„Magyar Majdan”: dezinformáció a magyar választások előtt orosz forgatókönyvből
- Megjelent: 2026. május 11., 12:52
- 10 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Magyarország
2026. április 12‑én, a magyarországi országgyűlési választás napján, amely végül véget vetett Orbán Viktor 16 éves folyamatos kormányzásának, a közmédia olyan anyagot sugárzott, amely szerint „Ukrajna a választások után mesterlövészek és drónkezelők bevetésével véres felkelést próbál majd kirobbantani”. Az AFP a HDMO-projekt részeként végzett kutatása kimutatta, hogy a választás napjáig bezárólag, több mint egy hónapon át, különböző Fidesz‑párti sajtótermékek, közösségimédia‑influenszerek és Oroszországhoz közel álló csatornák is terjesztették a „magyar Majdan” narratíváját — azt az állítást, amely szerint a magyar ellenzék Kijev támogatásával az Ukrajnában 2014‑ben történt események mintájára demonstrációkra készül, amelyek várhatóan erőszakba torkollnak. A kormánypárt vereségét követően a „magyar Majdan” narratíva hirtelen eltűnt. Szakértők arról beszéltek az AFP‑nek: ez az orosz stílusú narratíva feltehetően egy szoros Fidesz‑győzelemmel számolt, a célja pedig az lett volna, hogy hiteltelenítse azokat, akik megkérdőjelezik a választási eredményeket. De a Tisza földcsuszamlásszerű győzelme értelmetlenné tette ezt a narratívát.
Ha az ember rákeres a „Majdan” kifejezésre az Európai Unió EUvsDisinfo nevű projektjének dezinformációs adatbázisában, több mint 900 találatot kap, amelyek többsége orosz forrásokhoz kapcsolódik. Ezeknek az állításoknak az áttekintése egyértelművé teszi, hogy az Oroszországhoz igazodó dezinformációs szereplők visszatérő taktikája az, hogy az Oroszország érdekeivel ellentétes eseményekre „Majdan” néven hivatkoznak.
Az Euromajdan forradalom, vagy más néven a Méltóság forradalma, egy 2013–2014-ben zajló tiltakozássorozat volt Ukrajnában. A mozgalom központja a kijevi Függetlenség tér volt, amely a köznyelvben Európa térként, azaz ukránul „Euromajdan”-ként vált ismertté. A tüntetések egyik fő kiváltó oka az volt, hogy Viktor Janukovics elnök oroszbarát kormánya megvétózta azt a jogszabályt, amely közelebb vitte volna Ukrajnát az Európai Unióhoz, és ehelyett a Moszkvával való szoros kapcsolat erősítésére törekedett. Amikor a Moszkva‑barát kormány erőszakkal lépett fel a tüntetőkkel szemben, Kijevben és más ukrán városokban véres összecsapások törtek ki, amelyek során több mint száz tüntető és több mint egy tucat rendőr vesztette életét. A tiltakozások végül azzal értek véget, hogy az oroszbarát kormány elmenekült az országból.
Az orosz narratíva szerint a Méltóság forradalma „külföldről támogatott puccs” volt, amelyet a „Nyugat” és „ukrán nácik” szerveztek. Az oroszbarát kormány megbuktatására adott válaszként Oroszország annektálta a Krím‑félszigetet, és támogatta a kelet‑ukrajnai oroszbarát szeparatistákat is, ami az orosz–ukrán háborúhoz vezetett, végül pedig Ukrajna 2022‑es, teljes körű orosz inváziójában csúcsosodott ki.
Az eredeti esemény óta Oroszország és az orosz narratívát terjesztő szereplők világszerte rendszeresen „Majdan”-ként bélyegeznek meg minden olyan eseményt, amely szembemegy a Kreml akaratával, legyen szó akár a belorusz, szerb vagy georgiai tüntetésekről. Ha az ember megvizsgálja a Majdan-narratíva különböző megjelenési formáit, kirajzolódik egy mintázat: ezek szerint mindenfajta elégedetlenséget egy oroszbarát kormánnyal szemben, illetve minden egy ország belügyeit érintő orosz beavatkozás elleni tiltakozást, szükségszerűen kívülről, mesterségesen szítanak.
Ahogy az AFP magyar nyelvű tényellenőrző szolgálata a választási hónapban több cikkben is beszámolt róla (lásd itt és itt), egyértelmű, hogy az országgyűlési választások előtt Magyarországon is aktívak voltak azok a szereplők, akik orosz típusú dezinformációs módszereket alkalmaztak. Szakértők már a választások előtt is arra figyelmeztettek, hogy Oroszország megpróbálhatja Orbán Viktor javára befolyásolni a választásokat. Orbán a Kreml legerősebb szövetségese az Európai Unión belül, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen is támogatásáról biztosított a választások előtt.
A Fidesz kampányának egyik fő pillére az Ukrajna‑ellenes dezinformáció volt. A Fidesz politikusai és a párthoz köthető médiatermékek által használt üzenetek gyakran erős átfedésben voltak az orosz narratívával, ezért nehéz pontosan megítélni, hogy a „magyar Majdan” történet mennyiben származott közvetlenül orosz forrásokból. Az AFP kutatása szerint ugyanakkor a választásokat megelőző hónapokban egyre hangsúlyosabbá váltak azok az állítások, amelyek egy Ukrajna által támogatott, erőszakos felkelést vetítettek előre Magyarországon, és a választás napján érték el a csúcspontjukat.
Az AFP által azonosított korai példák egyike 2026. január 14‑én jelent meg, amikor a Fideszhez köthető Origo hírportál olyan cikket közölt, amelyben a Tisza Párt vezetőjét, Magyar Pétert egy alig több mint 400 szavas szövegben hat alkalommal „Majdan Péter”-ként emlegették.
A szintén Fideszhez köthető közösségimédia‑influenszer, Varga „Fair Right” Ádám 2026. február 27‑én egy rövid videót tett közzé a YouTube‑on „Polgárháborúra készül a Tisza Magyar Péter bukása esetén” címmel. A videóban a tartalomgyártó azt állítja, hogy az ellenzék egy „magyar Majdant” készít elő, és polgárháborút akar kirobbantani, ha a Fidesz nyeri a választásokat.
Egészen a választás utolsó pár órájáig fokozódott a „Majdan” narratíva, abban a pillanatban azonban, amikor Orbán elismerte vereségét, hirtelen teljesen eltűnt.
Szakértők elmondták az AFP‑nek, hogy a dezinformációs kampány valószínűleg összefüggött a Fidesz támogatottságának csökkenésével, és az volt a célja, hogy hiteltelenítse az esetleges tüntetéseket és a választási csalásról szóló állításokat arra az esetre, ha minden várakozás ellenére mégis sikerült volna győzniük. A Fidesz katasztrofális veresége után azonban már semmi értelme nem volt életben tartani a „magyar Majdan” történetét. A Tisza Párt a 199 fős új parlamentben rekordot jelentő, 141 mandátumot szerzett, ezzel megszerezve a kétharmados többséget. A szakértők szerint egy ilyen egyértelmű győzelem után a Majdan-narratíva erőltetése már kontraproduktív lett volna.
A „magyar Majdan” narratíva felemelkedése
A választásokat megelőző hónapokban a legtöbb független közvélemény‑kutató cég jelentős Tisza‑előnyt mért, és csak azok az intézmények jeleztek előre Fidesz‑győzelmet, amelyek kapcsolatban álltak Orbán Viktor pártjával. A Medián és a 21 Kutatóközpont rendkívül nagy pontossággal jelezte előre a tényleges választási eredményeket, miközben a Fideszhez közel álló intézetek mérései egyes esetekben 20 százalékot meghaladó mértékben tértek el a végeredménytől.
Ennek ellenére egészen az utolsó pillanatig a Fidesz és a hozzá közel álló médiumok „hazugságnak” és „választás‑befolyásolásnak” minősítették az összes független közvélemény‑kutatást. Egy 2026 februárjában közzétett, példátlan Facebook‑bejegyzésben Orbán Viktor személyesen „a legjobb humoristának” nevezte a Medián igazgatóját, miután a kutatócég 11 százalékos Tisza‑előnyt mért.
Az AFP a dezinformáció és a nemzetbiztonság területén dolgozó szakértőkkel beszélt, akik elmondták, hogy az a szakadék, amely a tényleges közhangulat és a Fidesz saját narratívája között húzódott — miszerint az ellenzék győzelme lehetetlen — hozzájárulhatott a „magyar Majdan” narratíva megjelenéséhez. Ezen forgatókönyv szerint bármilyen elégedetlenséget egy Fidesz-győzelem után úgy lehetett volna bemutatni, mint egy Ukrajna által szervezett puccskísérletet Magyarország törvényes kormánya ellen.
Az ilyen jellegű akciókat, amikor valaki egy politikai következményekkel járó cselekményt szervez (például egy terrortámadást), és szándékosan egy másik országot próbál meg felelőssé tenni érte, hamis zászlós műveletnek is nevezik.
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő szerint „a kormánypárt vezetői is tisztában voltak azzal, hogy a győzelmet gyakorlatilag kizárólag választási csalással, vagyis szavazatvásárlással tudják elérni”, és attól tartottak, hogy a közhangulat és egy Fidesz‑győzelem közötti ellentmondás tüntetésekhez és nemzetközi tiltakozásokhoz vezethet.
„A kormány ezt megelőzendő vetette be a »Majdan‑tervet«. Ennek lényege az, hogy az ellenzéki demonstrációkat erőszakos, hamis zászlós módon Ukrajnára visszavezethető provokációkkal fogják lejáratni” – mondta a szakértő az AFP‑nek 2026. április 28‑án. Buda szerint „kormányzati kommunikáció ennek érdekében egy bizonyítottan orosz hátterű dezinformációs kampánnyal teljesen párhuzamosan épült fel”.
Hasonlóan nyilatkozott Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzőintézet szakmai vezetője is, aki 2026. április 22‑én e‑mailben azt írta az AFP‑nek, hogy „elképzelhető, hogy a »magyar Majdan« narratíva a Tisza várható tüntetéseinek előzetes keretezését és delegitimációját készítette elő, amire szűk fideszes győzelem esetén kerülhetett volna sor — például ha a Fidesznek többsége van a parlamentben annak ellenére, hogy a Tisza kap több szavazatot listán”.
„Úgy vélem, a narratívát azért terjesztették, hogy előzetesen hiteltelenítsenek minden Magyar Pétert támogató tüntetést arra az esetre, ha Orbán végül jobban szerepelt volna, mint ahogyan azt a közvélemény‑kutatások mutatták” — írta az AFP‑nek Alice Lee, a híroldalakat a megbízhatóságuk alapján értékelő NewsGuard orosz befolyással foglalkozó elemzője 2026. május 5‑én e‑mailben. A NewsGuard egy újságírói projekt, amely weboldalak hitelességének és átláthatóságának értékelésére szakosodott.
Lee az AFP kérdésére azt is megerősítette, hogy ez volt az első ilyen típusú dezinformációs narratíva, amelyet eddig az Európai Unióban azonosítottak. Mint írta: „Nem mondhatom, hogy korábban láttam volna a klasszikus »színes forradalom« vagy »újabb Majdan« narratívát a volt Szovjetunió országain kívül. Elképzelhető, hogy ahhoz, hogy ezt a narratívát alkalmazzák, az adott országnak eleve egyértelműen Oroszországhoz igazodónak kell lennie a »felfordulás« előtt, és az EU‑n belül erre eddig csak Magyarország jelentett példát.”
Már napokkal a választás előtt, 2026. április 8‑án a londoni központú Institute for Strategic Dialogue (ISD) kutatóintézet jelentése is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország „hamis állításokat terjesztett Ukrajna választási beavatkozásáról, valamint arról, hogy Ukrajnából érkező menekültek Magyarország destabilizálására készülnek.” Az ISD egy független kutatóintézet, amely szélsőséges mozgalmokat, dezinformációt és online fenyegetéseket elemez.
A Fidesz-közeli Ellenpont médiaportál 2026. március 9‑én olyan cikket közölt, amelyben azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „fegyveres zavargásokat akar kirobbantani Magyarországon”, és ennek érdekében már „fegyvereseket képez ki”. A cikk egy bizonyos „ukrán sztárújságírót”, Diana Pancsenkót idézi forrásként. A valóságban Pancsenkó arról ismert, hogy rendszeresen terjeszt orosz propagandát és dezinformációt.
Orosz-stílusú dezinformációs videó
A választási héten a „magyar Majdan” narratíva új szintre lépett, amikor megjelent a magyar közösségi médiában egy videó, amely a következő felirattal indul: „Videó egy ukrán katona feltört telefonjáról.” A nagyjából egyperces felvételen terepszínű ruhát viselő emberek Budapesten tervezett erőszakos zavargásokról beszélnek, és megjegyzik, hogy a helyszín „nem a Majdan, de így is jó”.
A videó számos magyar nyelvű megjelenése visszavezethető egy azóta törölt TikTok‑videóra, amelyet egy cseh felhasználó tett közzé április 5‑én, de a felvétel legalább már április 3-a óta elérhető volt a YouTube‑on is. A videó más nyelveken, például törökül is megjelent az interneten.
Ahogy Buda Péter egy blogbejegyzésében megjegyzi (itt archiválva), egyértelmű, hogy „a videó hamis”, és kizárólag azért készült, hogy alátámassza azt a narratívát, miszerint Ukrajna erőszakos felkelést tervez Magyarországon. Buda szerint az olyan elemek, mint a feltűnően elhelyezett „Budapest‑térkép”, a szereplők beszédmódja, valamint a Majdanra való nyílt utalás világosan jelzik, hogy „megrendezett helyzetről van szó”.
Buda Péter és Hunyadi Bulcsú egyaránt azt mondták az AFP‑nek, hogy nyilvánvaló volt, hogy a magyarországi orosz dezinformációs törekvések összhangban álltak a Fidesz saját dezinformációs kampányával, és nem történt érdemi kísérlet az orosz narratívák jelenlétének titokban tartására.
A Political Capital szakértője ugyanakkor hozzátette, hogy ez az összehangoltság végső soron inkább ártott, mintsem segített a Fidesznek. Mint fogalmazott: „a magyar választók többsége inkább az orosz beavatkozásra tekintett veszélyként, szemben a Fidesz-kampány által felfesteni kívánt »brüsszeli« és ukrán befolyással.”
Orbán Viktor pártjának egyik fő állítása az volt, hogy az Európai Unió és Ukrajna közösen a Fidesz megbuktatására törekedtek, hogy Magyarországot belesodorják egy háborúba, miközben a Tisza Párt a Brüsszellel fennálló kapcsolatok helyreállítását ígérte.
A „magyar Majdan” a választás napján
Ahogy közeledett a választás napja, a „magyar Majdan” narratíva egyre erőteljesebben jelent meg a Fideszhez köthető médiumokban és közösségi média oldalakon.
A választás napján 11:10‑kor a kormányközeli Ellenpont új cikket tett közzé, amely ezt az állítást erősítette, és egy állítólagos bennfentes, a Tisza Párthoz köthető dokumentumra hivatkozott, amelyet Csercsa Balázs, a párt „egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője” hozott nyilvánosságra. Miután Csercsa 2026 januárjában elhagyta a Tisza Pártot, a Fidesz-közeli média rendszeres szereplője lett, ahol a választásokat megelőző hónapokban rendre hamis és megalapozatlan állításokat terjesztett a pártról.
Az „Election Day Action Plan” (Választásnapi akcióterv) című angol nyelvű dokumentum egy erőszakos felkelés terveit vázolja fel, amely „kiindulópontja lehetne egy olyan eseményláncnak, mint amilyen a Majdan téren zajlott 2014‑ben”.
Ugyanezen a napon 15:00‑kor az Ellenpont egy újabb cikket közölt „Véres puccsot szerveznek ukrán katonák a Kossuth térre a Tisza Párt veresége után -megmutatjuk a megdöbbentő, leleplező videót!” címmel. A cikkben a korábban ismertetett, egyenruhás férfiakat ábrázoló videóra hivatkoztak, és azt állították, hogy „erőszakkal, az ukrán hadsereg speciális egysége által kiképzett bértüntetőkkel akarja megpuccsolni a magyar kormányt Zelenszkij.”
Az urnazárásig hátralévő órákban a magyar közmédia hírműsora kritika nélkül vette át ezt a narratívát: az Ellenpontra hivatkozva megismételte azokat az állításokat, amelyek egy állítólagos erőszakos puccsról szóltak, „ukrán mesterlövészek és drónkezelők” részvételével.
A hamis narratíva más nyelveken is terjedt: például a választás napján egy német nyelvű felhasználó videót töltött fel a Facebookra, amelyben azt állította, hogy az „ukranonácik” egy „Majdan 2.0‑t” készítenek elő Magyarországon. A megalapozatlan állítás angol nyelven az X‑en is terjedni kezdett.
Választási vereség és a „magyar Majdan” vége
Nem sokkal 21:00 után Orbán Viktor elismerte a vereséget, és a választási eredmények már akkor egyértelművé tették, hogy a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, és kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Ezt követően a narratívát addig terjesztő felhasználók és sajtótermékek nem említették többé a „magyar Majdan”-t, és az AFP több kulcsszavas internetes kereséssel sem talált rá releváns példát, ami szerint továbbra is terjedt volna.
A szakértők az AFP‑nek elmondták, hogy a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelme után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nincs oka életben tartani ezt a narratívát.
„A narratívát az Orbán‑párti online szereplők gyorsan elhagyták, amikor elkezdtek érkezni az eredmények, ami arra utal, hogy Magyar Péter döntő győzelme miatt tették azt félre. Elképzelhető, hogy az Orbán‑ és Kreml‑barát felhasználók egyszerűen túl egyértelműnek ítélték a győzelmet ahhoz, hogy megpróbálják megkérdőjelezni azt” — mondta az AFP‑nek Alice Lee, a NewsGuard szakértője.
A szakértő ezzel szembeállította a moldovai helyzetet, ahol a 2025‑ös, az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazás rendkívül szoros eredménnyel, mindössze 50,31 százalékos támogatottsággal ment át. Ott a referendumot követő héten Kremlhez köthető források hamis állításokat kezdtek terjeszteni a szavazás elcsalásáról.
„Ahogyan azt korábban több alkalommal is hangsúlyoztam, a hamis zászlós beavatkozási műveletek általában dinamikus dramaturgia szerint zajlanak, vagyis a konkrét, folyamatosan változó politikai helyzethez vannak hangolva” — mondta Buda az AFP‑nek. A szakértő szerint a választási eredmények olyan mértékű kormányellenes elutasítottságot jeleztek, hogy „bármiféle kormányzati ellenkezés csakis kontraproduktív lehetett volna”.
„Ezért is ismerte el nagyon gyorsan a vereséget a miniszterelnök. A hamis zászlós provokáció elmaradása tehát az elsöprő ellenzéki győzelemnek és nem a kormányzat önmegtartóztatásának köszönhető” – magyarázta a szakértő az AFP‑nek.
Hunyadi Bulcsú szintén azt mondta az AFP‑nek, hogy „a minden várakozást felülmúlóan elsöprő erejű Tisza-győzelem eredményezhette, hogy minden ilyen jellegű előzetes értelmezési próbálkozás és esetleges akció értelmetlenné vált. Tisztában vannak ugyanis vele, hogy az információs autokráciák csak addig sikeresek, amíg megvan mögöttük a társadalmi többség, vagy ha átmenetileg meg is kopik, visszaépíthető. Magyarországon most nem ez a helyzet.”
Bár lehet, hogy ezzel vége a „magyar Majdan”-nak, Buda Péter úgy véli, hogy ez még korántsem jelenti az orosz dezinformációs törekvések végét Magyarországon. „Ahogyan arról a választások előtt már több alkalommal is beszéltem, számolnunk kell azzal is, hogy a művelet folytatódik: az orosz beavatkozási műveletek soha nem csupán egy konkrét eseményre korlátozódnak, hanem hosszú távon igyekeznek befolyásolni egy ország politikáját” – mondta a szakértő az AFP‑nek.
Szerzői jog © AFP 2017–2026. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
