a korábbi Bundeswehr Területi Feladatok Parancsnokságának utódja. Az új parancsnokság a Bundeswehr különböző részeiért lesz felelős, amelyek például az úgynevezett polgári-katonai együttműködéssel foglalkoznak, azaz a civil szervezetek és a fegyveres erők közötti együttműködéssel a nemzeti és szövetségi védelem, a katasztrófahelyzetek, a humanitárius missziók vagy a külföldi projektek terén. Ide tartoznak többek között a szárazföldi parancsnokságok, amelyek a szövetségi államokban a polgári-katonai együttműködés kapcsolattartó pontjai, vagy a belbiztonsági erők, amelyek például védelmi és biztonsági feladatokért, valamint a vagyonvédelemért felelősek. Az új parancsnokság a Bundeswehr szerint "a szövetséges erők Németországon keresztül történő bevetését is szervezi, szoros együttműködésben a NATO parancsnokságokkal".
Az indoklás szerint az újonnan strukturált parancsnoksággal lehetővé válik, hogy különleges helyzetekben gyorsan lehetőség legyen a "szövetségi kormány nemzeti válságstábjának" felállítására. A sajtóközlemény szerint a koronavírus-válságstáb munkáját és a 2021-es árvízkatasztrófa tanulságait is figyelembe vették az új szervezeti egység kialakításánál.
A Bundeswehr jogosultságai belföldön
Az AFP kérdésére a Bundeswehr szóvivője szeptember 6-án cáfolta, hogy a parancsnokság létrehozása új bevetési lehetőségeket tenne lehetővé a Bundeswehr számára. "A TerrFüKdoBw felállításának nem célja a Bundeswehr polgári védelmi célú bevethetőségének bővítése, és a Bundeswehr belföldön történő bevetésének jogalapját sem változtatja meg." A szóvivő elmondta, hogy a Bundeswehr továbbra is a védelmi erőfeszítések katonai oldaláért felelős.
A Bundeswehr a német honvédség, amely 1955 óta létezik ebben a formában. A Bundeswehr bevetéséről a német parlament dönt.
A Bundeswehr online kiadványa szerint levonták "a német történelem tanulságait", és a Bundeswehr úgynevezett "Németországon belüli misszióit" az alaptörvény szigorúan szabályozza. A német alaptörvény 87a. cikke kimondja, hogy "a fegyveres erők a honvédelem kivételével csak akkor vethetőek be, amennyiben azt az alaptörvény kifejezetten megengedi".
Ezekhez a beavatkozásokhoz a német parlament, a Bundestag jóváhagyása szükséges. "Az alaptörvény azt is kimondja, hogy a Bundeswehr felett a parlamenti frakciók képviselőiből álló védelmi bizottság gyakorolja a parlamenti ellenőrzést" – olvasható a Bundeswehr honlapján.
A Bundestag Tudományos Szolgálata (amelynek feladata, hogy a lehető legobjektívebb jelentéseket készítsen a parlamenti képviselők számára, és így megalapozza a döntéseiket) részletesen leírja a Bundeswehr belügyi alkalmazásának lehetőségeit. Az alkotmány szerint a belföldi bevetés csak három esetben lehetséges, feltéve, hogy nem áll fenn védelmi vagy készenléti helyzet.
Az alkotmány értelmében a Bundeswehr egyrészt adminisztratív segítségnyújtásként vethető be. A Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal ezt az adminisztratív segítségnyújtást hivatalok közötti segítségnyújtásnak nevezi, ahogyan az a múltban például a koronavírus-járvány elleni küzdelem során is történt, amikor a Bundeswehr személyzetét egészségügyi intézményekben, kórházakban és oltóközpontokban vetették be.
A második lehetséges eset a Tudományos Szolgálat szerint a természeti katasztrófák vagy súlyos balesetek esetén nyújtott támogatás. 2021 nyarán például a Bundeswehr katasztrófavédelmi missziót hajtott végre Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz és Bajorország árvíz sújtotta területein.
A Tudományos Szolgálat a bevetés utolsó lehetséges eseteként említi a bevetést "az ország vagy egy tartomány létét vagy szabad demokratikus alaprendjét fenyegető közvetlen veszély" esetén. Egy ilyen művelet azonban extrém körülményeket indokolna, mint amilyen például a fegyveres felkelés, és csak akkor, ha az érintett szövetségi tartomány maga nem képes kezelni a helyzetet, és a rendőrség erői sem elegendőek ehhez.
A minisztérium tagadja a járőrözést
A szövetségi védelmi minisztérium szóvivője szintén cáfolta az AFP-nek szeptemberben, hogy tervben lenne, hogy a Bundeswehr októbertől az utcákon járőrözzön vagy hogy a rendőrséget támogassa. A védelmi minisztérium szerint a Bundeswehr különböző egységeinek most elindított összevonása nem változtatja meg a Bundeswehr belföldi bevetésének lehetőségét.
Anna-Bettina Kaiser, a berlini Humboldt Egyetem közjogi professzora szeptember 12-én szintén azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy a belföldön alapvetően nem vetnek be fegyveres erőket. A szakértő szerint a Bundeswehr parancsnokságának átszervezése nem változtatja meg a bevetésük alkotmányban rögzített feltételeit. A fegyveres erők a honvédelemre vannak létrehozva, és csak akkor használhatók más célokra, ha az Alaptörvény ezt kifejezetten megengedi, mondta el Kaiser.
Kaiser szerint az alaptörvény szigorú feltételei csak "katonai puccs vagy az államhatalom elleni, polgárháborúhoz hasonló méreteket öltött felkelés esetén" teszik lehetővé a bevetést. Ez azt jelenti, hogy a hadsereg nem használható tüntetések és sztrájkok esetében.
Kaiser a Bundeswehr rendőri támogatására vonatkozó felvetést is kommentálta, mondván, hogy az alaptörvény szerint a fegyveres erők természeti katasztrófák és súlyos balesetek esetén valóban vállalhatnak rendőri feladatokat, ami elsősorban személyzeti támogatást jelent.
A szakértő szerint a katonai eszközök alkalmazása bizonyos feltételek mellett lehetséges, de még katasztrófahelyzetben is csak akkor, ha katasztrofális kár bekövetkezése fenyeget. A katonai eszközök alkalmazása csak az utolsó lehetséges eszköz lehet, és a tüntetések még katasztrófahelyzet esetén is kivételt képeznek.
Szeptember 16-án Olaf Scholz német kancellár azt nyilatkozta, hogy Németországnak "Európa legjobban felszerelt fegyveres erejévé" kell válnia. Az ukrajnai orosz invázió fordulópontot jelentett a német védelmi politikában, ami a hadsereg felszerelésének korszerűsítésére szolgáló 100 milliárd eurós különalap létrehozásához, valamint a stratégiai megújuláshoz vezetett.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk