Az EKB digitális eurója téves állítások sorát váltotta ki a közösségi médiában

A digitális euró - lényegében az Európai Központi Bank (EKB) által támogatott elektronikus fizetőeszköz - létrehozásáról még nem született döntés, és annak esetleges bevezetése is még évekbe telne (itt archiválva).

Amikor azonban Lagarde márciusban egy sajtótájékoztatón a digitális euró előkészítési folyamatának egyik határidejéről, 2025 októberéről beszélt, a közösségi médiában vészjósló üzenetek jelentek meg arról, hogy küszöbön áll a bevezetés (archivált link).

Harald Vilimsky, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője is azt írta - mások mellett -, hogy az EKB “októberben be akarja vezetni a digitális eurót”. Ez a téves állítás több nyelven is elterjedt.

Az állítást az X-en Nicolas Dupont-Aignan, a Debout la France (Kelj fel Franciaország) párt euroszkeptikus vezetője is megismételte, hozzátéve, hogy a projekt “őrültség a szabadságjogainkra nézve”.

Más, széles körben megosztott posztok a digitális euró ötletének felmerülése óta keringő tévhiteket terjesztenek tovább: a digitális euró a “készpénz végét” jelentené, vagy pénzügyi felügyeletre szolgálna, lehetővé téve az EKB számára, hogy “blokkolja” vagy “nyomon kövesse” a fizetéseket, vagy “hozzáférjen a megtakarításokhoz”.

“A pénzed többé nem lesz a tiéd” - állította egy francia TikTok-videó, amelyet több mint 15 ezer alkalommal osztottak meg.

Az online terjedő valótlanságok a központi intézményekkel szembeni szélesebb körű “bizalmatlanságról” árulkodnak - mondta Vicky Van Eyck, a Positive Money Europe lobbicsoport ügyvezető igazgatója.

Hasonlóan forgatták ki különböző, virálisan terjedő posztokban Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője által a közelmúltban tett kijelentését, miszerint az embereknek nagyobb mértékben kellene befektetésekben tartania a pénzét. A virális posztokban azt állították, hogy el fogják venni az emberek megtakarításait.

Magyarul is terjednek állítások a digitális euróról, például hogy még az idén bevezetik.

“Stratégiai autonómia”

Az EKB és világszerte tucatnyi más központi bank vizsgálja az úgynevezett központi banki digitális valuták (CBDC) bevezetésének lehetőségét vagy be is vezeti azokat, miközben a készpénzhasználat mértéke egyre csökken.

A Covid-19 világjárvány óta megszaporodtak az összeesküvés-elméletek arról, hogy a kormányok készpénzmentes társadalmakat terveznek kialakítani a polgárok ellenőrzésére. Ám az EKB tisztviselői minden erejüket bevetve igyekeznek hangsúlyozni, hogy a digitális euró kiegészítené a készpénzt, nem pedig helyettesítené azt.

Az EKB által kibocsátott fizetőeszköz kockázatmentes lenne. Egy digitális pénztárcában kellene tartani, és a fizetések online vagy offline is történhetnének, lehetővé téve a készpénznél fennálló anonimitást. Az EKB szerint a tranzakciókat nem lehetne közvetlenül konkrét személyekhez kötni.

Az EKB úgy érvel a digitális euró mellett, hogy az megerősítené Európa “stratégiai autonómiáját”.

A digitális euró lehetővé tenné a felhasználók közötti közvetlen átutalásokat, és olyan páneurópai fizetési szolgáltatást kínálna, amely csökkenthetné az olyan amerikai fizetési óriásvállalatoktól való függést, mint a Mastercard, a Visa, az Apple Pay vagy a PayPal.

“Ez a függőség a gazdasági nyomás és kényszer kockázatának teszi ki Európát” - figyelmeztetett március végén Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza, utalva a Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta kialakult transzatlanti feszültségekre.

Lane szerint a digitális euró az egyre népszerűbb dollárfedezetű, úgynevezett “stabilcoinok” befolyását is ellensúlyozhatná. Ezek az amerikai dollárhoz kötött digitális magánvaluták, amelyek széles körű európai bevezetése negatív hatással lenne az euróra.

Kihívások

Egyes megfigyelők továbbra is kritikusak a digitális euró bevezetésével szemben.

Ignazio Angeloni, az EKB egykori tisztviselője, jelenleg a milánói Bocconi Egyetem munkatársa szerint az európaiaknak már most is “rengeteg” egyszerű fizetési lehetőségük van, és nem feltétlenül van szükségük újabbra.

Angeloni szerint a digitális euróval kapcsolatos viták egyelőre még meglehetősen technikai jellegűek, és a lakosság nagy részét “nem érdeklik”.

Van Eyck szerint a lakosság érdeklődését csökkentheti az a terv, miszerint korlátoznák a lakosok által birtokolható digitális euró mennyiségét.

Egy márciusban közzétett EKB-jelentés szerint 2022 és 2024 között a digitális euróval kapcsolatos ismertség 18 százalékról 40 százalékra ugrott az euróövezetben végzett felmérés válaszadóinak körében (archivált link). A használatra vonatkozó hajlandóság viszont 50 százalék alatt maradt.

A digitális euró kibocsátásáról csak akkor születik döntés, ha az Európai Unió erre vonatkozó jogszabályai megszületnek, de a brüsszeli folyamatok meglehetősen lassúak.

Ha elfogadják ezeket a jogszabályokat, a digitális eurót legkorábban 2027 közepén vagy 2028-ban vezethetik be - közölték tisztviselők az AFP-vel.

Van Eyck szerint a lakossággal való jó kommunikáció elengedhetetlen lesz a sikeres bevezetéshez.

“Sajnos ha a nyilvánosság nem áll mellénk, akkor a digitális euró bevezetése elbukhat” - mondta Van Eyck.