Orbán nem jelentette be, hogy Magyarország kilép az EU-ból
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2023. január 11., 16:10
- Frissítve 2023. január 13., 16:53
- 6 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
2023. január elején számos európai nyelven, köztük magyarul, franciául, görögül, szlovákul, csehül, horvátul és németül is terjedni kezdett egy szöveg a közösségi médiában, amely azt állította, hogy "Magyarország úgy döntött, hogy kilép az Európai Unióból. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be újévi beszédében".
A szöveget bolgárul is megosztották, de ebben a változatban az orosz "Евросоюз" ("Európai Unió") szó szerepel a bolgár "Евросъюз" helyett, ami arra utal, hogy a szöveget orosz forrásból másolhatták.
A Yandex orosz keresőmotoron és a Telegramban végzett kulcsszavas keresés vezetett ehhez a Telegram-poszthoz, amelyet 2023. január 1-jén, közép-európai idő szerint 02:00-kor (01:00 GMT) tettek közzé az orosz nyelvű Panorama szatirikus weboldal Telegram-csatornáján. A szöveg a Panorama weboldalán is megjelent. A cikket január 1-jén 01:17-kor archiválták."
A szövegnek egyébként viszonylag kevés megosztása van magyarul, más nyelveken viszont meglehetősen népszerű, a cseh és horvát nyelvű közösségi média posztok több mint ezer megosztás felett járnak.
A posztok több hamis állítást is tartalmaznak, többek között azt, hogy Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország azonnal megkezdi az EU-ból való kilépést; valamint hogy ezt az "újévi beszédben" tette; és hogy a magyar parlament január 2-án meg is kezdte a kilépési folyamatot. A posztok azt állítják, hogy Magyarország 2023 májusáig kilép az EU-ból.
Magyarországon a köztársasági elnök mond újévi beszédet, nem a miniszterelnök
A posztok azt állítják, hogy Orbán az állítólagos bejelentést az "újévi beszédében" tette, de nincs nyoma, hogy idén ilyen beszédet mondott volna. A Google-on és a nagyobb magyar lapokban (például itt és itt) végzett kulcsszavas keresések nem adtak releváns találatot. Egy ilyen drasztikus és fontos nyilvános bejelentés Magyarországon és máshol is nagy visszhangot váltott volna ki.
A magyar miniszterelnök nyilvános beszédei és interjúi elérhetőek az interneten, és ott sem található "újévi beszéd". A legfrissebb egy december 21-i sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozat, amelyben nem tesz említést az EU-ból való kilépési tervekről.
Magyarországon hagyományosan a köztársasági elnök mond újévi beszédet, nem pedig a miniszterelnök. Novák Katalin köztársasági elnök újévi beszéde itt olvasható. Novák beszédében a szolidaritás fontosságáról beszélt, és semmi olyasmit nem mondott, mint a hamis posztokban szereplő idézetek. Sőt, egyáltalán nem is tett utalást az EU-ra.
Orbán Viktor az Unióval kapcsolatos álláspontjai
Az Orbán-kormány az elmúlt években gyakran került összetűzésbe az uniós intézményekkel, mivel Brüsszel aggályai szerint a Fidesz-kormány aláásta a jogállamiságot és lehetővé tette a korrupciót. Az EU több milliárd eurónyi Magyarországnak szánt támogatást fagyasztott be, amíg az említett aggályok orvoslására irányuló reformokat nem vezetnek be.
Egy 2022. december 24-én megjelent interjúban Orbán Viktor azt mondta, hogy Brüsszel álláspontja "hungarofóbián" alapul, egy másik nyilatkozatában pedig az uniós jogállamisági folyamatról mondta, hogy az “egy szög az EU koporsójában”.
Orbán gyakran használ háborús metaforákat, amikor az EU-ról beszél, például rendszeresen "csataként" emlegeti a csúcstalálkozókat és a tárgyalásokat. A magyar kormány azt állítja, hogy az EU veszélyezteti a tagállamok nemzeti szuverenitását, ezért évek óta olyan szlogeneket használnak, mint hogy "meg kell állítani" Brüsszelt. Orbán nemrég azt mondta, hogy szeretné, ha az Európai Parlamentet jelenlegi formájában megszüntetnék, és a nemzeti parlamentek küldötteivel helyettesítenék.
De a kormány nyilvánosan kitart amellett, hogy elkötelezettek az uniós tagság mellett. Orbán Viktor politikai igazgatóját, Orbán Balázst egy 2023. január 8-i interjúban arról kérdezték, hogy Orbán Viktor ki akar-e lépni a NATO-ból és az Európai Unióból. Orbán Balázs erre azt válaszolta, hogy a "kérdés abszurd és rosszindulatú".
2023. január 10-én Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy az interneten terjedő állítások, miszerint Magyarország kilép az EU-ból, "teljes mértékben hamisak”.
2022 szeptemberében Orbán Viktor azt mondta a Parlamentben: „Megerősítem, hogy a Brüsszellel fennálló vitáink ellenére az unió tagjaként képzeljük el a jövőnket.”.
Orbán Viktor beszédei között az elmúlt két évből nem találunk említést arról, hogy Magyarország kilépne az EU-ból. Egy 2021-es beszédében Orbán azt mondta: "Eszünk ágában sincs kilépni. Ilyen könnyen nem lehet tőlünk megszabadulni." Egy 2022. október 24-i interjúban sajnálatosnak nevezte, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Unióból.
LMBTQ- és Nyugat-ellenes retorika
A hamis posztok szerint Orbán azt mondta az állítólagos újévi beszédében, hogy Magyarország többek között azért lép ki az EU-ból, mert: "egy európai család része voltunk, amelyről kiderült, hogy egy LMBT család, ahol a szülőket, apák és anyák helyett, felszámozva kényszerítik a gyerekekre, mint a koncentrációs táborokban.”
De az AFP nem találta nyomát ilyen idézetnek Orbán egyetlen nyilvános nyilatkozatában sem. Az azonban igaz, hogy a magyar miniszterelnök gyakran használ LMBTQ-ellenes kifejezéseket és trópusokat beszédeiben, például elítéli az úgynevezett "LMBTQ-propagandát", valamint szlogenszerűen használja az "az apa férfi, az anya nő" mondatot.
A 18 éven aluliak számára a “homoszexualitás népszerűsítését" tiltó magyar törvényt nemzetközi szinten is bírálatok érték, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig egyenesen "szégyenletesnek" nevezte azt.
A közösségi médiában megosztott hamis posztok azt is állítják, hogy Orbán azért akarja kiléptetni Magyarországot az EU-ból, mert a blokk korlátozza a kereskedelmet olyan országokkal, mint Kína, India, Oroszország, Irán és Szerbia.
Orbán gyakran bírálja a Nyugatot, és arról beszél, hogy új kapcsolatokat kell kiépíteni keleten. Amióta a Fidesz van kormányon, Magyarország – annak ellenére, hogy EU-tag – szorosabbra kezdte fűzni a kapcsolatait az olyan országokkal, mint Oroszország és Kína, ahogyan azt például a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodás vagy a kínai Fudan Egyetem első európai campusának budapesti megnyitásáról szóló tervek is mutatják.
A magyar EU-ból való kilépés akadályai
A posztok azt is állítják, hogy Magyarország kilépése az EU-ból "2023 májusáig befejeződik", de ilyen rövid időn belül rendkívül nehéz lenne kilépni az EU-ból.
Egyrészt az uniós tagság ténye az Alaptörvényben is szerepel, amely ráadásul tiltja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos népszavazásokat. Az Orbán-kormány azonban a kétharmados parlamenti többségét kihasználva elméletileg átírhatná az Alaptörvényt, hogy utat nyisson egy esetleges "Huxit" előtt.
A Facebook-posztok azt is állítják, hogy a Parlament már január 2-án megkezdte a kérdés megvitatását, de a Parlament 2023-as tavaszi ülésszaka csak február 1-jén kezdődik. Az Országgyűlés adatbázisában sem található ilyen törvényjavaslat.
Ha Magyarország valóban úgy döntene, hogy kilép az EU-ból, azt az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkére hivatkozva tehetné meg. Erre eddig csak egyszer, az Egyesült Királyság esetében került sor, és a folyamat több évig tartott.
A Medián intézet 2022 decemberében végzett felmérése szerint a magyarok 78 százaléka teljes mértékben (43 százalék) vagy valamelyest (35 százalék) támogatta az uniós tagságot, az intézet szerint a támogatottság 10 százalékponttal csökkent Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta. A háború során a magyar kormány többször is az EU-t tette felelőssé a magas energiaárakért.
Jelenleg egyetlen nagyobb magyar politikai párt sem támogatja nyíltan az EU-ból való kilépést. Volner János jobboldali politikus 2022-ben bejelentette a "Huxit Párt" megalakítását, de a párt nem vett részt a 2022-es választásokon, és azóta sem kapott jelentős figyelmet. Volnert később kinevezték szingapúri külgazdasági atasénak, a Huxit Párt jövőjéről nem tudni.
2023. január 13. A szöveg frissítésre került a szöveg forrására vonatkozó új információkkal.
2023. január 11. Az első bekezdésben egy elütés javításra került.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk