A magyar médiában komolyan vették a „kötelező internetes jogosítványról” szóló szatirikus belga cikket

Április 8-án 2025. április 8-án 5 óra 43 perckor az MTI hírszolgálata "Belgiumban kötelező lesz kibervédelmi vizsgát tenniük az internetezőknek" címmel közölt le egy cikket. 

"Jövő év áprilisától minden belga állampolgárnak kötelező lesz az úgynevezett kibervédelmi jogosítvány megszerzése, ha továbbra is hozzá szeretnének férni az internethez – jelentette be a belga kiberbiztonsági központ (CBB)" – állítja a riport, amelyet aznap több magyar médium, például a Világgazdaság vagy az Economx is újraközölt. 

Az MTI 13 óra 7 perckor helyreigazítást adott ki, amelyben megjegyezte, hogy a "publikációt áprilisi tréfának szánták" – a Világgazdaság és az Economix ennek megfelelően javította cikkeit. 

De közben a hamis állítás a Facebookon is gyorsan terjedni kezdett, ahol az emberek a kommentekben azon spekuláltak, hogy ezzel "akarják felkészíteni az embereket a közelgő totális ellenőrzésre".   

Kisebb oldalak, mint ez és ez is átvették a hamis hírt a helyreigazítás nélkül, sőt, egyes oldalak az MTI helyreigazítása után is leközölték a hírt, de még mindig a figyelmeztető szöveg nélkül. A hamis verzió a Facebookon terjedni is kezdett szöveges változatban.  

A hamis sztorit megosztó magyar felhasználók a Facebookon a hozzászólások között arról beszélnek, hogy mennyire szigorú az állítólagos belga szabályozás. A Freedom House 2022-es jelentése szerint Magyarország messze Belgium mögött áll az internet szabadsága terén (archiválva itt és itt) .  

Hazánkban Orbán Viktor miniszterelnök az alapvető jogok korlátozására és a hatalom megszilárdítására törekszik, mióta 2010-ben újra ő vezeti az országot. A kormányfő többször összeütközésbe került az EU-val a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt, ami több milliárd eurónyi uniós pénz befagyasztásához vezetett. 

Belgiumban a kormány megszorító intézkedései ellen még februárban, nem sokkal a flamand nacionalista miniszterelnök, Bart De Wever hivatalba lépése után nagyszabású tüntetések kezdődtek a fővárosban, Brüsszelben. Az 54 éves vezető hatalomra kerülése megerősíti az európai politikában tapasztalható markáns jobboldali elmozdulást, ahogyan arról az AFP is beszámolt. 

Image

A hamis állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. április 8-án készült

A hamis sztorit közlő cikkek a Belga Kiberbiztonsági Központot, a "belga kiberbiztonságért felelős nemzeti hatóságot" idézik, amely "felügyeli, koordinálja és ellenőrzi a belga kiberbiztonsági stratégia alkalmazását". A Belga Kiberbiztonsági Központot "a 2014. október 10-i királyi rendelet hozta létre, és a miniszterelnök felügyelete alatt működik" (itt archiválva).  

A BCC 2025. április 1-jén valóban közzétett egy közleményt "Az új kiberjogosítvány kötelező minden belga internetező számára" címmel. Az írás szerint "az internetfelhasználóknak egy online vizsgát kell majd letenniük, hogy bizonyítsák alapvető kiberbiztonsági ismereteiket", majd ezt követően "kiberjogosítványt" kapnak, amely "kötelező lesz az e-mail szolgáltatások, a közösségi média és az online banki szolgáltatások eléréséhez".  

De a szöveg végén szerepel egy figyelmeztetés is: "Figyelem: Ez a sajtóközlemény áprilisi tréfaként jelent meg április 1-jén, figyelemfelkeltés gyanánt a www.safeonweb.be oldal keresztül. A kiberjogosítvány nem létezik, de az ötlet, hogy mindannyiunknak meg kellene tanulnunk jobban kezelni a digitális veszélyeket? Ebben van valami. Még mindig azon gondolkodik, hogy átmenne-e a kibervezetői vizsgán? Nyugodtan gyakoroljon kötelezettség nélkül." 

Más jelek is arra utalnak, hogy a kiadvány nem valódi: a kiírás szerint a vizsgán megbukóknak 123,45 eurót kell fizetniük.

Image

A cikk végén található nyilatkozat

A Safeonweb, egy kormányzati weboldal, amelyet azért hoztak létre, hogy "gyorsan és pontosan tájékoztassa a belga polgárokat, és tanácsot adjon a kiberbiztonsággal kapcsolatban", szintén beszámolt az áprilisi tréfáról egy blogbejegyzésben, amelyben az adathalász kísérletekre figyelmeztették a polgárokat (az adathalászat olyan kibertámadás, amelynek során a felhasználókat személyes adatok megadására vagy káros linkekre való kattintásra vesznek rá). Egy kiberbiztonsági weboldal, a Cybernews szintén figyelmeztetett a tréfás cikkre április 2-án (itt archiválva).  

Nem ez az első eset, hogy egy vicces cikk a kontextusából kiragadva kezd terjedni magyarul, az AFP Ténykérdés több ilyen esetről is írt már, például arról a hamis állításról, amely szerint Alexander Sorost, Soros György fiát a pápa bíborossá nevezte ki.