Megalapozatlan állítások terjednek a mézről és a méhekről a közösségi médiában
- Megjelent: 2025. január 29., 17:31
- 8 perces olvasmány
- Szerző: Alexis ORSINI, Gundula HAAGE, AFP Franciaország, AFP Románia, AFP Finnország, AFP Németország
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Több tízezren osztották már meg magyarul azt a szöveget a Facebookon, amely különböző állításokat fogalmaz a mézről és a méhekről. Ez a poszt például több mint 4100 megosztást ért el 2025. január 15-e óta. De a szöveg nem most kezdett terjedni magyarul, ez a 2024. augusztus 5-i poszt például több mint 16 ezer megosztásnál jár már.
Ugyanez a szöveg már számtalan nyelven virálissá vált a közösségi médiában, terjedni kezdett németül, franciául, finnül, svédül és románul is.
Több, az AFP által megkérdezett szakértők azonban elmondták, hogy bár a szövegben szereplő bizonyos állítások a mézről és a méhekről igazak, a szöveg többi része részben túlzás, részben pedig egyenesen félrevezető vagy hamis. "A méz, [...] és más méhészeti termékek előnyei tagadhatatlanok. De nem szabad képtelenségeket terjeszteni" – mondta az AFP-nek adott interjúban 2024. szeptember 2-án Henri Clément, a francia méhészek országos szövetségének (UNAF) szóvivője.
A mézet nyugodtan lehet enni mindenféle kanállal
Az interneten keringő, "élő enzimekre" vonatkozó állítások félrevezetőek: a Német Méhészeti Szövetség (Deutscher Imkerbund e.V.) tanácsadó testületének egyik tagja 2024. november 28-án az AFP megkeresésére válaszolva kifejtette, hogy az enzimek nem élnek. Az enzimek olyan fehérjék, amelyek felgyorsítják a szervezetben zajló kémiai reakciókat. Alapvető szerepet játszanak az anyagcserében, mivel az emésztés során lebontják a zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat, és a táplálékot energiává és tápanyagokká alakítják át a növekedés és a sejtjavítás érdekében. Az emberi szervezet természetes módon termel enzimeket, de az enzimek megtalálhatóak az élelmiszerekben és az iparilag előállított termékekben is.
Marie-Laure Legroux, a Francia Méhészeti Központi Egyesület (SCA) alelnöke szintén hasonlóan nyilatkozott az AFP kérdésére 2024. szeptember 12-én: "Az enzimeket élő sejtek termelik, de azok szerves anyagok", nem pedig élőlények.
"Minden méhnek kissé eltérő enzimjei vannak, amelyek szerepet játszanak a nektár mézzé alakításába" – mondta a szakértő, aki szerint ezért helytelen "élő" enzimekről beszélni aktív enzimek helyett.
"A magasabb hőmérséklet tönkreteszi az aktív enzimek bonyolult szerkezetét" – írta a Német Méhészeti Egyesület tanácsadó testülete e-mailben. "A fémkanállal való érintkezés, feltéve, hogy az szobahőmérsékletű vagy még hűvösebb, nem roncsolja az enzimek aktivitását" – írták hozzátéve, hogy a méhészetben számos rozsdamentes acélból készült eszközt és edényt használnak a mézfeldolgozáshoz.
Ezért félrevezető az az állítás, hogy a mézet fa- vagy műanyag kanállal a legjobb enni: "Egyéni döntés, hogy a méz fogyasztásakor melyik evőeszköz anyagát részesítjük előnyben az érzékelés szempontjából" – írta a Német Méhészeti Egyesület, hamis azonban az az állítás, hogy a mézben található enzimeket károsítja a fémekkel való érintkezés.
Kizárólag mézen nem lehet túlélni
Az interneten terjedő szöveg azt állítja, hogy a “méz azon kevés ételek egyike a földön, amelyek egyedül képes fenntartani az emberi életet”.
A méz 80-85 százalékban szénhidrátokból és 15-17 százalékban vízből áll. Nyomokban vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat is tartalmaz. "A méz szinte egyáltalán nem tartalmaz fehérjéket, zsírokat, vitaminokat és így tovább" – írta Anneli Salonen, a finn méhészszövetség kutatási tanácsadója egy AFP-nek küldött e-mailben 2024. október 1-jén. "Van benne ugyan némi virágpor, amely fehérjéket, zsírokat és ásványi anyagokat tartalmaz, de ezek mennyisége nem elegendő az emberi szükségletek kielégítésére."
Natuschka Lee, a Svéd Agrártudományi Egyetem munkatársa szintén hasonló állásponton van: "Bolygónk minden szerves életének egyaránt szüksége van szénhidrátokra és fehérjékre. A mézben lévő fehérje mennyisége túl alacsony ahhoz, hogy fedezze a napi fehérjeszükségletünket. Még a méhek sem élnek meg csak mézből, hanem virágporral egészítik ki a táplálékukat".
Egy másik állítás a virális posztokban az, hogy egy teáskanál méz elegendő lenne "az emberi élet 24 órán át történő fenntartásához". Az AFP által megkeresett szakértők rámutattak, hogy ez az állítás is félrevezető. Hiszen "24 órán keresztül akkor is életben tudunk maradni, ha nem eszünk semmit" – mondta Legroux.
A Német Méhészeti Egyesület tanácsadó testülete a válaszában kifejtette a kérdést: "Egy teáskanálba mérettől függően körülbelül 10-20 gramm méz fér bele, ami körülbelül 140-280 kilojoule-nak felel meg". Mivel egy középkorú nőnek 24 órán keresztül átlagosan 8000 kilojoule-ra van szüksége, egy középkorú férfinak pedig akár 10 000 kilojoule-ra, 20 gramm méz "még éhezési fázisban sem lenne elegendő" ahhoz, hogy "megállítsa az éhség okozta testtömeg-lebontást".
A méznek nincs bizonyítottan fokozott hatása az agyi aktivitásra
A cikkek azt állítják, hogy a méz olyan anyagot tartalmaz, amely "amely segíti az agy működését". Édes ételként a méz elkerülhetetlenül hatással van az agyra - de nem jobban, mint más cukros ételek, mondták el a szakértők.
A Harvard Medical School honlapja szerint az agy a legnagyobb energiaigényű szerv. A szervezetben lévő összes energia felét fogyasztja, és "fő üzemanyagként a cukortól függ". Bár az agynak szüksége van a glükózra, ennek az energiaforrásnak a túlzott bevitele olyan szövődményekhez vezethet, mint a súlygyarapodás, a cukorbetegség vagy akár memóriaproblémák.
"A méz [...] különösen nagy mennyiségben tartalmaz glükózt és fruktózt, amelyek könnyen emészthető egyszerű cukrok" – magyarázta a Német Méhészeti Egyesület tanácsadó testülete. Ezen túlmenően azonban a mézben "nincs olyan mellékes anyag, amelynek különösebb jelentősége lenne az agyműködés szempontjából". Natuschka Lee, a Svéd Agrártudományi Egyetem munkatársa és Anneli Salonen kutatási tanácsadó hasonlóképpen nyilatkoztak.
Egy 2023-ban megjelent áttekintő tanulmány szerint a méz a stressz és a gyulladás csökkentésével elősegítheti az agy egészségét. Előnyei antioxidáns vegyületeinek köszönhetőek. Ezek a vegyületek segítenek csökkenteni a neurotoxikus tényezőket és támogatják az agyműködést. A tanulmány szerint azonban további kutatásokra van szükség a mézben rejlő lehetőségek teljes körű feltárásához ezen a területen.
Eltúlzott állítások a propoliszról
A propolisz egy gyantaszerű anyag, amelyet a méhek a méhsejtek lezárására használnak, és amely állítólag számos egészségügyi előnnyel jár. A méhek úgy állítják elő a propoliszt, hogy gyantaszerű anyagot gyűjtenek a fák és bokrok rügyeiből, és azt mirigyeik váladékával keverik össze. A propolisz antibiotikus tulajdonságairól ismert, bár összetétele és tulajdonságai a méhek által felkeresett növényfajoktól függően változnak - írja a honlapján a Német Méhész Egyesület.
"A propolisz számos másodlagos növényi anyagot tartalmaz a polifenolok csoportjából (köztük flavonokat), amelyek valójában erős antibiotikus hatással rendelkeznek" – tette hozzá a Német Méhész Egyesület tanácsadó testülete.
De hogy pontosan hogyan is működik a propolisz, az nagyon eltérő lehet, erről beszélt Anneli Salonen kutatási tanácsadó. "A propolisz összetétele - és így a hatékonysága is - a származási régiótól függően nagyon eltérő. A méhek a világ minden táján a környező növényzet által biztosított antibakteriális vegyületekből állítják elő a propoliszt, és kémiai fegyverként használják a kaptárban lévő mikrobák ellen" - fogalmazott.
Kifejtette, hogy a propolisz egyik előnye, hogy a baktériumok nem alakítanak ki ellenállást az antibiotikus hatásával szemben, mivel különböző hatóanyagokat tartalmaz. "A hátránya azonban ugyanaz: mivel a propolisz kémiai összetétele nagyon eltérő, az EU-ban nem sorolható be a gyógyszerek közé, és nem lehet megbízható egészségügyi állításokat tenni róla" – tette hozzá Salonen.
Lee, a Svéd Agrártudományi Egyetem munkatársa szerint "eltúlzott" az az állítás, hogy a propolisz az egyik legerősebb természetes antibiotikum.
Antonio Salatino, a São Paulo-i Egyetem Biotudományi Intézetének növénytani tanszékén dolgozó professzor, aki kiterjedt kutatásokat végzett a propoliszról, úgy véli, hogy "a propoliszt nehezen lehet »antibiotikumnak« nevezni”, ugyanis az “antibiotikum” kifejezés a gyógyszeripari laboratóriumok által a fertőző betegségek kezelésére előállított gyógyszerekre utal, mondta el az AFP-nek 2024. szeptember 25-én. "Eddig egyetlen gyógyszeripari laboratórium sem vett részt propolisz alapú gyógyszerek előállításában és forgalmazásában".
"A propolisz kivonataival és izolált összetevőivel végzett vizsgálatokról szóló tudományos cikkek százai számoltak be azonban arról a hatásról, hogy gátolják számos patogén baktérium növekedését" – tette hozzá Salatino. Egy 2019-es tanulmány például kimutatta, hogy a propolisz hatásos lehet különböző baktériumtípusok ellen, bár hatása a kémiai összetételétől függ, amely a származási helytől függően változik.
"Szavatossági idő" kontra "minőségmegőrzési idő"
Az interneten terjedő cikkek egy másik állítása szerint a méznek “nincs lejárati ideje”.
“A romlandó élelmiszereknek van lejárati idejük" – tisztázta a Német Méhészeti Egyesület tanácsadó testülete. A méz nem romlandó élelmiszer, ezért szavatossági idővel kell rendelkeznie.
A méz természetes tartósító tulajdonságokkal rendelkezik: Az alacsony nedvességtartalom, a savas pH-érték és a magas cukorkoncentráció megakadályozza a baktériumok és a penészgombák szaporodását. Ezért a méz nem romlik meg. A méz állaga, színe és íze azonban idővel megváltozhat, különösen, ha nem megfelelően tárolják.
"Szinte minden más élelmiszerrel ellentétben a méz megfelelő tárolás esetén éveken át minőségromlás nélkül tárolható" – olvasható az Alsó-Szászországi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Állami Hivatal honlapján. A minőség azonban romolhat, ha nem megfelelően tárolják: A hő felgyorsítja a cukor lebomlását, ami a méhek számára mérgező vegyület, a hidrometilkén kialakulásához vezethet. A méz a minőségmegőrzési időn túl is biztonságosan fogyasztható.
A méhfajok eltérő élettartama
A közösségi médiában terjedő szöveg szerint “egy méh kevesebb mint 40 napot él, legalább 1000 virágot látogat meg és kevesebb mint egy teáskanál mézet termel, de neki ez egy élet munkája.”
A Német Méhészeti Egyesület tanácsadó testülete kifejtette, hogy “a mézelő háziméhek rajában a dolgozók tényleg csak körülbelül 30-35 napig élnek nyári méhként". De a testület arra is rámutatott, hogy a téli méhek lényegesen tovább, akár 270 napig is élhetnek. Ez a különbség annak köszönhető, hogy a munkásméhek nyáron stressznek vannak kitéve, és több energiát fogyasztanak, míg télen nem kell lárvákat etetniük vagy táplálékot gyűjteniük.
Egyetlen gyűjtőrepülés során egy munkásméh több száz virágot is felkereshet, ami egy élet során 6 000-20 000 virágot is eredményezhet – magyarázta tovább a tanácsadó testület. "Ennek során annyi nektárt gyűjt össze, hogy a kaptárban legfeljebb egy gramm mézet, azaz körülbelül egy tized teáskanálnyi mézet tudjon előállítani".
A méhekről szóló egyéb történelmi állítások közül több is igaz, a világon talált egyik legrégebbi pénzérmén tényleg méhszimbólum volt - a Német Méhész Egyesület tanácsadó testülete szerint ez egy Efezusból származó ezüstpénz volt Kr. e. 600 körülről. Mézet találtak sírmellékletként is néhány fáraókori temetkezési helyen.
Nem ez az első eset, hogy hamis vagy félrevezető állítások terjednek a méhekről, ebben a cikkben például azt hamis leírással terjedő fotót cáfoltuk, amelyen állítólag az 5G-technológia által megölt méheket látni.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk