Svédország nem hagyja el a digitális fizetést, csak arra kéri a polgárokat, hogy vészhelyzetekre tartsanak készpénzt

A digitális fizetési módok egyre népszerűbbek szerte a világban, de az Európai Bizottság és több nemzeti kormány is – köztük az északi országok – az utóbbi időben arra biztatták a polgáraikat, hogy tartalékoljanak készpénzt vészhelyzetekre, például természeti katasztrófák, kibertámadások vagy katonai fenyegetések esetére, amikor a digitális fizetési rendszerek megszakadhatnak. A biztonsági aggodalmakat különösen fokozta Oroszország ukrajnai háborúja. Legutóbb, 2025. május 21-én a holland nemzeti bank is kérte arra az embereket, hogy legalább 3 napra elegendő készpénzt tartsanak otthon esetleges kibertámadások esetére. 

Ezzel összefüggésben 2025 márciusában egy olyan állítás kezdett terjedni magyarul a Facebookon, amely szerint Svédország el akarja hagyni a digitális fizetési módokat, és teljesen visszatérni a készpénzhez. 

"Svédország elutasítja a digitális pénzt, és a készpénzhez való teljes visszatérést fontolgatja! - Az elektronikus banki tranzakciókat ma már nemzetbiztonsági veszélynek tekintik"  – olvasható egy 2025. március 17-i Facebook-bejegyzésben, ami 149 megosztást ért el azóta. A bejegyzéshez csatolt blogposztban az állítás forrásaként a Guardian brit lapot adják meg. 

Ugyanez a félrevezető állítás már görögül is terjedni kezdett, és az AFP görög nyelvű tényellenőrző szolgálata ebben a cikkben cáfolta azt. 

A görög, és a magyar posztok, valamint cikkek félreértelmezik ugyanazt angol újságcikket. A svéd kormány nem jelentette be, hogy a teljesen készpénzalapú társadalomhoz való visszatérést tervezné. A svéd hatóságok mindössze egy olyan brosúrát küldtek ki, amelyben arra ösztönzik a polgárokat, hogy válság vagy háború esetére legyen náluk készpénz.

Image

A félrevezető állítás egy blogon és a Facebookon. A képernyőmentés 2025. május 22-én készült.

Félreértelmezett brit újságcikk

A magyar és a görög bejegyzések egy angol nyelvű cikkre hivatkoznak, amit a Guardian vasárnapi kiadása, az Observer tett közzé 2025. március 16-án. A görög cikk az első bekezdésben a Guardiant jelöli meg forrásként, és több olyan részt is tartalmaz, amelyek szó szerinti fordításai az angol cikknek. A magyar blogbejegyzés szintén tartalmaz egy közel szó szerinti átvételt a cikkből: "az elektronikus banki tranzakciókat nemzetbiztonsági veszélynek tekintik", bár az eredetiben szerepel az is, hogy "potenciálisan". 

Az angol nyelvű cikk azonban sehol sem állítja, hogy Svédország a digitális pénz használatának beszüntetését tervezné. Csupán azt állítja, hogy Svédország "visszalép a készpénzmentes társadalomra vonatkozó terveitől", és a hatóságok most arra bátorítják a polgárokat, hogy "a polgári védelem nevében tartsák meg és használják a készpénzt". 

Egy 2024-es Euronews cikkben bemutatott elemzés szerint a skandináv országok, köztük Svédország, vannak a leginkább felkészülve a készpénzmentes jövőre Európában. 

A svéd nemzeti bank, a Riksbank által 2025. március 10-én közzétett 2025-ös fizetési jelentés megállapította, hogy a kártyás tranzakciók továbbra is a leggyakoribb fizetési módnak számítanak az országban, míg egyre többen használnak mobiltelefonos fizetést is. A jelentés megjegyzi, hogy a készpénzhasználat továbbra is csökken, a vásárlásoknak csak körülbelül egytizede történik készpénzzel. 

A készpénzhasználat csökkenése miatt a svéd hatóságok 2024 elején azt ajánlották a polgároknak, hogy tartsanak otthon némi készpénzt. Hangsúlyozták, hogy – különösen válság idején – fontos, hogy több fizetési rendszer álljon rendelkezésre (itt archiválva). A svéd polgári védelmi ügynökség (MSB) weboldalán kifejti, hogy fontos, hogy otthon legyen egy hétre elegendő készpénz a háztartás kiadásainak fedezésére.

A Guardian cikke megemlíti a „Ha válság vagy háború jön” névre hallgató tájékoztató füzetet, ami szintén hangsúlyozza, hogy fontos, hogy álljon rendelkezésre készpénz vészhelyzet esetére. A svéd polgári védelmi ügynökség által kiadott brosúra legújabb változatát 2024 végén küldték ki minden svéd háztartásba. A brosúrát először a második világháború alatt adták ki, majd 2018-ban modernizálták.

Az ukrajnai háború miatt a figyelem a potenciális biztonsági fenyegetésekre irányul, ezért az Európai Unió 2025 márciusában nyilvánosságra hozta saját vészhelyzeti tervét, amelyben azt tanácsolja a polgároknak, hogy készítsenek 72 órás vészhelyzeti csomagot, amelyben készpénz is legyen.

Hasonló a helyzet Norvégiában

A félrevezető állítás görög változata, valamint a magyar blogbejegyzés fizetőkapu mögött elérhető teljes változata, azt is megemlíti, hogy „a norvég kormány úgy tűnik, hogy ugyanazt a mintát követi, mint Svédország”, és szintén azt ajánlja a polgároknak, hogy „tartsanak maguknál készpénzt a digitális fizetési megoldások kibertámadásokkal szembeni sebezhetősége miatt”.

A Norges Bank, Norvégia nemzeti bankja által készített jelentés szerint 2024-ben a készpénz csak körülbelül 3 százalékát tette ki a teljes fizetési forgalomnak Norvégiában.

A jelentésből az is kiderül, hogy bár a bankkártyák használata kissé visszaesett, az továbbra is „messze a leggyakrabban használt fizetési mód a POS-terminálokon”, az éves felmérés szerint a POS-fizetések 76 százalékát tették ki.

Norvégia lépéseket tett a lakosság készpénzhez való hozzáférésének és használatának megkönnyítése érdekében, például előírta a bankoknak, hogy ügyfeleik készpénzben is befizethessenek és készpénzt vehessenek fel.