Ez a videó nem a fordói létesítmény elleni amerikai támadást mutatja, a felvétel hónapokkal ezelőtt készült Szíriában
- Megjelent: 2025. június 24., 14:41
- 4 perces olvasmány
- Szerző: AFP Közel-Kelet és Észak-Afrika
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY , AFP Hungary
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
“Amerika bevetette Irán ellen a világ legnagyobb nem nukleáris bombáját egy 14 tonnás bunker rombolót” – olvasható egy 2025. június 22-i magyar Facebook-videó leírása. A felvételen, ami már több mint 100 ezer megtekintés és 300 megosztás fölött jár, egy hatalmas tűzgömböt látni az éjszakai égbolton, majd egy hangos robbanást hallani.
Ugyanez a videó ezzel a hamis leírással már angolul, hollandul és arabul is terjedni kezdett a közösségi médiában.
De a valóságban a videó a 2024 decemberében Szíriában található katonai objektumokra mért izraeli támadásokat ábrázolja, és nem kapcsolódik a jelenlegi konfliktushoz.
Az USA nukleáris létesítményekre csapott le Iránban
A felvétel azután kezdett terjedni, hogy 2025. június 22-én amerikai bombázók három kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítményt vettek célba, köztük a fordói urándúsító létesítményt, amely egy megerősített földalatti létesítmény, körülbelül 90 méter mélyen egy hegy gyomrában. Az Egyesült Államok kormánya azt közölte, hogy 14 GBU-57-es "bunkerromboló" bombát dobtak le a művelet részeként. A GBU-57 egy 13,6 tonnás, nagy erejű fegyvert (archiválva itt, itt és itt).
A Fordóban, Iszfahánban és Natanzban található nukleáris létesítményekre mért csapások az egy héttel korábbi, Irán elleni meglepetésszerű izraeli offenzívát követték, amelynek célja Izrael szerint az volt, hogy megakadályozza Teherán atomfegyverekhez jutását. Az iráni vezetés tagadja, hogy atomfegyvereket fejleszt.
Donald Trump amerikai elnök szerint a csapások "megsemmisítették" Irán nukleáris képességeit, de más tisztviselők szerint még túl korai lenne megítélni, hogy a művelet milyen hatással van a 90 milliós ország atomprogramjára.
Teherán úgy reagált, hogy az Egyesült Államok és Izrael átléptek egy “vörös vonalat”, és válaszcsapásokat helyezett kilátásba.
Irán június 23-án rakétákat lőtt ki egy katari amerikai támaszpontra, és kölcsönösen lőtte egymást Izraellel, mielőtt Donald Trump június 24-én tűzszünetet hirdetett a két ország között.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) június 22-én közölte, hogy az amerikai csapásokat követően nem észlelték a sugárzás szintjének emelkedését a létesítmények közelében. Rafael Grossi főigazgató az ENSZ Biztonsági Tanácsának június 23-i rendkívüli ülésén elmondta, hogy a fordói létesítménynél kráterek láthatóak, de a föld alatti károkat nem lehetett felmérni.
A videó Szíriában készült 2024-ben
A közösségi médiában terjedő, robbanást ábrázoló videónak azonban nincs köze a jelenlegi konfliktushoz.
A felvételek képkockáin végzett fordított képkeresés azt mutatja, hogy a klip először hat hónappal ezelőtt jelent meg az interneten, a szíriai Tartusz tengerparti régió katonai létesítményei ellen 2024. december 15-ről 16-ra virradó éjszaka végrehajtott izraeli támadásokkal összefüggésben.
A videó számos hírcsatorna felhasználta akkoriban, többek között az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió (1), a News.com.au ausztrál hírportál (2), a Daily Mail brit hírportál (3), valamint további sajtótermékek is (4, 5). Ezek a beszámolók mind úgy közölték le a felvételt, hogy azon robbanásokat látni a Tartusz-térségben végrehajtott csapásokat követően (archiválva itt: 1, 2, 3, 4, 5).
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja 18 támadásról számolt be "stratégiai helyszínek" ellen aznap éjjel, amelyeket a régiót 2012 óta ért legsúlyosabb csapásoknak aposztrofált. A szervezet szerint a csapások egy sor helyszínt, köztük légvédelmi egységeket és "föld-föld rakéták raktárait" céloztak.
A közeli Bmalkah faluban, a Tartus feletti hegyekben az AFP újságírója látta, hogy az utak tele vannak törött üvegdrabokkal és redőnykapuk foszlányaival. A csapásokra a szíriai katonai képességeket célzó támadások sorozatának része volt, amelyek azután indultak, hogy 2024. december 8-án iszlamista lázadók megbuktatták Bassár el-Aszad rendszerét.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
