A pápa harcolt a dezinformáció ellen, a halálát mégis hamis állítások kísérték

Hamis és félrevezető tartalmak árasztották el az internetet a 88 évesen elhunyt argentin reformer pápa 2025. április 26-i temetése előtt, miközben világszerte részvétüket fejezték ki az emberek. Ferenc pápa 2025. április 21-én, húsvét hétfőn, 89 éves korában hunyt el, és a római Santa Maria Maggiore-bazilikában, szeretett templomában temették el (itt archiválva).

A pápával kapcsolatos dezinformáció újbóli megjelenése bizonyos szempontból nem meglepő. A 12 éves hivatali ideje alatt Ferenc pápa számtalanszor lépett fel határozottan a dezinformáció ellen, aminek sokszor maga is a célpontja volt.

“A dezinformáció tragédiája az, hogy másokat lejárat, ellenségnek állít be, sőt egyenesen démonizál másokat és konfliktust szít másokkal kapcsolatban” - írta Ferenc pápa a kommunikáció világnapjára kiadott 2018-as üzenetében. A modern kori “álhíreket” a Bibliai keresztény eredettörténetben szereplő kígyó által alkalmazott “kígyó-taktikához” hasonlította.

“Ártalmatlan dezinformáció nem létezik” - írta akkor a pápa. “Még az igazság látszólag kismértékű elferdítésének is veszélyes hatásai lehetnek.”

Két évvel korábban a pápa akaratlanul központi szereplője lett a 2016-os amerikai elnökválasztás egyik legkiemelkedőbb hazugságának, amikor egy olyan álhír terjedt el robbanásszerűen az interneten, amely szerint Ferenc pápa támogatásáról biztosította Donald Trumpot. Ez a hamis állítás váltotta ki a Facebookon a legtöbb interakciót a választással kapcsolatos posztok közül az elnökválasztást megelőző három hónapban - számolt be akkor a BuzzFeed News (archivált link).

Ehhez hasonlóan a pápa halálakor terjedő számos hamis állítás is a katolikus egyházfő tetteinek és kapcsolatainak félremagyarázásáról szólt.

Az egyik széles körben elterjedt videón az látszott, mintha Ferenc pápa eltolná magától Donald Trump kezét, akinek elítélte a kitoloncolási politikáját. A videó azonban manipulált és eredetileg egy szórakoztató tévéműsorban adták le.

Egy másik videóról, amely állítólag sátáni rituálékat mutatott be a pápa temetésén, kiderült hogy Spanyolországban készült és nincs köze a pápához. 

Image

Hívők érkeznek a Szent Péter Ferenc pápa temetése előtt 2025. április 26-án. (AFP / Isabella BONOTTO)

Egy harmadik esetben egy fotót, amelyen a pápa 2014-ben holokauszt-túlélőkkel találkozott, hamisan állítottak be annak bizonyítékaként, hogy a pápa lekötelezettje a vagyonos Rothschild-családnak - amely az antiszemita összeesküvés-elméletek egyik visszatérő célpontja.

Arról gyártanak anyagokat, ami éppen a figyelem középpontjában áll

A dezinformációs hullámok megjelenése jól mutatja, hogy azok, akiknek a célja a lájkvadászat vagy a célzott narratívák terjesztése, hogyan használják ki a nagy események körüli felhajtást.

Hasonló dezinformációs kampányok követték más közszereplők halálát is. Például II. Erzsébet királynő 2022-ben bekövetkezett halála hamis állításokat szült az oltásokról és a pedofíliáról.

“Általában a tartalom követi a figyelmet” - mondta el az AFP-nek Mike Caulfield, a digitális kompetenciák szakértője és egy, az internetes információk ellenőrzéséről szóló könyv szerzője.

“Amikor valaki meghal - bármennyire is morbidnak tűnik -, az emberek odarohannak a reflektorfénybe, és megpróbálják ott előadni a saját műsorszámukat” - mondta Caulfield. “Bizonyos embereknek ez egy lehetőség arra, hogy népszerűsítsék a saját narratíváját, és összekapcsolják az eseményt vagy a személyt bármilyen politikai üggyel vagy összeesküvés-elméletekkel, amiknek gyakori terjesztői. Másoknak pedig csak a pénzről, a trollkodásról vagy a figyelem magukra irányításáról szól a dezinformáció terjesztése”.

Számos, mesterséges intelligencia által generált kép is felbukkant a pápa halála után: az egyik szivárványos LMBTQ Pride-zászlót viselve ábrázolta Ferenc pápát. Egy másik, hírhedtté vált MI-képen fehér pufidzsekit viselt - ez az alkotás 2023-ban vált internetes szenzációvá. 

A pápáról szóló hamis tartalmak listája tovább bővült, több nyelven is hamis posztok kezdtek terjedni,  amik közül az egyik nyitott koporsóban ábrázolta a pápát.

A Check Point kiberbiztonsági vállalat kutatása szerint olyan mesterséges intelligenciával készült képek is terjedtek, a leírásukban kártékony linkekkel, amelyek átverésre vagy adathalászatra alkalmas weboldalakra vezettek.

A pápa még januárban óva intett az ilyen jellegű megtévesztéstől, mondván, hogy a mesterséges intelligencia technológiákkal “vissza lehet élni annak érdekében, hogy manipulálják az elmét”. 

Ez az üzenet a pápa dezinformációval kapcsolatos egyik utolsó figyelmeztetése lett.