Ezeket a képet az AFP fotósa készítette 2016-ban, egy adott napon, egy adott helyszínen

Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.

Egy három képből álló fotómontázs terjed a magyar Facebook-felhasználók között, a képeken ugyanazt a kislányt látni különböző emberekkel. A kép magyarul már legalább 2018 óta, más nyelveken pedig már legalább 2016 óta terjed. A képhez csatolt szöveg azt állítja, hogy a CNN három különböző eseményhez is ugyanazt a kislányt "használta". De ezeket a képeket az AFP fotósa készítette egy időben és helyen, Aleppóban, Szíriában. A fotós megerősítette, hogy a képek egy 2016 augusztusában történt incidenst ábrázolnak, és a kislányt egyszerűen átadták egymásnak a mentést végző emberek. Nincs bizonyíték rá, hogy a CNN valaha is hamis kontextusban használta volna ezeket a képeket.

"Amikor rájössz, hogy a CNN ugyanazt a kislányt használja a menekültválság bemutatására három különböző helyszínen, három különböző férfival" – írja egy magyar Facebook-bejegyzés, amit már több mint 90 ember osztott meg 2022. április 10-e óta. A kép már legalább 2018 óta terjed magyarul, például ebben a Facebook-posztban, amit több százan osztottak meg.

A hozzászólások alapján úgy tűnik, hogy a képet megosztó emberek azt hiszik, ez a fotómontázs azt bizonyítja, hogy a CNN meghamisítja a híradásait. "Így működnek a Soroshoz közel álló hazugság gyárak!", írta például valaki, egy másik hozzászóló pedig arról írt, hogy szerinte a kislány csak egy színész.

De ezeket a képeket a valóságban egy, az AFP-nek dolgozó fotós készítette 2016-ban, Aleppóban. A képek egyazon helyen, egyazon időben készültek, és nincs rá bizonyíték, hogy a CNN a képeket valaha is kontextuson kívül használta volna.

Az egyik Facebook-bejegyzés a hamis állítással. A képernyőmentés 2022. április 14-én készült.

A képeket egy, az AFP-nek dolgozó fotós készítette

A Google-ben rákeresve arra, hogy "CNN kislány menekült" angolul, hamar kiderül, hogy ezt a hamis állítást már legkorábban 2016-ban megcáfolták, például a Snopes, 2018-ban pedig a Politifact is cáfolta a képen szereplő állítást. Egy osztrák tényellenőrző oldal, a Mimikama a kép magyar nyelvű változatáról is írt már 2018-ban.

Az állítást 2018-ban az AFP is megcáfolta, de a kép 2022-ben ismét terjedni kezdett. Mióta Oroszország 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát egy sor hamis és megtévesztő információ terjed az interneten a háborúról és Ukrajnáról. Egy tipikus formája a dezinformációnak, amikor hamisított anyagokkal próbálják bizonyítani, hogy a nyugati média hamisan tudósít a háborúról. Ezekben a sztorikban gyakran a CNN az "elkövető", például ebben az esetben, amikor valaki kreált egy hamis CNN Twitter-fiókot, és a csatorna nevében posztolt valótlanságokat.

A képeket egy, az AFP-nek dolgozó fotós készítette 2016-ban, Aleppóban, Szíriában. Az AFP fotóadatbázisában valóban megtalálhatóak a képek, amiket Ameer Al-Halbi készített a hírügynökségnek. A lenti képernyőmentéseken látható, hogy az AFP adatbázisban elérhetőek a képek a készítés idejével, helyszínével és a szerző nevével:

Az interneten terjedő fotómontázs három képe, mindhárom megtalálható az AFP adatbázisában, és mindhárom 2016. augusztus 27-én, a légitámadás napján került feltöltésre. A képernyőképek 2022. április 14-én készültek.

Legalább 15 ember meghalt 2016. augusztus 27-én, amikor pár perc eltéréssel hordóbombát dobtak Alepppo az akkor a lázadó erők kezén lévő Maadi kerületére. A képek a támadás után készültek.

Az AFP képei mellett az Al Jazeera egy videót is készített a támadás után a helyszínen. Az interneten terjedő kép azt állítja, hogy a képek eltérő helyszíneken készültek, de ha összeveti az ember az AFP képeit az Al Jazeera videójával, akkor kiderül, hogy a képek egyazon helyszínen készültek.

Az AFP fotóinak (balra) és az Al Jazeera videójának (jobbra) összehasonlítása. A képernyőképek 2022. április 14-én készültek. A piros köröket az AFP adta hozzá. ( AFP / Al Jazeera / Ameer Al-Halbi)

A Reuters hírügynökség fotósa szintén készített képeket a 2016-os támadásról, a képeken ugyanazt a férfit és a kislányt látni, mint az AFP képein is.

2022. április 14-én az AFP fotóit készítő Al-Halbi telefonon megerősítette az AFP kérdésére, hogy a képek egy helyszínen készültek. A fotós azt is elmondta, hogy gyakran előfordult, hogy egy támadás után a mentőcsapatok kézről kézre adták az áldozatokat, hogy gyorsabban autóra tudják tenni és kórházba vinni őket.

A hamis állítások, amelyek szerint a kislányt "többször felhasználták", vagy hogy egyenesen egy színészről van szó, példái annak a dezinformációs stratégiának, amikor egyesek megpróbálnak hitelteleníteni egy konfliktuszónáról szóló híradásokat. Ez nem csak a szíriai polgárháború idején volt bevett gyakorlat, de az Ukrajna elleni orosz támadás óta is számos olyan anyag kering az interneten, amelyeknek az a célja, hogy kétséget ébresszen az orosz támadások áldozatairól szóló hírek valóságtartalmával kapcsolatban.

Nincs rá bizonyíték, hogy a CNN valaha kontextuson kívül használta volna ezeket a képeket

A TinEye képkereső motorral végzett fordított képkereséssel nem találni olyan cikket, amelyben kontextusukon kívül használta volna fel a CNN ezeket a képeket. Az AFP kérdésére Jonathan Hawkins a CNN helyettes kommunikációs igazgatója azt mondta 2022. április 13-án, hogy a cég mindössze két cikkben használta fel a képeket, ebben és ebben a cikkben, mindkettő az aleppói harcokról szól.

Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?

Lépjen kapcsolatba velünk

Következő cikk Előző cikk