Nem, a Charlie Hebdo nem adott ki különszámot a lengyelországi rakétabecsapódásról

2022. november 15-én egy rakéta csapódott be Lengyelországban, és két ember meghalt a lengyel-ukrán határhoz közeli Przewodow faluban. Az Associated Press (AP) híradása – amely állítólag egy névtelenséget kérő magas rangú amerikai hírszerzési tisztviselőtől származó információkon alapult – kezdetben azt sugallta, hogy orosz rakéták hatoltak be a NATO-tag Lengyelországba. Az incidens aggodalmat keltett, mivel felmerült az Ukrajna és Oroszország közötti háború eszkalációjának a veszélye. A későbbi jelentésekből azonban kiderült, hogy a rakétákat, bár orosz gyártmányúak voltak, valószínűleg Ukrajna lőtte ki, hogy védekezzen egy aznap indított masszív orosz támadás ellen.

A közösségi média felhasználói már másnap terjeszteni kezdték a Charlie Hebdo különkiadásának címlapjának kinéző képet, amin egy kráter látható a földben, és az egyik a képen szereplő figura a második világháborúban a lengyelek ellen elkövetett mészárláshoz hasonlítja a rakétatámadást.

"A Charlie Hebdo francia magazin különkiadását a Lengyelországban lezuhant rakétának szentelték" – olvashatjuk egy november 16-án közzétett lengyel Facebook-bejegyzésben. Ugyanez a karikatúra megjelent a Telegrammon, a Twitteren és a Redditen is. A kép a hamis állítással, amely szerint egy eredeti Charlie Hebdo címlapról van szó, november folyamán a magyar felhasználók körében is terjedni kezdett a Facebookon, és megjelent a Twitteren is.

Image

Egy Facebook-poszt a hamis képpel. 2022. december 28-án készült képernyőkép.

A karikatúra szövege tartalmaz egy lengyel káromkodást, valamint egy francia kifejezést: "Massacre de Volhynie 2.0", amely arra utal, hogy az incidens az ukrán nacionalisták által a második világháború alatt a lengyelek ellen elkövetett mészárlás megismétlése. A kráterben lévő rakétán ukrán zászlót látni. A kráter felett két alak áll, a háttérben pedig egy traktor látható, hasonlóan a rakétatámadásról szóló médiajelentésekben szereplő fotókhoz. A címlap azt állítja, hogy a Charlie Hebdo "különkiadásáról" van szó, és 2022. november 16-i keltezésű.

A Charlie Hebdo azonban soha nem tett közzé ilyen címlapot.

Az AFP a "Charlie Hebdo" és a "november 16-a" kulcsszavak használatával végzett Google-keresést, de egy egészen más címlap jelent meg erre a dátumra. A Charlie Hebdo saját hivatalos Twitter-fiókja is más címlapot mutat erre a napra.

A hivatalos címlapnak semmi köze a lengyelországi rakétacsapáshoz, helyette a francia televíziós műsorvezető, Cyril Hanouna és a francia milliárdos, Vincent Bolloré szerepelnek rajta.

Az AFP megkereste a Charlie Hebdót az állítólagos címlapképpel kapcsolatban. "Ez egy hamis címlap" – írta a magazin szóvivője az AFP-nek egy december 19-i e-mailben. A lap szóvivője rámutatott, hogy a hivatalos kiadásokban "a dátum és az ár mindig a cikkajánlók alatt" és a vezércím fölött található, nem pedig úgy, mint az interneten terjedő képen. Ráadásul a hamisított változatban a dátum a lapszám és az ár előtt szerepel. Az összes hivatalos borítót megvizsgálva megbizonyosodhatuk róla, hogy először mindig az ár, majd a dátum, végül pedig a lapszám jelenik meg. A szóvivő azt is kifejtette, hogy a "különkiadás" felirat sem jelenik meg soha ebben a formában, ahogyan az a lengyel közösségi médiában terjedő képen látható. Plusz a valódi magazin neve felett a vezető anyagok címei is megjelennek, ellentétben a közösségi médiából származó módosított borítóval, amelyen ilyenek nincsenek.

A Charlie Hebdo egy 1970-ben alapított francia szatirikus hetilap, amely politikai karikatúráiról és oknyomozó újságírói tevékenységéről híres. A lap szerkesztőségét 2011-ben felgyújtották, mert egy Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát tettek közzé. 2015. január 7-én a Kouachi testvérek által elkövetett iszlamista támadásban tizenkét ember, köztük a Charlie Hebdo nyolc munkatársa halt meg egy szerkesztőségi konferencia közepén.

Oroszország ukrajnai invázióját követően egyre gyakrabban találkozni hamis Charlie Hebdo címlapokkal. Maga a magazin is figyelmeztetett az ilyen hamisított kiadásokra ebben a cikkben

A The Observers - France 24 újságírói számos ilyen hamis címlapot gyűjtöttek össze itt.

A volhíniai mészárlás továbbra is rendkívül érzékeny téma a lengyelek és az ukránok számára egyaránt. A Kreml-párti propaganda gyakran használja fel az olyan személyiségeket, mint a a lengyelek és zsidók elleni bűntettekért felelős ukrán nacionalista Sztepan Bandera (1909-1959) és mozgalma, hogy Ukrajnát a náci ideológiával szimpatizáló országnak állítsa be.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 24-én közvetlenül a "denazifikációt" hozta fel az ország lerohanásának okaként. Az AFP már számos hamis állítást cáfolt, amelyek azt próbálták sugallni, hogy a náci eszmék az uralkodó ideológia a mai Ukrajnában.