Christine Lambrecht német védelmi miniszter (r) beszélget egy német katonával 2022. július 11-én az északnyugat-németországi Münsterben. ( AFP / Axel Heimken)

Félrevezető állítások terjednek a német hadsereg átszervezéséről

Szerzői jog AFP 2017–2022. Minden jog fenntartva.

A német honvédség, a Bundeswehr 2022. október 1-jén új parancsnoki és irányítási egységet hoz létre Berlinben. Az interneten a felhasználók azt terjesztik, hogy a katonaság ezután az utcákon is járőrözni fog. A hadseregen belüli átszervezés azonban nem változtatja meg a Bundeswehr belföldi műveletekre vonatkozó hatáskörét. A bevetési lehetőségeket továbbra is szigorúan korlátozza a német alkotmány, és a szövetségi védelmi minisztérium szerint egyelőre nem terveznek utcai járőrözést.

Több száz magyar felhasználó osztott már meg cikkeket a Facebookon (vagy német oldalakról készült képernyőmentések, vagy orosz linkek formájában), amelyek arról számolnak be, hogy egy új szervezeti egységet hoztak létre a német a hadseregben, amely állítólag lehetővé teszi majd, hogy a Bundeswehr az ország utcáin járőrözzön. Az igaz, hogy végrehajtanak egy átszervezést a német hadseregben, de ez nem befolyásolja a katonaság belföldön történő bevetésére vonatkozó szabályokat.

A félrevezető történet több országban is terjedni kezdett, igaz a különböző változatok eltérő módon indokolják az állítólagos járőrözést. A magyar bejegyzések azt állítják, hogy "zavargások várhatóak" Németországban. A német Facebook-posztok azt állítják, hogy a járőrök a "szupermarketek előtt fognak állni". Hasonló hamis állítások már lengyelül és angolul is terjedni kezdtek.

Egy Facebook-bejegyzés a félrevezető állítással. A képernyőmentés 2022. szeptember 22-én készült.

Milyen átszervezések zajlanak a Bundeswehrnél?

2022 júniusában Christine Lambrecht (SPD) szövetségi védelmi miniszter és Eberhard Zorn, a Bundeswehr főfelügyelője sajtótájékoztatón bejelentette, hogy október 1-én Berlinben felállítják az úgynevezett "Bundeswehr területi parancsnokságát" (TerrFüKdoBw).

A közlemény szerint a parancsnokság feladata "a nemzeti erők irányítása a belbiztonság területén, beleértve a hatósági és katasztrófavédelmi segítségnyújtást, valamint a polgári-katonai együttműködést". Ennek során a parancsnokság olyan feladatokat és hatásköröket kap, amelyek korábban a Bundeswehr különböző területeire voltak elosztva. A Bundeswehr csak akkor kaphat teljesen új hatásköröket, ha az alaptörvényt kétharmados többséggel módosítják.

A közlemény szerint a TerrFüKdoMw nem egy teljesen új képződmény, hanem a korábbi Bundeswehr Területi Feladatok Parancsnokságának utódja. Az új parancsnokság a Bundeswehr különböző részeiért lesz felelős, amelyek például az úgynevezett polgári-katonai együttműködéssel foglalkoznak, azaz a civil szervezetek és a fegyveres erők közötti együttműködéssel a nemzeti és szövetségi védelem, a katasztrófahelyzetek, a humanitárius missziók vagy a külföldi projektek terén. Ide tartoznak többek között a szárazföldi parancsnokságok, amelyek a szövetségi államokban a polgári-katonai együttműködés kapcsolattartó pontjai, vagy a belbiztonsági erők, amelyek például védelmi és biztonsági feladatokért, valamint a vagyonvédelemért felelősek. Az új parancsnokság a Bundeswehr szerint "a szövetséges erők Németországon keresztül történő bevetését is szervezi, szoros együttműködésben a NATO parancsnokságokkal".

Az indoklás szerint az újonnan strukturált parancsnoksággal lehetővé válik, hogy különleges helyzetekben gyorsan lehetőség legyen a "szövetségi kormány nemzeti válságstábjának" felállítására. A sajtóközlemény szerint a koronavírus-válságstáb munkáját és a 2021-es árvízkatasztrófa tanulságait is figyelembe vették az új szervezeti egység kialakításánál.

A Bundeswehr jogosultságai belföldön

Az AFP kérdésére a Bundeswehr szóvivője szeptember 6-án cáfolta, hogy a parancsnokság létrehozása új bevetési lehetőségeket tenne lehetővé a Bundeswehr számára. "A TerrFüKdoBw felállításának nem célja a Bundeswehr polgári védelmi célú bevethetőségének bővítése, és a Bundeswehr belföldön történő bevetésének jogalapját sem változtatja meg." A szóvivő elmondta, hogy a Bundeswehr továbbra is a védelmi erőfeszítések katonai oldaláért felelős.

A Bundeswehr a német honvédség, amely 1955 óta létezik ebben a formában. A Bundeswehr bevetéséről a német parlament dönt.

A Bundeswehr online kiadványa szerint levonták "a német történelem tanulságait", és a Bundeswehr úgynevezett "Németországon belüli misszióit" az alaptörvény szigorúan szabályozza. A német alaptörvény 87a. cikke kimondja, hogy "a fegyveres erők a honvédelem kivételével csak akkor vethetőek be, amennyiben azt az alaptörvény kifejezetten megengedi".

Ezekhez a beavatkozásokhoz a német parlament, a Bundestag jóváhagyása szükséges. "Az alaptörvény azt is kimondja, hogy a Bundeswehr felett a parlamenti frakciók képviselőiből álló védelmi bizottság gyakorolja a parlamenti ellenőrzést" – olvasható a Bundeswehr honlapján.

A Bundestag Tudományos Szolgálata (amelynek feladata, hogy a lehető legobjektívebb jelentéseket készítsen a parlamenti képviselők számára, és így megalapozza a döntéseiket) részletesen leírja a Bundeswehr belügyi alkalmazásának lehetőségeit. Az alkotmány szerint a belföldi bevetés csak három esetben lehetséges, feltéve, hogy nem áll fenn védelmi vagy készenléti helyzet.

Az alkotmány értelmében a Bundeswehr egyrészt adminisztratív segítségnyújtásként vethető be. A Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal ezt az adminisztratív segítségnyújtást hivatalok közötti segítségnyújtásnak nevezi, ahogyan az a múltban például a koronavírus-járvány elleni küzdelem során is történt, amikor a Bundeswehr személyzetét egészségügyi intézményekben, kórházakban és oltóközpontokban vetették be.

Német katonák pakolják ki az FFP2 minőségű maszkok dobozait 2020. április 1-jén. ( AFP / JENS SCHLUETER)

A második lehetséges eset a Tudományos Szolgálat szerint a természeti katasztrófák vagy súlyos balesetek esetén nyújtott támogatás. 2021 nyarán például a Bundeswehr katasztrófavédelmi missziót hajtott végre Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz és Bajorország árvíz sújtotta területein.

A Tudományos Szolgálat a bevetés utolsó lehetséges eseteként említi a bevetést "az ország vagy egy tartomány létét vagy szabad demokratikus alaprendjét fenyegető közvetlen veszély" esetén. Egy ilyen művelet azonban extrém körülményeket indokolna, mint amilyen például a fegyveres felkelés, és csak akkor, ha az érintett szövetségi tartomány maga nem képes kezelni a helyzetet, és a rendőrség erői sem elegendőek ehhez.

A minisztérium tagadja a járőrözést

A szövetségi védelmi minisztérium szóvivője szintén cáfolta az AFP-nek szeptemberben, hogy tervben lenne, hogy a Bundeswehr októbertől az utcákon járőrözzön vagy hogy a rendőrséget támogassa. A védelmi minisztérium szerint a Bundeswehr különböző egységeinek most elindított összevonása nem változtatja meg a Bundeswehr belföldi bevetésének lehetőségét.

Anna-Bettina Kaiser, a berlini Humboldt Egyetem közjogi professzora szeptember 12-én szintén azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy a belföldön alapvetően nem vetnek be fegyveres erőket. A szakértő szerint a Bundeswehr parancsnokságának átszervezése nem változtatja meg a bevetésük alkotmányban rögzített feltételeit. A fegyveres erők a honvédelemre vannak létrehozva, és csak akkor használhatók más célokra, ha az Alaptörvény ezt kifejezetten megengedi, mondta el Kaiser.

A német fegyveres erők, a Bundeswehr katonái segítenek a takarítási munkálatokban a nyugat-németországi Altenahrban 2021. július 17-én, miután heves esőzések sújtották az ország egyes részeit, amelyek kiterjedt áradásokat és jelentős károkat okoztak. ( AFP / Torsten SILZ)

Kaiser szerint az alaptörvény szigorú feltételei csak "katonai puccs vagy az államhatalom elleni, polgárháborúhoz hasonló méreteket öltött felkelés esetén" teszik lehetővé a bevetést. Ez azt jelenti, hogy a hadsereg nem használható tüntetések és sztrájkok esetében.

Kaiser a Bundeswehr rendőri támogatására vonatkozó felvetést is kommentálta, mondván, hogy az alaptörvény szerint a fegyveres erők természeti katasztrófák és súlyos balesetek esetén valóban vállalhatnak rendőri feladatokat, ami elsősorban személyzeti támogatást jelent.

A szakértő szerint a katonai eszközök alkalmazása bizonyos feltételek mellett lehetséges, de még katasztrófahelyzetben is csak akkor, ha katasztrofális kár bekövetkezése fenyeget. A katonai eszközök alkalmazása csak az utolsó lehetséges eszköz lehet, és a tüntetések még katasztrófahelyzet esetén is kivételt képeznek.

Szeptember 16-án Olaf Scholz német kancellár azt nyilatkozta, hogy Németországnak "Európa legjobban felszerelt fegyveres erejévé" kell válnia. Az ukrajnai orosz invázió fordulópontot jelentett a német védelmi politikában, ami a hadsereg felszerelésének korszerűsítésére szolgáló 100 milliárd eurós különalap létrehozásához, valamint a stratégiai megújuláshoz vezetett.

Fordítás és adaptáció: