A kremencsuki bevásárlóközpont nyitva volt a rakétatámadás idején
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2022. július 8., 11:48
- Frissítve 2022. július 8., 12:03
- 11 perces olvasmány
- Szerző: Eva WACKENREUTHER, Feliks TODTMANN, AFP Németország
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Ahogyan arról az AFP és más hírügynökségek is beszámoltak (itt és itt), egy orosz rakéta eltalált egy bevásárlóközpontot az ukrán Kremencsuk városában, 2022. június 27-én. A támadásban legalább 18 ember meghalt, hatvanan megsérültek, több tucat embert pedig eltűntként tartanak számon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a támadást, és azt mondta, hogy az "az egyik legarcátlanabb terrortámadás Európa történetében". A világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G7 vezetői "háborús bűnnek" nevezték az esetet. Az orosz hadsereg azonban tagadja, hogy eltalálták volna a bevásárlóközpontot, és azt állítják, hogy az amúgy is "használaton kívül volt". 2022. június 28-án a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek az orosz hadsereg azt nyilatkozta, hogy "kilőttünk egy raktárat, ahol az Egyesült Államokból és európai országokból származó fegyvereket és lőszereket tároltak a kremencsuki gépjárműgyár közelében". Az orosz narratíva szerint a "nyugati fegyverek lőszereinek robbanása" volt az, ami "lángra lobbantotta a bevásárlóközpontot, ami az adott időben nem üzemelt".
2022. június 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén tagadta, hogy az orosz erők lennének a felelősek a bevásárlóközpont elleni támadásért. "A mi hadseregünk nem támadja a civil infrastruktúrát. Megvannak a képességeink, hogy tudjuk, mi hol van" – mondta Putyin.
Az orosz narratíva a magyar közösségi médiában is terjedni kezdett, ahol egyes felhasználók egy Google Mapsről lementett képpel (amin az áll, hogy a bevásárlóközpont zárva volt) próbálták az állítást igazolni. Hasonló állítások már terjedni kezdtek angolul, franciául, finnül és németül is.
Magyarországon Jeszenszky Zsolt publicista és televíziós műsorvezető is elismételte az orosz álláspontot. Jeszenszky a Facebook-oldalán egy bejegyzésben azt állította, hogy a bevásárlóközpont zárva volt, a támadásról szóló híreket pedig médiamanipulációnak minősítette. Ugyanezeket az állításokat egy videóban is elismételte, és még azzal az orosz narratívával is kiegészítette, amely szerint a bevásárlóközpontot nem találták el, csak a közeli ipari területről átterjedő tűzben sérült meg. Egy későbbi cikkben kiállt a korábbi állításai mellett, és megkérdőjelezte a témával foglalkozó tényellenőrző írások valóságtartalmát.
De az AFP által összegyűjtött bizonyítékok, beleértve a szemtanúk beszámolóit, online videókat, és a bevásárlóközpontból származó nyugtákat, mind azt mutatják, hogy a bevásárlóközpont az elmúlt hónapokban normálisan üzemelt és nyitva volt. Biztonsági kamerák felvételei és más nyomok erősen megkérdőjelezik az épület megsemmisüléséről szóló hivatalos orosz narratívát is.
A Google Maps nyitvatartási adatai nem megbízhatóak
A közösségi médiában terjedő állítás, amely szerint a bevásárlóközpont zárva volt a támadás idején, egy Google Mapsről készített képernyőmentésen alapul, ami azt mutatja, hogy a kremencsuki Amsztor bevásárlóközpont zárva volt a támadás idején. De maga a Google Maps is felhívja a figyelmet arra, hogy az adatai nem mindig megbízhatóak: "Az erről a helyről szóló információk elavultak lehetnek. Mindig vegye figyelembe a valós állapotokat, amelyek rövid időn belül is változhatnak".
A Google Maps súgóoldalán le van írva, hogy hogyan lehet jelenteni egy hibás adatot, és a termékismertetőben az is ki van fejtve, hogy a Google hogyan próbál hiteles információkat gyűjteni. Egy másik Google-oldalon pedig arról lehet olvasni, hogy hogyan tudja valaki egy üzlet nyitvatartását megadni vagy módosítani.
Azt, hogy a Google Maps információi nem mindig pontosak, az is megmutatja, hogy 2022. június 28-án, egy nappal a támadás után, a Google Maps már ismét azt írta, hogy a bevásárlóközpont nyitva volt. A Facebook-bejegyzésében Jeszenszky Zsolt utóbbi tényről azt írta: "Csak nem a Google is részese a nyugati manipulációs gépezetnek??? Dehogynem."
A boltok nyitva voltak, erősítik meg szemtanúk és nyugták
A támadás után az AFP-nek volt lehetősége beszélni a bevásárlóközpont alkalmazottaival. Az alábbi riportban olyanok szólaltak meg, akik a bevásárlóközpontban dolgoztak és megsérültek a támadás idején:
Június 30-án az AFP beszélt Alekszandra Lukinával, az Amsztorban található Zerna kávézó baristájával is.
Lukina megerősítette az AFP kérdésére, hogy az elmúlt hónapokban normális nyitvatartás mellett működött a bevásárlóközpont. "Az Amsztor nyitva volt, ahogy normálisan is, ezekben a háborús hónapokban is. 2022. február 24-e után egy vagy két hétig zárva volt, de miután arra jutottunk, hogy a városunk relatíve biztonságban van, az Amsztor újranyitott és azóta is nyitva volt" – mondta el az AFP-nek. Hétköznapokon, ahogyan a hétfői támadás idején is, Lukina becslése szerint naponta olyan ezer ember fordult meg a bevásárlóközpontban.
Lukina elmondta az AFP-nek, hogy június 26-án, egy nappal a támadás előtt, még dolgozott. Június 27-én a közeli Dnyipro folyónál volt, és amikor hallotta a robbanást, az Amsztorhoz ment. "Láttam, hogy az egész épület lángokban áll: a bejárat, a falak, minden. Láttam, ahogyan a tűzoltók dolgoznak, valamint civilek is, főleg fiatal férfiak, próbálnak segíteni, ahol még volt lehetőség megmenteni az embereket, többnyire a bejárat közelében. Sok mentőautót láttam."
Az AFP ezek mellett sikeresen megerősítette a hitelességét két olyan nyugtának is, amelyet egy névtelenséget kérő helyi lakos osztott meg a hírügynökséggel. A nyugták kelte 2022. június 17. 13:16, és 2022. június 11. 17:12, és egy a Halamenyuk utca 7. szám alatti boltból származnak, ez az Amsztor címe.
Egy Telegram-csatornán találni nyugtákat a bevásárlóközpontból a támadás napjáról is (itt és itt), igaz ezek hitelességét az AFP nem tudta külön megerősíteni. De az egyik nyugta hitelességét valószínűsíti, hogy a rajta található QR-kódon keresztül elérhető a digitális változata is, amely szintén azt mutatja, hogy a nyugtát a bevásárlóközpont egyik üzletében, a támadás napján állították ki egy doboz gyerekeknek való hűtőmágnes után. A Telegramra feltöltött nyugták kelte június 27-e 10:09 és 15:44 közé esik.
Az interneten elérhető felvételek szintén bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy a bevásárlóközpont nyitva volt a közelmúltban. A BBC egy helyi influenszer-pár példáját említi. Egy videóban – ami a "2022.06.26, biztosítást kötöttünk a Moszkvicsra" címet viseli, és 2022. június 27-én töltötték fel a Youtube-ra – azt látni, ahogyan a pár bemegy az Amsztorba, valamint más embereket is látni bevásárlás közben az egyik üzletben.
Leszámítva a videó címét más jelek is utalnak rá, hogy a videó nemrég készült. A támadás után a pár két videót is feltöltött a Youtube-csatornájukra. Egy rövidebb videót a "2022.06.27 élünk" címmel, amelyben megnyugtatták a követőiket, hogy jól vannak. Egy másik, hosszabb videóban, ami a "2022.06.27 Hála Istennek, hogy elmentünk a dácsára" címet kapta, egy nyaralóban látni a párt, ahogyan éppen értesülnek az Amsztor elleni támadásról, és azt mondják, hogy nemrég jártak ott.
Ahogyan arra a dpa hírügynökség is felhívja a figyelmet a kremencsuki támadással foglalkozó tényellenőrző anyagában, az egyik a bevásárlóközpontban működő telefonos bolt júniusban feltöltött egy képet az üzletükről, a képen látni a bevásárlóközpont vásárlóit is.
Ezeken felül a támadás után számos bolt gyászolta a munkatársait, akik a támadás idején a bevásárlóközpontban tartózkodtak. A Comfy nevű cég a Facebook-oldalán Ukrajna és a cég történetének "fekete napjának" nevezte 2022. június 27-ét. A közlemény szerint az egyik alkalmazottuk az életét vesztette a támadásban, mások pedig megsérültek vagy eltűntek.
A rakétacsapások helyszíne
Azt senki sem kérdőjelezi meg, hogy 2022. június 27-én megsemmisült a kremencsuki bevásárlóközpont, valamint, hogy egy másik rakéta eltalált egy útépítéshez használt gépeket gyártó üzemet az Amsztortól északra.
De Oroszország tagadja, hogy eltalálták volna a bevásárlóközpontot. A támadás után még aznap a londoni orosz nagykövetség egy Twitter-bejegyzésben azt állította, hogy a két rakéta közül az egyik nem a bevásárlóközpontot, hanem a kremencsuki vasútállomáshoz közel a vasúti síneket találta el, amelyeken az ukrán csapatok utánpótlását szállították. A sínek nagyjából 320 méterre találhatóak a bevásárlóközponttól.
Az orosz narratíva szerint a másik rakéta pedig az egyik gyárépületet találta el, ahol "nyugati katonai felszerelést és lőszert tároltak", szerintük ez robbant be és "okozott tüzet egy használaton kívüli bevásárlóközpontban az üzemi terület közelében".
De egy, a közösségi médiára feltöltött biztonsági kamera felvétel ellentmond ennek a hipotetikus eseménysornak.
A videót, amit egy biztonsági kamera rögzített az Amsztortól északra található ipari területen, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója osztotta meg a Twitteren. A felvételen az egyik rakéta becsapódását látni, amikor a felvételen látható óra 15:51-et mutat.
«Абсолютний тероризм», – каже @ZelenskyyUa та публікує відео навмисного удару ракетою по ТЦ в Кременчуку, коли там було багато людей. Російська пропаганда завжди бреше: немає жодної випадковості, це цілеспрямований продуманий удар задля залякування населення та масових жертв. pic.twitter.com/QGKWYwbSZt
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) June 28, 2022
Az AFP-nek sikerült a Google Maps műholdképei alapján rekonstruálni, hogy hol helyezkedett el a kamera. Bár a becsapódás pontos helyszíne nem azonosítható be a felvétel alapján, a rakéta iránya arra utal, hogy a bevásárlóközpont felé tartott, és nem a vonatállomás vagy a gyárterület irányába.
Jeszenszky Zsolt a cikkében megkérdőjelezte a fenti felvétel hitelességét, mivel érvelése szerint egy ilyen rakéta a hangsebesség 4,6-szorosával is képes repülni, és ilyen sebesség mellett egy átlagos biztonsági kamera nem lenne képes levideózni azt.
Az AFP megkérdezte Pavel Podvigot, az Egyesült Nemzetek Lefegyverzéskutatási Intézetének (UNIDIR) vezető kutatóját, az orosz fegyverek szakértőjét erről az állításról. Az igaz, hogy több angol nyelvű oldal is (itt és itt) azt állítja, hogy az X–22-es rakéta (ami az ukránok állítása szerint eltalálta a területet) a hangsebesség 3,5-4,6-szorosával képes repülni, de Podvig szerint a szakmai körökben hitelesnek elfogadott források szerint a rakéta sebessége a hangsebesség 3,44-szerese (3,44 Mach), és 2 Mach környékére lassul a becsapódást megelőzően.
Podvig szerint utóbbi sebesség nagyjából megfelel annak, amit a felvétel alapján is ki lehet számolni azt alapul véve, hogy mekkora távolságot tesz meg a rakéta egy képkockányi idő alatt (nagyjából két rakéta hossz), valamint a képfrissítési ráta alapján (30 képkocka per másodperc). Ráadásul több példa is van rá a háború kezdete óta, hogy becsapódás előtt filmre vettek rakétákat biztonsági kamerák, például itt és itt.
A szakértő azt is elmondta, hogy az X–22-esek nem precíziós fegyverek, mint ahogyan azt az orosz haderő állítja, főleg nem földi célpontok ellen, így elképzelhető, hogy egy ilyen fegyver akár több száz méterrel is elvétse a célt.
Egy másik biztonsági kamera felvétel a közeli Mis'ky (vagy City Garden) parkban készült, ami északra található a gyárterülettől. A felvételen látottak (robbanás, füst) egybecsengenek azzal, amit az első videó mutat. A videót a park igazgatója, Vitalij Dedjurin bocsátotta az AFP rendelkezésére.
A park körülbelül 500 méterre északra található a bevásárlóközponttól, a gyárterülettel pedig szomszédos.
29 másodpercnél látni, hogy a kép tetején a távolban füst szállingózik az első robbanásból (narancssárga nyíl), majd becsapódik a második rakéta (vörös nyíl). A műholdképeken be lehet azonosítani, hogy a füst a bevásárlóközpont irányában látható (sárga nyíl).
A távolság a bevásárlóközpont és a második rakéta által eltalált gyárépület között mintegy 500 méter, tehát igen valószínűtlen, hogy a bevásárlóközpont a gyártelepről átterjedő tűzben semmisült volna meg, mint ahogyan azt az orosz kormány állítja.
Ahogyan arra a Bellingcat oknyomozása is felhívta a figyelmet, a támadás után készült műholdképeken nincs látható rombolás a gyárépület és a bevásárlóközpont közötti területen, pedig ha a tűz onnan terjed volna át, akkor ez logikus lenne. A műholdképek tanúsága szerint a vonatállomás sem sérült meg.
2022. július 1-én az AFP-nek sikerült beszélnie Olekszander Zsolonkovszkijjel, aki 1994 óta a gyárban dolgozik, és segített június 28-án és 29-én megtisztítani a területet az üvegtörmeléktől. Az elmondása szerint nem volt nyoma, hogy nagyobb tűz tombolt volna. "Azt a részét találták el a gyárnak, ami a legtávolabb fekszik az Amsztortól, majdnem az átellenes oldalon. Tehát lehetetlen, hogy onnan terjedt volna át a tűz." Zsolonkovszkij azt állítja, hogy soha nem látott katonai felszerelést, lőszert vagy fegyvereket a gyárterületen.
Az AFP újságírói 2022. június 28-án a helyszínen jártak, és azt találták, hogy a gyárterület egyik épülete megsemmisült, a többi viszont éppen maradt. Első ránézésre nem lehetett látni katonai felszereléseket. A megkérdezett helyieknek szintén nem volt tudomása arról, hogy katonai infrastruktúra lett volna ezen a helyen.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
