A mammográfia életeket ment, és a szakértők egyetértenek abban, hogy a diagnosztikai eljárás biztonságos
- Megjelent: 2024. december 13., 10:26
- 14 perces olvasmány
- Szerző: Ivan FISCHER, Anna HOLLINGSWORTH, AFP Horvátország, AFP Finnország
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY , AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Svájc lesz az első ország, amely betiltja a mammográfiát, és feltárja a megdöbbentő igazságot az orvostudomány legnagyobb hazugsága mögött" – állítja egy magyar Facebook-bejegyzés, amelyet 2024. december 1-jén tettek közzé. A poszt azt állítja, hogy a mammográfia "árt a nőknek", mivel az eredmények akár 60 százaléka állítólag téves pozitív eredmény.
Egy másik magyar bejegyzés, amely 2024 júniusából több mint ezer megosztást ért el a Facebookon, szintén azt is állítja, hogy "Kanada, Olaszország, Skócia és Ausztrália egyes részein is felfüggesztették a szűrővizsgálatokat". Az állítás egy ideje már terjed, ahogy azt egy másik, 2023-as poszt is mutatja, mely több mint háromezer megosztást ért el.
A bejegyzések egybehangzóan azt állítják, hogy a mammográfia során a mellet nagy súllyal összenyomják, és radioaktív sugárzással "bombázzák"; valamint hogy a mammográfia serkenti a daganatok növekedését és terjeszti az áttéteket. A közösségi médiában terjedő szöveg emellett arról is ír, hogy egy tanulmány kimutatta, hogy "a mammográfia után teljesen egészséges nőknél is nagyszámú mellrákos megbetegedés lép fel".
Hasonló állítások korábban más nyelveken, többek között hollandul, finnül, franciául, horvátul és lengyelül is terjedni kezdtek már.
A szakértők szerint azonban ezek az állítások mind hamisak, vagy félreértelmezett adatokon alapulnak, vagy tényszerűen nem igazak. Az egészségügyi hatóságok képviselői és radiológus szakértők az AFP-nek is megerősítették, hogy egyik állításnak sincs ténybeli alapja. Elmondták, hogy a mammográfiás szűrések csökkentik a mellrák okozta halálozást.
Svájc nem tiltotta be a mammográfiát
A bejegyzések azt állítják, hogy Svájc az "első ország a világon, amely betiltotta a mammográfiás vizsgálatokat". Ez az állítás nem igaz, és valószínűleg annak a hírnek a félreértelmezésén alapul, amely szerint a Svájci Orvosi Tanács 2013-ban egy állásfoglalásában a szisztematikus mammográfiás szűrővizsgálatokat ellen szólalt fel (itt archiválva).
A Svájci Orvosi Tanács nem hivatalos kormányzati szerv. A 2022-ben megszűnt (itt archiválva) szervezet, az "egészségügyi technológiai értékelésekre" szakosodott központ volt, és orvosi kezeléseket elemzett költség-haszon arányuk szempontjából. Ajánlásai nem voltak kötelező érvényűek, és politikai iránymutatásnak szánták azokat.
A testület a szisztematikus szűrés megszüntetésére vonatkozó ajánlását a szakértők széles körben bírálták, mivel azok hibás, hiányos vagy félreértelmezett adatokon alapultak, például itt, itt,és itt (archiválva itt, itt, és itt).
A svájci Szövetségi Közegészségügyi Hivatal (FOPH) figyelmen kívül hagyta a Svájci Orvosi Tanács ajánlásait.
Az AFP megkeresésére az FOPH szóvivője 2024. november 26-án e-mailben közölte, hogy "Svájc nem tiltotta be a mammográfiát, és nem is tervezi ezt".
Egy korábbi, 2023. november 2-i nyilatkozatában az FOPH szóvivője kifejtette, hogy "az egészségbiztosítás fedezi, és a 40-59 éves nők számára évente, 60-75 éves kortól pedig kétévente ajánlott".
Amint azt az AFP egy korábbi cikkében kifejtette, az sem igaz, hogy a posztban említett más országok korlátozták volna a mammográfiát, és az AFP egy megismételt Google-kereséssel sem talált bizonyítékot erre az állításra.
A hamis pozitív nem jelent téves diagnózist
Az egyik állítás szerint a pozitív eredmények 50-60 százaléka téves. "Tehát az esetek 50-60 százalékában ‘mellrákot’ diagnosztizálnak, és bebizonyosodik hogy egyáltalán nem is volt ott!!!" – állítja a poszt.
Kulcsszavas internetes kereséssel próbáltunk olyan tanulmányokat találni, amelyek alátámaszthatják ezt az állítást. Egy olyan 2022-es tanulmányt sikerült találni, melyet a Kaliforniai Davis Egyetem tudósai készítettek, és amely a JAMA Network Open orvosi folyóiratban jelent meg 2022 márciusában (itt archiválva). A Davis Egytem egy sajtóközleményben ezzel a címmel írt a tanulmányról (itt archiválva): "A nők fele tapasztal fals pozitív mammográfiát 10 évnyi éves szűrés után".
Ahogy a cikk és a tanulmány is megjegyzi, "fals pozitív" az, amikor a mammográfia rendellenességet talál, de a mellben nincs rák.
A tanulmány megjegyzi, hogy a 2D-s mammográfiás szűrővizsgálatok mintegy 12 százalékát hívják vissza további vizsgálatokra, de ebből csak 4,4 százaléka, vagyis az összes vizsgálat 0,5 százaléka végződik rákdiagnózissal. Az 50 százalékos szám a tízéves időszak összesített valószínűsége annak, hogy egy nőt visszahívnak további vizsgálatokra. Ez a szám az idősebb nők és a kétévente mammográfiás vizsgálaton részt vevő nők esetében alacsonyabb.
"Az emlőrák korai felismerése érdekében óvatosnak kell lennünk, és minden potenciálisan kóros leletet ki kell vizsgálnunk. A nőknek tehát nem kell aggódniuk, ha további képalkotó vizsgálatra vagy biopsziára hívják vissza őket. Ezen eredmények túlnyomó többsége jóindulatúnak bizonyul" - magyarázta Thao-Quyen Ho, a Kaliforniai Egyetem davisi kampusz orvostudományi karának ösztöndíjas kutatója és a tanulmány egyik fő szerzője az egyetem sajtóközleményében.
"Gyakoriak a jóindulatú elváltozások az emlőben, mint például a folyadékgyülemek (ciszták) és a fibromák. Néha nem lehet egyértelműen megkülönböztetni őket a ráktól a mammográfiával vagy ultrahanggal, és biopsziát kell végezni a diagnózis megállapításához" – fogalmazott egy közösen jegyzett email-ben Anna Sutela radiológus szakorvos, valamint Päivi Rahko, a finn Terveystalo magánegészségügyi szolgáltató mammográfiás szűrésekért felelős szolgáltatási vezetője az AFP-nek, 2023 novemberében egy hasonló állításokról szóló finn AFP tényellenőrzéshez.
Ha az eredmény nem rákot, hanem jóindulatú elváltozást mutat, azt fals pozitívnak nevezik. "Ez nem téves diagnózis, hanem a normális, gondosan elvégzett képalkotás és a diagnosztika része. Ha egy lelet jóindulatúnak bizonyul a magtűbiopszia révén, nem kell további figyelemmel követni".
"A finnországi és az európai emlőrákszűrések során a szűrővizsgálatokon részt vevők mintegy 3 százalékát hívják további vizsgálatokra, és a további vizsgálatok alapján kevesebb mint 1 százalékuk kerül további kórházi kezelésre, és közülük mintegy 0,6 százaléknál diagnosztizálnak rákot" – fogalmazott Sutela és Rahko. "A klinikai mammográfiákon (azokon, amelyekre a tünetek alapján küldenek beutalót) valamivel több rákos megbetegedést találnak".
Paula Gordon radiológus, a kanadai Brit Columbiai Egyetem radiológiai tanszékének klinikai professzora 2023 novemberében e-mailben azt írta AFP-nek, hogy a Facebook-bejegyzésben szereplő számok helytelenek. Gordon kanadai adatokat idézett: "Kanadában átlagosan 1000 szűrőmammográfiából 70 nőt hívnak vissza további felvételek készítésére. Néhányuknak csak egy vagy két további mammográfiás felvételre lesz szükségük, másoknak ultrahangra. A 70-ből 11-nek lesz szüksége tűbiopsziára, amelyet helyi fagyasztással végeznek. A 11 tűbiopsziából 4 nőnél diagnosztizálnak mellrákot".
A vizsgálatok során alkalmazott kompresszió és sugárzás biztonságosak
Az interneten terjedő szöveg azt is állítja, hogy a mellet 10 kPa "nagy súly" alá helyezik, és az "egészséges, nagyon érzékeny emlőszövetet radioaktív sugárzással bombázzák". A "kPA" a kilopascal rövidítése, a pascal a nyomás mértékegysége. Bár mindkét állítás technikailag helyes, félrevezető módon vannak előadva, és úgy tűnik, mintha a nyomás vagy a sugárzás, vagy mindkettő káros lenne a betegekre. Szakértők megerősítették az AFP-nek, hogy ez nem így van.
"A mammográfia során a mellet egyenletesen, 10-20 newton erővel összenyomják, hogy a mellszövetet tisztán leképezzék. A nyomás mértéke a képalkotáson részt vevő személytől függ, és azt egyénileg állítják be, hogy a mell a képalkotás során mozdulatlan maradjon" – mondta el az AFP-nek a két finn szakértő, Sutela és Rahko. "A képalkotás nagyon gyors, a nyomás rövid ideig kellemetlen érzés lehet, de jellemzően nem fájdalmas, és nem okoz károsodást az emlőszövetben".
Aleksandar Ivković radiológus a szerbiai Nišben található Neo-Mag diagnosztikai központ munkatársa elmondta, hogy a 10,4 kPa nyomás "biztonságosnak tekinthető, és a nők körülbelül 7%-ánál okozhat fájdalmat", és más káros következményekkel nem jár. "Emlékeztetőül, a légköri nyomás átlagosan 101 454 kPa" - mondta Ivković.
Az ionizáló sugárzás olyan sugárzás, amelynek elég energiája van ahhoz, hogy elektronokat szakítson le az atomokról (itt archiválva). Az emberek folyamatosan ki vannak téve a természetes forrásokból – az űrből, a levegőből, a szárazföldről és a vízből – származó alacsony szintű ionizáló sugárzásnak, de bizonyos orvosi vizsgálatok alatt, például a mammográfia során nagyobb dózisoknak is érhet minket ilyen sugárzás, amint az az alábbi, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala által közzétett grafikonon is látható (archiválva itt).
"A mammográfia sugárzása a legalacsonyabb az összes orvosi vizsgálat közül" - mondta el Paula Gordon az AFP-nek. "Az évtizedek során csökkent, és jóval alacsonyabb, mint a sugárvédelmi szervezetek által »megengedett« mennyiség. A mammográfia sugárzási kockázata a 20 évesnél fiatalabb nőknél korlátozott, a szűrés szempontjából pedig a 40 éves és idősebb nőknél elhanyagolható. Ez hasonló a természetes forrásból származó sugárzáshoz, amit csak úgy kapunk, ha 7 hétig a tengerszinten élünk."
A svéd Karolinska Institutet egészségügyi sugárzásról szóló tájékoztatója szerint a mammográfia során 0,3 millisievert (mSv) effektív dózisú sugárzás éri a pácienst. A Magyar Népegészségügyi Központ szerint egy átlagos ember egy év alatt mintegy 2,4 mSv természetes sugárzást kap, és 1-1,5 mSv mesterséges eredetű sugárzást, többek között röntgenvizsgálatok során (itt archiválva).
"A mammográfia valóban egy olyan módszer, amely Röntgen-sugárzást (röntgensugarakat) használ" - mondta Ivković. "Ez a dózis túl alacsony ahhoz, hogy pozitív vagy negatív hatással legyen az emlőszövetre. Hangsúlyozni kell, hogy a pácienseket [a rákkezelés során] sugárzásnak teszik ki azzal a szándékkal, hogy elpusztítsák a rosszindulatú sejteket, nem pedig, hogy létrehozzák azokat, bár természetesen sokkal nagyobb dózisban" – mondta Ivković az AFP-nek.
A francia Nemzeti Rákkutató Intézet szerint a sugárzás okozta rákos megbetegedés következtében történő elhalálozás kockázata 100 000 nőből 1 és 10 között van, ha 10 éven keresztül kétévente mammográfiát végeztek rajtuk. A szűrés elkerüléséből eredő elhalálozás kockázata ennél jóval magasabb (itt archiválva).
Egy nő, aki 50 és 74 éves kora között 13 mammográfián vett részt szervezett szűrővizsgálat keretében, összesen negyedannyi sugárzásnak van kitéve, mint amennyit egy hasi-medencei vizsgálat, egy gyakori diagnosztikai eljárás okoz – áll a jelentésben.
A mammográfia nem serkenti a daganatok növekedését
Egy másik, semmilyen bizonyítékkal vagy forrással nem alátámasztott állítás szerint a mammográfia "serkenti a daganatok növekedését és az áttétek terjedését". Az AFP nem talált olyan tudományos tanulmányt, amely ezt az állítást alátámasztaná.
Sutela és Rahko szerint erre az állításra nincs bizonyíték. "A mammográfiából származó sugárzás okozta mellrák kockázata alacsony, és a sugárzás nem serkenti a rák és/vagy az áttétes daganatok növekedését" - mondták.
Gordon szerint az állítás "abszolút" valótlan, és Anthony Miller tudós 1990-es évek elején tett egy kijelentésére emlékezteti.
Miller volt az egyik vezető kutatója az 1980-as években végzett, nagy hatású kanadai National Breast Screening Study vizsgálatra, amelyet egyes szakértők azóta erősen kritizáltak. Gordon elmondása szerint a tanulmány 1992-es publikálása előtt megkérdezték Miller, mi lehet az oka, hogy az elvégzett randomizált vizsgálatok a mammográfián átesett nők csoportjában a halálozások számának növekedését mutatták ki a kontrollcsoporthoz képest. Miller azt feltételezte, hogy a mammográfia során alkalmazott kompresszió a rákos megbetegedéseket a vérbe préselhette, bár később visszavonta ezt a megjegyzést, a média addigra már széles körben beszámolt róla. Az AFP az ügyben megkereste Millert, de ő nem reagált érdeklődésünkre.
Egy 2013-as tanulmány, amelynek célja annak a hipotézisnek a tesztelése volt, hogy a kompresszió a tumorsejteket a vérbe nyomhatja, nem talált semmilyen bizonyítékot erre, és arra a következtetésre jutott, hogy a mammográfiás kompresszió biztonságos (itt archiválva).
Az 1992-es tanulmány eredményeinek értelmezését is kétségbe vonták, például az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság folyóiratában 1994-ben megjelent kritikai elemzésben (itt archiválva) és az American Journal of Roentgenology című folyóiratban 2005-ben megjelent kommentárban (itt archiválva), amely a tanulmányt érintő egyéb kritikák mellett kétségbe vonja, hogy a vizsgálatok során randomizálási eljárást vagyis a résztvevők véletlenszerű kiválasztását alkalmazták volna.
"Szándékosan megkerülték a randomizálást, és az ismert gyanús csomókkal rendelkező nőket a mammográfiás csoportba sorolták, ahelyett, hogy a mammográfiás vagy a kontrollcsoportba véletlenszerűen sorolták volna őket. Ennek eredményeként a mammográfiás csoportban több nő halt meg, mint a kontrollcsoportban" – mondta Gordon.
A kanadai CBC 2021-es cikkében Miller a tanulmány védelmében nyilatkozott. A cikk új kutatásokat idéz, amelyek erősen kritizálják az eredeti tanulmány elkészítésének módját, a tanulmányon dolgozó munkatársak által adott bizonyítékokra hivatkozva (itt archiválva).
Az adatok hamisan vannak keretezve
A negyedik állítás egy "690 000 adatot" tartalmazó tanulmányra hivatkozik, amely állítólag kimutatta, hogy sok teljesen egészséges nőnél alakult ki mellrák a mammográfiás vizsgálat után. Az AFP rákeresett a Google Scholarban a vonatkozó tanulmányra, és talált egy tanulmányt (itt archiválva), amely 690 993, 66 és 79 év közötti nőt vizsgált, ezt a kutatást félre lehet úgy értemezni, hogy egybevágjon azzal, amit a poszt állít.
Az eredmények szerint "az in situ, helyi és regionális emlőrákot nagyobb valószínűséggel fedezték fel a szűrőmammográfián részt vevő nők körében".
"Ez csak játék az ‘után’ és az ‘amiatt’ szavakkal - ezek nem szinonimák" - hansúlyozta Ivković. "Tegyük fel, hogy miután az emberek naponta megisznak egy pohár vizet a világon 100 000 ember hal meg, az ilyen kijelentések azt jelentenék, hogy ez a víz miatt történt. Ez értelmetlen olvasata azoknak az adatoknak, amelyek szerint sok rákos megbetegedést a szűrés után fedeztek fel. A szűrésnek pontosan ez a célja - a rák korai felfedezése".
"Természetesen sok nőnél alakul ki rák valamikor a mammográfiás vizsgálat után" - mondta Gordon az AFP-nek. "Ezért kell évente elvégezni a szűrővizsgálatokat: hogy minden rákot elkapjunk, ami mégis kialakul. De nem a mammográfia miatt! Az átlagos kockázatú (családi kórtörténet, stb. nélküli) nők esetében minden nyolcadik nőnél valamikor az élete során rákos megbetegedés alakul ki. Tudjuk, hogy azoknál a nőknél, akik részt vesznek a szűrővizsgálatokon, 40-50%-kal kisebb a valószínűsége, hogy mellrákban halnak meg, mint azoknál, akik nem vesznek részt."
Maga a tanulmány, ha teljes egészében elolvassuk, alátámasztja ezt a nézetet. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a szűrővizsgálaton részt vevő 69 évesnél idősebb nőknél csökken-e az áttétes emlőrák kockázata. Bár a rendszeres szűrésen résztvevő nőknél többféle rákot gyakrabban fedeztek fel, ezek enyhébb és kezelhető rákok voltak. Az áttétes emlőrák felfedezésének kockázata jelentősen csökkent a szűrésen részt vevő nők körében, ami egyértelműen a tanulmány fő megállapításaként szerepel.
Túldiagnosztizálás mint lehetséges hátrány
A szakértők szerint a mammográfia egyik hátránya az is, hogy néha nagyon lassan növekvő daganatokat találnak, amelyeket nem kellene kezelni. Mivel nem lehet megmondani, hogy mely daganatok lassan növekvőek, az összeset kezelik.
"A túldiagnosztizálás az a koncepció, hogy a szűréssel olyan rákos megbetegedéseket találunk, amelyek a beteg életében nem jelentkeznének, és ezért nem kell megtalálni őket, mert a beteg hamarabb meghal valami másban" – írta Gordon az AFP-nek küldött e-mailben. "Mivel nem tudjuk, hogy mi fog történni egy adott beteggel a jövőben, a túldiagnosztizálás elméleti, és nem mérhető közvetlenül. Meg kell becsülni. A becsléséhez használt módszer pedig jelentősen túlbecsülheti az előfordulást".
Egy 2012-es tanulmány, amely hét európai országban 16 becslést vizsgált a túldiagnosztizálásról, kimutatta, hogy a túldiagnosztizálás valós előfordulása valószínűleg 1-10% (itt archiválva).
A Cancer Research UK és a brit egészségügyi minisztérium megbízásából készült 2013-as felülvizsgálat (itt archiválva) becslése szerint a rendszeres szűrővizsgálatok során felfedezett rákos megbetegedések akár 19%-át is érintheti a túldiagnosztizálás, de megjegyezte, hogy jelenleg lehetetlen különbséget tenni a potenciálisan halálos rákos megbetegedések és a "túldiagnosztizált" rákos megbetegedések között. A felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a brit emlőszűrési programok "jelentős előnyökkel járnak, és folytatni kell őket".
"A túldiagnosztizálás jogos megfontolás, és ez az oka annak, hogy sok szakértő azt javasolja, hogy a szűrést le lehetne állítani, ha egy nő várható élettartama kevesebb, mint 7 év: ha előrehaladott szívbetegsége, más agresszív rákos megbetegedése stb. van. De a túldiagnosztizálás nem jó ok arra, hogy megtagadjuk a szűrést a 40-49 éves nők esetében" - fogalmazott Gordon az AFP-nek küldött e-mailben.
Az egészségügyi szervek rendszeres szűrést javasolnak
Jelenleg kutatások folynak az egyénre szabott emlőrákszűrésről, azaz a mammográfiás szűrések egyénre szabásáról az egyéni emlőrák-kockázati tényezők alapján (itt archiválva). Egy 2018 és 2025 között zajló uniós finanszírozású tanulmány ezt a hipotézist teszteli, amely a magasabb mellrákkockázatú nőknek gyakoribb, az alacsonyabb kockázatúaknak pedig ritkább szűrővizsgálatokat kínál (archiválva itt).
A jelenleg rendelkezésre álló, befejezett tanulmányok és adatok alapján az Európai Bizottság mellrákkezelési kezdeményezésének (ECIBC) iránymutatás-fejlesztő csoportja a mammográfiát ajánlja szervezett szűrőprogramként az emlőrák korai felismerésére a tünetmentes nőknél (itt archiválva). Az ECIBC a 45 és 49 év közötti nők számára két- vagy háromévente, az 50 és 69 év közötti nők számára kétévente, a 70 és 74 év közötti nők számára pedig háromévente javasolja a szűrést.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) egy szintén amerikai, szakértőkből álló független munkacsoport (United States Preventive Services Task Force) (itt archiválva) mellrákszűrési ajánlásait használja. A munkacsoport a 40 és 74 év közötti, az emlőrák átlagos kockázatának kitett nők számára kétévente ajánlja a szűrést.
Magyarországon a 45 és 65 év közötti tünetmentes nőket kétévente ingyenes mammográfiára hívják az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által kiküldött levélben (archivált link itt). A tájékoztató oldal elmagyarázza, hogy a szűrés lehetséges eredménye "negatív" vagy "nem negatív", mely utóbbi azt jelenti, hogy további vizsgálatra van szükség.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk