Az Európa Tanács, és nem az Európai Tanács írta ezt a hivatalos véleményt a kisebbségek helyzetéről Szlovákiában

Szerzői jog AFP 2017–2022. Minden jog fenntartva.

Több mint ezer ember osztott már meg egy cikket június vége óta, amely azt állítja: "Az Unió rászólt Szlovákiára a magyar kisebbségek sanyargatása miatt". A cikk alatti hozzászólások álszentséggel vádolják az Európai Uniót és számon kérik, hogy miért nem tesz még többet a határon túli magyarok jogaiért. De a cikk címe tévedés. A cikkben idézett hivatalos véleménynyilvánítást az Európa Tanács egy bizottsága adta ki, amely egy 47 országból álló nemzetközi szervezet és független az Európai Uniótól. Bár a neve hasonlít az EU döntéshozó testületéhez, az Európai Tanácshoz, a két intézménynek nincs köze egymáshoz. Az említett dokumentumnak nincs jogi kötelező ereje. Ha az Európai Unió egyszer tényleg úgy dönt, hogy kivizsgálja az érintett problémákat Szlovákiában, akkor az Európa Tanács véleménye előkerülhet érvként, de eddig az EU még hivatalosan nem tűzte napirendre a témát.

"Az Unió rászólt Szlovákiára a magyar kisebbségek sanyargatása miatt" – állítja egy cikk, amit már több mint 1500 ember osztott meg 2022. június 22-e óta. Az írás, ami az Index.hu híroldalon jelent meg, a ma7.sk – egy magyar nyelvű szlovákiai lap – cikkét idézi, amely az Európa Tanács egy bizottságának a szlovákiai kisebbségek helyzetéről írt hivatalos véleményéről számolt be.

A félrevezető címmel megjelent cikk a Facebookon, a képernyőmentés 2022. július 1-én készült.

Úgy tűnik azonban, hogy az Index, valamint az Index írását szemléző más írások, összekeverték az Európa Tanácsot az Európai Tanáccsal, ami az Európai Unió egyik fő szerve. Mind a cikk címe, mind a Facebook-ajánlója hibásan az Európai Unióról beszélnek, és a hozzászólók többsége is az EU-t emlegeti. Magát a cikket egyébként az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével illusztrálták.

Egyes hozzászólások Ukrajna lehetséges uniós tagjelöltségét is felhozzák, valamint a kisebbségek helyzetét a háború dúlta országban. De általában véve is a cikk sokaknak alkalmat adott arra, hogy az Unión köszörüljék a nyelvüket: "És akkor Ukrajnába miért nem szólt [az EU] vissza,mikor kérték,hogy a kárpátaljai magyarok érdekeit képviseljék.? Az EU egy képmutató egyesület, szemét", írta például valaki a cikk alatt a Facebookon.

Egy másik cikk már egyenesen arról beszél, hogy az Európai Unió 7-es cikkely szerinti eljárást indíthat az ügyben Szlovákia ellen, de ezt az állítást nem támasztja alá semmi.

Az Európa Tanács nem az Európai Unió része

A zavar fő forrása ebben az esetben az lehet, hogy magyarul az Európai Tanács és az Európa Tanács csak egy betűben térnek el egymástól.

Az Európa Tanács a saját leírása szerint: "a kontinens vezető emberi jogi szervezete". A szervezetnek 47 ország a tagja, ebből 27 az Európai Unióban is tag, de az Európa Tanács nem az Európai Unió intézménye. Az Európa Tanács tagjai mind aláírták az Az emberi jogok európai egyezményét. Az egyezmény célja az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelme.

Az Európai Tanács ezzel szemben az Európai Unió intézménye, a tagállamok államfői alkotják, valamint az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Tanács felelős a közös uniós politika alakításáért.

Az Európa Tanácsnak egyébként külön weboldala van, ahol elmagyarázzák a hasonló nevű szervezetek közötti különbséget.

A különböző szervezetek címereivel van elmagyarázva a különbség az Európa Tanács, az Európai Tanács, valamint az Európai Unió között.

Miről is szól valójában a kérdéses dokumentum?

A cikkekben idézett dokumentum az "Ötödik véleményezés a Szlovák Köztársaságról" címet viseli, és egyebek mellett kitér arra is, hogy a szlovákiai magyar kisebbség helyi képviselői arra hívták fel az Európa Tanács figyelmét, hogy a szlovák hatóságok még mindig alkalmazhatják a magyar és német kisebbségek vagyonelkobzásáról szóló 1945-ös rendeletet, az úgy nevezett Beneš-dekrétumokat. A dekrétumok a második világháború után születtek, amikor Szlovákia Csehszlovákia része volt. A helyi magyar közösség tagjai szerint a szlovák hatóságok kihasználják ezeket a történelmi rendeleteket, hogy azokkal földek kisajátítását igazolják.

A hivatalos véleményt az Európai Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága bocsátotta ki, ahogyan azt egyébként az Index-cikk is helyesen írja.

Jakab András, a Salzburgi Egyetem alkotmányjogász professzora az AFP kérdésére június 30-án megerősítette, hogy a kérdéses dokumentumot nem az Európai Unió állam- és kormányfőit magába foglaló Európai Tanács bocsátotta ki, hanem egy az EU-tól független nemzetközi szervezet, az Európa Tanács egyik tanácsadó testületének véleményéről van szó. Az Európa Tanácsnak 47 tagja van, köztük az EU 27 országa is.

Magáról a megformált véleményről a szakértő azt mondta: "A kérdéses vélemény ún. nemzetközi 'soft law'. Nincs kötelező ereje, de van egy közepes 'súlya' az érvnek nemzetközi jogi vitákban". Tehát adott esetben ha az Unió is foglalkozik a kérdéssel az EU-s szervek is felhozhatják ezt a dokumentumot érvként, de ettől függetlenül az Uniónak nincs köze az állásfoglaláshoz.

A Beneš-dekrétumok problémája visszatérő vitatéma, és a szakértők megjegyzik: annak ellenére, hogy több alkalommal is kerültek már ezzel kapcsolatos petíciók az Európai Parlament elé, az Európai Bizottság látszólag vonakodik foglalkozni az üggyel.

Az AFP nem talált hivatalos reakciót a szlovák kormány részéről az Európa Tanács véleményére.