Dezinformációs hullám kíséri a szerbiai diáktüntetéseket
- Megjelent: 2025. április 14., 10:01
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Mina PEJAKOVIC, AFP Belgrád
- Fordítás és adaptáció: AFP Hungary
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Az országos tüntetéshullám azután kezdődött el, hogy novemberben Szerbia második legnagyobb városában, Újvidéken beomlott egy nemrég felújított vasútállomás tetőszerkezete, és 16 ember meghalt (itt archiválva).
Sokan az állami korrupciót és a megfelelő felügyelet hiányát okolják a tragédiáért, és a tiltakozások tovább növelték az Aleksandar Vučić elnök kormányára nehezedő nyomást (itt archiválva).
A vezető állami tisztségviselők és a kormánypárti hírcsatornák - amelyek uralják a szerb médiát - hónapok óta “külföldi ügynököknek”, erőszakos, “puccsot” tervező bajkeverőknek állítják be a diákokat és támogatóikat, és azzal vádolják őket, hogy az ellenzék finanszírozza őket.
A Kurir szerb bulvárlap szerint a diákok “terrorizálják Belgrádot”, míg az Informer szerb bulvárlap és tévécsatorna azt állította, hogy az USA segélyszervezete, az USAID és Soros György fizeti őket - a magyar származású amerikai milliárdos világszerte rendszeresen a jobboldali összeesküvés-elméletek célpontja.
Egy másik szerb kormánypárti médium, a Pink TV a tiltakozó mozgalmat egy olyan felkelésnek bélyegezte, amelyet a Szerbiától 2008-ban elszakadt, többségében albán lakosságú Koszovó támogat.
“Az állam ellenségei”
Snježana Milivojević médiaszakértő, a Belgrádi Egyetem professzora az AFP-nek elmondta, hogy az ilyen narratívák célja az, hogy a tüntetéseket a "színes forradalomra" való kísérletnek állítsák be, utalva azokra a nyugatbarát felkelésekre, amelyek az elmúlt évtizedekben történtek a posztszovjet államokban.
A médiaorgánumok és az állami tisztviselők is rendszeresen terjesztenek álhíreket a tüntetőkről, “hogy lejárassák őket” - mondta Milivojević.
Az egyik legutóbbi példa szerint a belgrádi Művészeti Egyetem hallgatói a Kragujevac központjában történt tiltakozáson egy dokudrámát forgattak az autós gázolásokról (itt archiválva), amelyek korábban több tüntetésen is előfordultak, és amelyekben többen súlyosan megsérültek.
Különböző médiumok, mint például az Informer és a TV Prva, felhasználták a hallgatók által készített felvételeket a gázolások rekonstrukciójáról, hogy hamisan úgy állítsák be, mintha valójában a diákok követték volna el a támadásokat, és inkább elkövetőknek, mint áldozatoknak állítsák be őket.
Bogdan Vučić, a Belgrádi Politikatudományi Kar hallgatója az AFP-nek elmondta, hogy a tüntetésekről szóló kormánypárti tudósítások “hozzájárulnak ahhoz, hogy ellenségképet gyártsanak a diákokból, és az állam ellenségeként állítsák be őket - azokat a diákokat, akik ennek az országnak a gyermekeit és jövőjét jelentik”.
Ana Milojević, a Belgrádi Egyetem Politikatudományi Kar Újságíró Tanszékének professzora szerint a félretájékoztatás célja “a tüntetések delegitimizálása”.
Egy másik márciusi incidens során egy civil ruhás rendőr megsérült (itt archiválva) az RTS közmédia belgrádi székházának diákblokádja során.
A kormánypárti média azzal vádolta a diákokat, hogy megtámadták a civil ruhás rendőrt, és ezt az állítást Vučić elnök megismételte az Instagram-fiókján, ahol megosztotta a sérült rendőrrel közös fotóját is. A közösségi médiában közzétett videók azonban azt mutatják, hogy a férfit egy rendőrtársa ütötte meg.
Vučić később elismerte, hogy a rendőr “kaphatott néhány ütést a kollégáitól”, de az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy a civil ruhás rendőr emellett több ütést is kapott az RTS épülete közelében összegyűlt diákoktól és másoktól is.
Képek régi tüntetésekről
Milivojević szerint a szerb kormánypárti média évek óta a “propaganda eszközeként szolgál”, és “taktikája a tüntetések kezdete után fokozódott”.
“A kormánypárti média célja az, hogy kriminalizálják a tüntetéseket, erőszakosnak ábrázolják és eredménytelennek mutassák be azokat” - mondta a professzor.
A diáktüntetések a közelmúlt szerbiai történelmének legnagyobb demonstrációi közé tartoznak.
A tüntetések rendszeresen több tízezres tömegeket vonzanak, de a kormánypárti médiumok rendre korábbi fotókat használnak a bemutatásukra, vagy olyan felvételeket, amelyeken a tömeg már oszlik, hogy alacsonyabbnak tűnjön a részvétel.
“A médiában megjelenő riportok szerint a kisebb tereken több ember gyűlik össze a rezsim által támogatott rendezvényeken, mint a legnagyobb tereken a tüntetések során, és a diákok számát folyamatosan lekicsinylik” - mondta Milivojević.
Harc a valótlanságok ellen
Amikor a középiskolások csatlakoztak a blokádokhoz, Vučić elnök azt állította, hogy kiskorúaknak nincs törvényes joguk a tiltakozáshoz.
A kormánypárti média hamar átvette az elnök szavait, és olyan, a közösségi médiában széles körben megosztott szalagcímeket tett közzé, amelyek azt állították, hogy diákoknak joguk van a tiltakozáshoz, kiskorúaknak azonban nincs.
Szerbia alkotmánya és az ENSZ egyezményei szerint azonban Szerbiában az emberek tüntethetnek életkortól függetlenül.
Mindemellett maguk a tüntetők sem tudják elkerülni, hogy bedőljenek a dezinformációnak.
Az egyik virális videó állítólag azt mutatta be, hogy "letartóztatják azokat az RTS-munkatársakat, akik fel akarják deríteni a tüntetésekkel kapcsolatos igazságot". Valójában a videó egy kisebb politikai mozgalom tagjainak 2022-es letartóztatását mutatta, miután megrohamozták az RTS épületét.
A diáktüntetők az álhírek és az általuk elfogultnak tartott tudósítások elleni küzdelem érdekében rendszeresen a közösségi médiához fordulnak, hogy leleplezzék a kormánypárti média által terjesztett, dezinformációnak vélt posztokat.
A tüntetők “Beszélj egy diákkal” standokat állítottak fel Szerbia-szerte, hogy a polgárokkal beszélgessenek a félretájékoztatásról, és létrehoztak egy mostanra több mint 47 ezer tagot számláló csoportot a Viber üzenetküldő alkalmazáson, hogy válaszoljanak a lakosság kérdéseire (archivált link).
A tiltakozók több demonstrációt szerveztek az RTS és az Informer szerkesztőségei előtt is.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk