Ez a cikk nem bizonyítja, hogy visszahívták volna a nyugati nagyköveteket a törökországi földrengés előtti napon

  • Ez a cikk több mint egy éves.
  • Megjelent: 2023. március 7., 10:14
  • 4 perces olvasmány
  • Szerző: AFP Ausztrália
A törökországi nyugati nagykövetségek visszautasították azokat az állításokat, amelyek szerint nem sokkal a február 6-i pusztító földrengés előtt visszahívták volna a nagyköveteiket az országból. Az alaptalan állítás a magyar felhasználók között is terjedni kezdett a Facebookon. Az állítást terjesztő felhasználók egy hírcikket jelöltek meg forrásnak, a forrásként használt cikknek azonban semmi köze a földrengéshez, egy attól teljesen független ügyről szól.

"Azon országok listája, amelyek 24 órával a földrengés előtt visszahívták a nagyköveteiket Törökországból" – olvasható magyarul egy képen a Facebookon, amit a 2023. február 15-i közzététele óta már több mint ezer felhasználó osztott meg. A képen olvasható szöveg az Associated Press egyik cikkét nevezi meg forrásaként. A szöveg a következő országokat sorolja fel: Kanada, USA, Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Franciaország és Svájc.

A fentihez hasonló hamis állítások – igaz az AP-cikkre mutató link nélkül – már több ország felhasználói között is terjedni kezdtek, többek között Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában és Nagy-Britanniában. A hamis állítást tartalmazó posztokat már több ezer ember osztotta meg.

Egyes Facebook-felhasználók a kép alatt a hozzászólásoknál az alaptalan állítást azokkal az összeesküvés-elméletekkel kapcsolták össze, amelyek szerint a Törökországban és Szíriában több mint 50 ezer ember halálát okozó 7,8-as erősségű földrengés mesterséges eredetű volt. "[...] a HAARP csinálta, előjelek nélkül gyakorlatilag, csak a fényjelenségek vezették be, az égbolton" – írta az egyik felhasználó egy másik, a földrengéssel kapcsolatos állításra utalva, amelyet az AFP ebben a cikkben cáfolt.

A magyar bejegyzésben forrásként megjelölt cikk napokkal a földrengés előtt jelent meg, és a nyugati nagykövetségek a Törökországgal kapcsolatban felmerült biztonsági aggályairól, és az arra adott reakciókról szól, semmi köze a földrengéshez. Az állításban felsorolt országok több nagykövetsége is megerősítette az AFP-nek, hogy a természeti katasztrófa idején a nagykövetük a helyén volt.

Image
Egy magyar poszt a hamis állítással a Facebookon. A képernyőkép 2023. március 3-án készült

Törökország a világ egyik legaktívabb földrengésveszélyes területe. A szakértők szerint a februári földrengést több tényező együttesen tette különösen halálossá: többek között az időzítés, a helyszín és az épületek gyenge szerkezete.

A forrásként megjelölt cikk a biztonsági aggályok miatti diplomáciai feszültségekről szól, nem a földrengésről

A magyar Facebook-posztok az Associated Press amerikai hírügynökség egy cikkét jelölik meg a nagykövetségekről szóló állításaik forrásaként. A cikk címe így hangzik: "Törökország szerint a Nyugat nem osztotta meg a biztonsági fenyegetés részleteit". A cikk 2023. február 3-i keltezésű, vagyis három nappal a földrengés előtt jelent meg.

A cikk valójában a Törökország és néhány nyugati ország közötti diplomáciai feszültségről szól, amit az okozott, hogy a Törökországban működő európai konzulátusok közül több is bezárt biztonsági aggályok miatt, ahogyan arról az AFP is beszámolt.

Image
Az AP-cikk, amit a magyar posztok tévesen forrásnak jelöltek meg. A képernyőkép 2023. március 3-án készült. A zöld nyilat az AFP adta a képhez.

A cikkben is említett biztonsági aggályok akkor merültek fel, amikor a a diplomáciai viszony már egyébként is kiélezett volt, amiért Törökország elutasította, hogy jóváhagyja Svédország és Finnország csatlakozását az Egyesült Államok vezette NATO védelmi szövetséghez. A feszültséget súlyosbították azok a tüntetések is, amelyek során egy iszlámellenes szélsőséges Törökország stockholmi és koppenhágai nagykövetsége előtt a Korán másolatait égette.

A török kormány csalódottságának adott hangot a nyugati országok biztonsági aggályai miatt, és kilenc nyugati hatalom nagykövetét és főkonzulját hívatta be, hogy így ítéljék el a nyugati országok lépését. Az AFP beszámolója szerint Belgium, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Svédország, Svájc és az Egyesült Államok nagykövetei és magas rangú képviselői február 2-án Ankarában részt vettek egy külügyminisztériumi ülésen.

A nagykövetségek visszautasították az állítást

Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Olaszország és Kanada törökországi nagykövetségeinek a képviselői mind megerősítették az AFP-nek, hogy nagyköveteik az országban tartózkodtak a földrengés idején.

"A holland nagykövetet nem evakuálták. Nem volt Törökországon kívül 2023 eleje óta" – válaszolta például Soleiman Ghafouri, Hollandia törökországi nagykövetségének második titkára, hozzátéve, hogy a katasztrófa idején Joep Wijnands nagykövet az otthonában tartózkodott Ankarában.

2023. február 23-án a belga külügy szóvivője az AFP-nek azt mondta, hogy az isztambuli belga konzulátus a Korán-égetéseket követő "terrorista fenyegetés" miatt továbbra is zárva van a nyilvánosság számára. Ugyanakkor a szóvivő azt is hozzátette, hogy a konzulátus ettől még üzemelt, és az ankarai belga nagykövetség is nyitva volt a földrengés napján.

"Február 6-án reggel 5 órakor a Törökországban tartózkodó belga diplomáciai és konzuli személyzet teljes mértékben készen állt a földrengés következményeinek kezelésére, beleértve a leginkább érintett területeken élő több mint 200 belga sorsát" – írták az AFP kérdésére.

Az AFP által átvizsgált közösségi média oldalak szintén megerősítik a nagykövetségek állításait.

Az amerikai nagykövetség nem válaszolt az AFP megkeresésére, de Jeffry Flake, az Egyesült Államok törökországi nagykövete a földrengést követő napon helyi idő szerint 12 óra 7 perc körül bejelentkezett a CNN egyik műsorába Ankarából, és a műsorvezető Jake Tapperrel beszélt a földrengésről.

Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?

Lépjen kapcsolatba velünk