Ez a térkép nem a "felgyújtott francia templomok" pontos listája
- Megjelent: 2024. július 16., 16:44
- Frissítve 2024. július 16., 16:58
- 4 perces olvasmány
- Szerző: Océane CAILLAT, Alexis ORSINI, AFP Franciaország
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Felgyújtott francia KATOLIKUS TEMPLOMOK térképe" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit 2024. július 12-i közzététele óta több mint 70-szer osztottak meg. A mellékelt képeken Franciaország térképe látható, országszerte piros jelölésekkel. Egyes felhasználók a hozzászólások között az állítólagos felgyújtott templomokat az iszlámhoz kötötték.
Ugyanez a kép ugyanezzel az állítással már bolgárul is terjedni kezdett. A félrevezető állítások franciául is megjelentek azután, hogy 2024. július 11-én tűz ütött ki a roueni székesegyház egyik tornyában, a tüzet gyorsan megfékezték. A francia közösségi oldalakon (itt, itt) a posztok azt állították, hogy a térképen "az elmúlt négy évben leégett vagy elpusztult templomok" láthatóak.
De ezek az állítások tévesek.
A térképen számos piros ikon található különböző szimbólumokkal (láng, fegyver, épület stb.), melyek szinte egész Franciaországot lefedik, de van néhány jel a szomszédos Belgiumban és Németországban is.
Bár több felhasználó is a roueni katedrális tüze után kezdte el terjeszteni a képet (angolul is), nem ez az első alkalom, hogy terjedt a közösségi oldalakon, a kép már legalább 2019 óta kering az interneten. A térképen valójában az összes olyan jogsértést látni, amit a térkép készítői "keresztényellenesnek" minősítettek. A térképet a Kereszténygyűlölet Megfigyelőközpont nevű katolikus blog készítette, ami 2016 óta listázza az ilyen eseményeket.
Az interaktív térkép már nem érhető el a blogon, csak egy 2019. március 21-én archivált változat. Az archivált változatban a jelmagyarázatból kiderül, hogy a térképen lévő piros jelek nem csak "gyújtogatásokat", hanem különböző "keresztényellenes cselekményeket" jelölnek: mint "gyilkosság/támadás", "vandalizmus", "lopás", "emberrablás" stb.
Az archivált változatban maga a térkép rész nem tölt be, de az ikonok láthatóak. Az AFP összehasonlította a közösségi oldalakon 2024 júliusában megosztott térképet az archivált oldalon találhatóval. Bár a térkép háttere nem látható, az ikonok elhelyezkedése megegyezik:
Ráadásul a jelenleg keringő térkép képernyőfotója megegyezik azzal, ami már 2019 áprilisában is felbukkant az interneten, a párizsi Notre-Dame székesegyházban történt tűzeset után. Akkor a francia Le Monde és a France 24 lapok tényellenőrző szolgálatai cáfolták az állítást (archiválva itt és itt)
A blog még mindig listázza az ilyen eseteket
A Kereszténygyűlölet Megfigyelőközpont jelenlegi leírása szerint a blogot "elsősorban katolikusok működtetik", és célja, hogy "regisztrálja a keresztényellenes cselekedeteket, bármilyen súlyosak is legyenek azok, bárhol is kövessék el őket, és függetlenül attól, hogy melyik keresztény felekezet a célpont".
Ehhez különösen az országos és regionális sajtóra, valamint a szélsőjobboldali és konzervatív katolikus blogokból származó információkra támaszkodnak.
A térkép nem érhető el többé, de a Kereszténygyűlölet Megfigyelőközpont továbbra is gyűjti az információkat a kül- és belföldi templomokat érintő esetekről.
Például a roueni katedrális tornyában történt tűzeset is szerepel a "Kereszténygyűlölet Franciaországban" oldalon, annak ellenére, hogy a szóban forgó cikk szerint "valószínűleg" a "folyamatban lévő építkezésekkel kapcsolatos" volt a tűzeset. A térképen és a blogon feltüntetett cselekmények besorolása messze nem egyértelmű, tehát érdemes fenntartásokkal kezelni azokat.
A francia média szerint (itt, itt) az első jelentések szerint a tüzet a templom egyik építkezésén végzett hegesztési munkálatokból származó szikra okozhatta.
27 templom égett le 2023-ban az örökségvédelmi egyesület szerint
Ahogy a kárfelmérésre szakosodott Laboratoire Lavoué egy 2019. májusi jelentésében (archív link) azt írta, hogy "az istentiszteleti helyeken keletkezett tüzek száma nagyon alacsony (Franciaországban évente néhány tucat)", de "jelentős vagy nagyon jelentős hatással" járnak.
"Az ezekben az épületekben a szokásos időszakokban (azaz a helyreállítási időszakokon kívül) előforduló véletlen tűz kockázata elenyésző [és] az istentiszteleti helyeket érintő tüzek többsége véletlen emberi eredetű (különösen kockázatos munkából fakadó), vagy szándékos". A legtöbb vallási épület "nagyon sebezhető a szándékosan okozott tüzek esetében" – jegyzi meg a dokumentum.
2024. július 12-én a Vallási Örökség Megfigyelőközpontja (OPR), mely Franciaország vallási örökségének megőrzéséért és népszerűsítéséért dolgozik, az AFP-nek elmondta, hogy számításuk szerint 2023-ban 27 templom égett le, 2024 első hat hónapjában pedig 12.
Claire Daniely, az OPR egyházi épületekért felelős vezetője szintén azt mondta az AFP-nek, hogy "a legtöbb esetben a tüzek véletlenül keletkeznek".
"A minta ismétlődik: a tetőn lévő palacserepek elmozdulnak, a víz bejut és elári az elektromos vezetékeket. Észrevétlenül rövidzárlat keletkezik, és tűz keletkezik [...] Egy másik ok lehet az elektromos fűtés. Szombat este bekapcsolja valaki a vasárnapi misére, de a fűtés már nem felel meg az előírásoknak, és tűz keletkezik".
A francia kulturális minisztérium a katedrálisok biztonságára vonatkozó akciótervének 2023-as változata szerint (itt archiválva) a "műemlékek károsodásának fő okai" a katedrálisok esetében: "hibás vagy nem megfelelő elektromos berendezések (a balesetek okainak több mint 30%-a)", a "tűzveszélyes javítások", a "tárgyak nem megfelelő tárolása" (gyertyatartó alatt tárolt gyertyák stb.), a "villámcsapás (a káresemények mintegy 10%-a)" és a "rossz szándékkal elkövetett cselekmények".
2022-ben Isabelle Florennes szenátor és Ludovic Mendez, az elnöki többséghez tartozó képviselő egy jelentést tett közzé, amelynek célja a vallásellenes cselekmények elleni küzdelem javítása volt. A dokumentum szerint 2021-ben 857 keresztényellenes cselekményt követtek el (itt archiválva).
A jelentés megállapítja, hogy a nyilvántartott keresztényellenes cselekmények 92%-a vagyon elleni bűncselekmény volt, beleértve a 752 imahely elleni bűncselekményt. "Ezeket a számokat természetesen a több mint 46 000 keresztény kegyhely összefüggésében kell vizsgálni" – áll a jelentésben. Továbbá a vagyon elleni bűncselekmények nem korlátozódnak a templomokra, hanem a keresztény temetőkre is kiterjednek. A vagyoni károkozás pedig nem korlátozódik a tűzesetekre, hanem magában foglalja a rongálásokat (graffiti, törés) és a lopásokat is.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk