
Az optikai illúziók nem árulnak el semmit arról, hogy mennyire stresszes valaki
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2023. október 6., 17:22
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Anna HOLLINGSWORTH, AFP Finnország, AFP Fülöp-szigetek
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"A képet egy japán neurológus készítette. Ha teljesen nyugodt vagy, a kép nem mozog. Ha feszült vagy, lassan mozgónak látod, ha stresszes, akkor gyorsabban mozgónak" – olvasható egy 2023. október 1-jei magyar Facebook-bejegyzésben. Ezt a bejegyzést nagyjából 25 alkalommal osztották meg, de hasonló posztok legalább 2019 óta terjednek a Facebookon magyarul, némelyik több száz megosztást gyűjtött össze.
A bejegyzés egy lila és sárga színű alakzatokat ábrázoló képről szólnak, az alakzatok – legalábbis egyesek számára – úgy tűnnek, mintha mozognának. A posztok alatt a hozzászólások között a felhasználók jellemzően arról beszélnek, hogy ki mennyire látja mozogni az alakzatokat.
Ugyanezt a kép hasonló állításokkal már más nyelveken is széles körben terjedni kezdett: többek között angolul, spanyolul, svédül és törökül. Az AFP Fülöp-szigetek-i tényellenőrző csapata már 2019-ben cáfolt hasonló állításokat. Az állítások svéd nyelven az X közösségi oldalon (korábban Twitter) is feltűntek. Bizonyos posztok azt állítják, hogy a képet állítólagosan készítő a pszichológus neve "Yamamoto".
Egyes magyar cikkek szintén a hamis állítással írnak a képről, és csak végül fejtik ki, hogy az állítás valójában nem igaz.

Az igaz, hogy az illúzió egy pszichológus munkáján alapul, de a képet egy ukrán grafikus készítette. Pszichológusok elmondták az AFP-nek, hogy a kép nem alkalmas a stressz-szint tesztelésére.
A kép egy ukrán grafikus műve
A képen végzett fordított kereséssel legkorábbi ez a kép volt (archivált link) a Dreamstime stockfotó-adatbázisból. A szerzői jogok egy Jurij Perepadia nevű ukrán grafikushoz tartoznak.
Egy Google-keresésssel az AFP talált olyan profilokat a Facebookon, Instagramon, X-en és a grafikusok által használt Dribble közösségi oldalon, amelyek egy azonos nevű személyhez tartoznak. Az oldalakon a szóban forgó képhez hasonló alkotásokat találni.
Az AFP már 2019-ben felvette a kapcsolatot a művésszel, aki megerősítette, hogy ő készítette a képet.
"Ez a kép az egyik legkelendőbb. Nem volt nehéz megcsinálni. Akkoriban már volt tapasztalatom az Adobe Illustratorral való munkában" – mondta Perepadia az AFP-nek Facebook Messengeren 2019. január 10-én.
Perepadia elmondta, hogy a képet 2016-ban készítette. Több bejegyzés is megerősíti, hogy az alkotást tényleg abban az évben tette közzé az interneten, többek között az X-en (akkori nevén Twitteren), ahol 2016. szeptember 27-én jelent meg a kép. Emellett 2016. december 23-án feltöltötte a képet a depositphotos.com-ra, egy fotósok, illusztrátorok, grafikusok és ügyfeleik számára létrehozott kereskedelmi platformra is. Az AFP nem talált olyan változatot, ami korábbi lenne, mint a Perepadia által készített verzió.
Perepadia egy 2018. november 18-án közzétett Instagram-posztban is foglalkozott a képpel.
"Ezt az optikai illúziót 2016. szeptember 26-án rajzoltam Adobe Illustratorban" – írta a művész, aki azt is hozzátette, hogy egy Kitaoka Akijosi nevű személy munkáiban használt effektust használt fel a képhez: színes háttéren fehér és fekete vonalat, amik azt az illúziót keltik, mintha a kép részletei mozognának.
Perepadia reagált azokra az állításokra is, amelyek szerint a kép mögött egy japán neurológus, "Yamamoto" áll: "Yamamoto Hashima japán pszichoterapeutának semmi köze ehhez a képhez. Sőt, Yamamoto Hashima valójában nem is létezik". Az AFP sem talált ilyen nevű, vizuális illúziókat tanulmányozó neurológusra történő utalást az interneten.
Az optikai illúziók nem mérik a stresszt
Kitaoka Akijosi, akinek munkáján Perepadia elmondása szerint a kép alapul, a japán Oszakában található Ritsumeikan Egyetem pszichológiaprofesszora. Kitaoka a honlapja szerint a vizuális észlelést és az illúziókat tanulmányozza. A honlapon több példát is találunk optikai csalódásokra, valamint magyarázatot arra, hogyan működnek ezek az illúziók.
Kitaoka az AFP-nek küldött 2023. szeptember 29-i e-mailjében azt mondta, hogy az az állítás, miszerint a közösségi médiában keringő optikai illúzió a stressz mérésére szolgál, "megalapozatlan valótlanság". A szakértő egy képet is csatolt a válaszában a "az optikai illúzióknak semmi köze a stresszhez" szöveggel:

Kitaoka már 2011-ben foglalkozott a weboldalán azzal a hamis állítással, hogy vizuális illúziók különböző példái stressztesztként használhatók.
Jukka Häkkinen, a Helsinki Egyetemen többek között a képérzékelésre és illúziókra szakosodott kutatója 2023. szeptember 29-én e-mailben megerősítette az AFP-nek, hogy az állítás hamis. Häkkinek szerint a stressz mérésére vonatkozó állítások "nem tűntek meggyőzőnek". "Rengeteg különböző illúzió terjed az interneten, amelyek állítólag a stresszről vagy a személyiségről mondanak valamit, holott erre nincs tudományos bizonyíték" – mondta a szakértő.
A kép működési elve
Kitaoka elmondta, hogy az interneten terjedő képen a látszólagos mozgást az úgynevezett Fraser-Wilcox-illúzió okozza, amelynek részeként a különböző területek alakja és fényereje kelti a mozgás látszatát.
Kitaoka a szóban forgó illúziót az optimalizált Fraser-Wilcox-illúzió IIa típusaként azonosította. Amint azt Kitaoka a The Oxford Compendium of Visual Illustrations című könyvének ebben a fejezetében elmagyarázza, az alapminta három különböző fényerejű területből áll, amint az alább látható:

"Az illuzórikus mozgás a világosszürkétől a sötétszürkéhez a feketén keresztül, illetve a sötétszürkétől a világosszürkéhez a fehéren keresztül halad" – magyarázza a fejezet a 10-11. oldalon.
A The Journal of Neuroscience című folyóirat 2005-ös cikkére hivatkozva Häkkinen azt is elmagyarázta, hogy a mozgás illúziója azért jön létre, mert a látókéreg mozgást feldolgozó sejtjei a fényerősség közötti különbségeket mozgásként értelmezik, mivel a nagy kontrasztokat gyorsabban dolgozzák fel, mint az alacsony kontrasztokat. "Más szóval a fekete valamivel gyorsabban érkezik a látókéregbe, mint a sötétszürke, a fehér pedig gyorsabban, mint a világosszürke. Ezt a rendkívül kis (ezredmásodpercnyi) időkülönbséget mozgásként értelmezzük" – mondta el a szakértő.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk