Az ENSZ "Jövő Paktuma" állásfoglalásának nincs jogi ereje globális ellenőrzés bevezetésére
- Megjelent: 2024. október 8., 18:01
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Daniel Patrick GALGANO, AFP Egyesült Államok
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Az ENSZ éppen most szavazta meg, hogy mindannyiunkat globális digitális állampolgári rabszolgákká változtasson [...]" – írja egy 2024. szeptember 24-i magyar Facebook-bejegyzés, a poszthoz egy videó is tartozik, amit már több mint 2900-an láttak. A szöveges poszt azt állítja, hogy a "Jövő Paktuma" nevű új ENSZ-dokumentum 193 országban egy "globális hatalmi struktúrát vezet be a tömegek irányítására".
Egy másik Facebook-bejegyzés, amelyet szeptember 25. óta 150 alkalommal osztottak meg, szintén azt állítja, hogy a “paktum kimondja, hogy ez egy digitális hatalmi struktúra, amelyet maximalizáltak a tömegek irányítására.”
A hamis bejegyzéshez csatolt videóban egy nő beszél a kamerába, akit a poszt "Sherry [sic] Tenpenny"-ként azonosít. Az eredeti videót 2024. szeptember 24-én tette közzé az Instagramon Sherri Tenpenny, egy ohiói oszteopata és oltásellenes aktivista, aki korábban már bizonyítottan pénzt keresett azzal, hogy dezinformációt terjesztett. Az AFP korábban már cáfolt olyan állításokat, amiket Tenpenny terjesztett.
Tenpenny a videóban azt állítja, hogy a Jövő Paktuma felhatalmazza az ENSZ-t, hogy új törvényeket írjon elő a tagállamok számára. Tenpenny azt is állítja, hogy a paktum lehetővé teszi majd a "tömegek teljesen digitális és maximalizált ellenőrzését", és hogy "mindenkitől elvárják majd, hogy rendelkezzen biometrikus digitális azonosítóval, amely nem csak egy adott ország állampolgáraként, hanem világpolgárként azonosítja a személyt".
Tenpenny szerint mindenkit, akinek más a véleménye, "a dezinformáció és a rosszindulatú álhírek terjesztőjének bélyegeznek majd", és "a büntetések közé tartozik majd, hogy az ilyen személyt kizárják a bankszámlájáról, nem tud bizonyos vásárlásokat lebonyolítani, nem tud repülőre, metróra szállni vagy közúton közlekedni".
Ugyanez a videó már görög, angol,szerb, spanyol és japán nyelven is terjedni kezdett.
Az ENSZ Közgyűlése 2024. szeptember 22-én fogadta el a Jövő Paktumát, miután az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres 2021-ben először javasolt, hogy rendezzék meg a Jövő Csúcstalálkozóját. A csúcstalálkozót úgy időzítették, hogy egy magas szintű diplomáciai tevékenységgel egybekötött hétre essen. Guterres azt remélte, hogy a csúcstalálkozón megállapodás születik a nemzetközi együttműködés újraélesztéséről és a folyamatban lévő globális kihívások kezeléséről.
A paktum elfogadását kicsit késleltette, hogy az országok egy csoportja Oroszországgal az élen megpróbált egy olyan módosító indítványt benyújtani, amely hangsúlyozta volna "az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét", de ezt elsöprő többséggel elutasították, és a határozatot ellenvetés nélkül elfogadták.
Egyes kritikusok szerint a határozatból hiányoznak az ösztönzők és az új ötletek a nemzetközi konfliktusok kezelésére, míg mások – például Robert F. Kennedy Jr. volt amerikai elnökjelölt és Javier Milei argentin elnök – szerint az megsérti az ENSZ-tagállamok szuverenitását.
Bár a Jövő Paktuma ajánlásokat tesz olyan kérdések kezelésére, mint például az oltóanyag-kezelés, nem hatalmazza fel az ENSZ-t konkrét döntések előírására. A magyarul terjedő változat erősen azt sugallja, hogy "minden ország, amelyik nem tiltakozik", automatikusan elfogadja és követnie kell a paktumot. De szakértők elmondták az AFP-nek, hogy a dokumentumnak semmilyen jogi kötelező ereje sincs, és ha valaki nem követi a dokumentum ajánlásait, az semmilyen következménnyel nem jár.
"Egymás szuverenitásának tiszteletben tartása"
Az AFP átolvasta az ENSZ Közgyűlésének a jövőre vonatkozó paktumot elfogadó végleges határozatát. Ebben nem szerepel semmi olyan megfogalmazás, amit Tenpenny állít – a szöveg külön felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben "egymás szuverenitását és területi integritását, fenntartva a politikai függetlenség és önrendelkezés elvét" (itt archiválva).
Nincs rendelkezés a "tömegek ellenőrzéséről", ahogyan azt a magyar posztok állítják, sem pedig a világméretű biometrikus vagy digitális azonosításról. Arról sincs szó, hogy az ENSZ globális "szükségállapotot" hirdetett volna. A paktum két melléklete, amely a digitális technológiával foglalkozik, szintén nem említ ilyet (archiválva itt és itt).
A dokumentum azt ajánlja a tagállamoknak, hogy akadályozzák a hamis információk terjedését, különösen azokban az esetekben, amikor a dezinformáció erőszakos cselekményekhez vezethet. A paktum azonban nem említ konkrét büntetőjogi intézkedéseket, és arra kéri az államokat, hogy tartsák tiszteletben "a véleménynyilvánítás szabadságát és a magánélethez való jogot".
A dokumentumban sehol sincs szó mesterséges intelligencia által felügyelt büntetési rendszerről. A dokumentum azonban leszögezi, hogy meg kívánja erősíteni a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozását, "az emberiség javára".
Tenpenny és Kennedy megpróbálta összekapcsolni a Jövő Paktumát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy korábbi, a jövőbeli világjárványok kezelésére vonatkozó javaslatával, amelyről egyesek az interneten tévesen azt állították, hogy az kontrollt biztosítana a WHO-nak a szuverén államok fölött.
A 61 oldalas Jövő Paktuma kétszer említi a vakcinákat, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki terveket a vakcinák jobb elosztására és a gyermekek számára való elérhetőségük biztosítására. Egyetlen szakasz sem teszi lehetővé az ENSZ vagy a WHO számára, hogy vészhelyzetet hirdessen és kikényszerítse az oltásokat.
A paktum rövid magyar nyelvű összefoglalója az ENSZ honlapján olvasható (itt archiválva).
A dokumentumnak nincs jogi kötelező ereje
A magyar Facebook-posztok és maga Tenpenny is külön kiemelik, hogy a paktumot "csendeljárással" fogadták el a közgyűlésen. Ez egy olyan módszer, amelynek a segítségével egy nemzetközi politikai szervezet, mint például az ENSZ, formálisan is el tud fogadni egy szövegtervezetet. A megvitatandó szöveg előzetes változatát közlik a résztvevőkkel, akiknek lehetőségük van arra, hogy módosításokat javasoljanak a szöveghez (itt archiválva). Ha a megadott határidőig senki sem emel kifogást, a szöveget elfogadottnak tekintik. Az ENSZ ezt az eljárást a Covid-19 világjárvány idején tette hivatalossá.
Bár a magyar Facebook-bejegyzések úgy állítják be, mintha ez azt jelentené, hogy a dokumentum tartalma kötelező lesz az ellene nem tiltakozó országok számára, szakértők az AFP-nek kifejtették, hogy ez nem így van. A dokumentum csupán egy állásfoglalás, és nincs jogi ereje vagy következménye a tagállamokra nézve.
Paul Stares és Natalie Caloca, a Council on Foreign Relations nevű agytröszthöz tartozó Center for Preventative Action igazgatója, illetve programkoordinátora (archiválva itt és itt) elmondták, hogy a közgyűlési paktumok nem törvények, és hogy a testület nem szabhat ki büntetést dezinformáció terjesztéséért vagy az oltás megtagadásáért.
"Ezek a globális normák kialakítására és a nemzetközi cselekvés szorgalmazására irányuló erőfeszítések" – írta szeptember 27-én e-mailben. "A Jövő Paktumának rendelkezései nem lesznek jogilag kötelező erejűek vagy végrehajthatóak sem az Egyesült Államokban, sem máshol".
Stares és Caloca szerint "valószínűtlen, ha nem lehetetlen", hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) – amely kötelező érvényű határozatokat hozhat – fontolóra venné a Jövő Paktumának elfogadását Oroszország utolsó pillanatban megfogalmazott ellenvetései és az 56 "intézkedés" homályos megfogalmazása miatt.
"Más szóval, a paktum javaslatai túlságosan rosszul definiáltak ahhoz, hogy végrehajthatóak legyenek, még akkor is, ha a dokumentumot ENSZ BT-határozattá alakítják és elfogadják" – mondta a két szakértő.
Karen Mathiasen, a Center for Global Development programigazgatója (itt archiválva) szerint a nyilatkozat "fogatlan".
"Nincs végrehajtás, nincs elszámoltathatóság, nincs elszámolási mechanizmus, nincs valódi nyomon követés, nincs végrehajtási terv" – mondta a szakértő 2024. szeptember 27-én.
"A legtöbb esetben ez egyfajta ‘feel-good’ dokumentum, és úgy gondolom, hogy a válság pillanatában kiadni egyfajta ‘feel-good’ dokumentumot nem feltétlenül túl konstruktív."
Az AFP már korábban is cáfolt az ENSZ-szel kapcsolatos hamis állításokat. állításokat is megcáfolt.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk