A fluoridos fogkrémek a szakértők és a hatóságok szerint biztonságosak

"Ne mossatok fogat fluoridos fogkrémmel... mert a fluorid a legerősebb mérgek egyike..." - olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, melyet 2025. május 27-e óta több már mint 1500 alkalommal osztottak meg a Facebookon. Ugyanez a szöveg még 2025 júniusában is aktívan terjedt a Facebookon. A poszt a továbbiakban azt állítja, hogy a fluorid "gyorsítja a daganatok kialakulását", valamint hogy károsítja az agyat, ami a kognitív képességek csökkenéséhez vezet.

Image

A hamis állítás a Facebookon magyarul. A piros áthúzász az AFP adta a képhez. A képernyőkép 2025. július 1-jén készült.

Szakértők és hatóságok azonban az AFP-nek elmondták, hogy a fogkrémben lévő fluorid az ajánlott dózisokban biztonságosan használható, és azt is, hogy nincs tudományos bizonyíték rá, hogy kapcsolat lenne a fluorid használata és a rák, vagy káros idegrendszeri hatások között.  A poszt azt is tévesen állítja, hogy a fluoridos fogkrémek használata tilos a skandináv országokban és a posztszovjet államokban.  

Szakértők és hatóságok cáfolják a rákra és idegrendszeri károsodásra vonatkozó állításokat

"Nincs bizonyíték arra, hogy a fluoridnak való kitettség (a vonatkozó tartományon belül) összefüggésbe hozható a rákos megbetegedések vagy a kognitív/idegi funkciók károsodásával" – mondta el az AFP kérdésére Dr. Michael Freissmuth (itt archiválva), a Bécsi Orvosi Egyetem Farmakológiai Intézetének igazgatója 2025. június 16-án levelében, és azt is hozzátette, hogy "összességében ésszerűen kijelenthető, hogy a szokásos fluoridterhelésnek nincs hatása a rák előfordulására, az idegsejtek fejlődésére vagy a kognitív képességekre". 

Freissmuth rámutatott egy 2022-es tanulmányra is, amely szerint a kora gyermekkori fluorid-expozíció nem károsítja a kognitív idegrendszeri fejlődést (itt archiválva). A szakember más tanulmányokra is (itt és itt) hivakozott, amelyek kimutatták, hogy a fluorid nem növeli a rák kockázatát. 

Az osztrák Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (AGES) 2025. június 17-én közölte az AFP-vel, hogy az EU-ban a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009-es rendelet (itt archiválva) szabályozza a fluorid használatát. "A fluoriddal kapcsolatos határérték 0,15%. Emellett a fogyasztót a csomagoláson tájékoztatni kell a felhasznált fluoridkomponens jelenlétéről.  A jóváhagyott adagolás mellett nem állapítottak meg kapcsolatot a rák (vagy neurotoxicitás) és a fogkrémekből származó fluoridbevitel között" – olvasható az AGES közleményében.

A túlzott fluoridbevitel káros hatásai

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) két lehetséges mellékhatásra figyelmeztet, amelyek akkor jelentkezhetnek, ha hosszú távon túl sok fluoridot fogyasztunk (itt archiválva). 

Az egyik említett mellékhatás a csontfluorózis, amely egy olyan csontbetegség, amelyet a hosszú időn át tartó rendkívül magas fluoridbevitel okoz (jellemzően Ázsia és Afrika egyes régióiban a szennyezett ivóvíz miatt), és amely ízületi fájdalmakhoz, merevséghez és csontszerkezeti elváltozásokhoz vezet.

A másik a dentális fluorózis, amelyet a felnőtt fogak megjelenése előtti túlzott fluoridbevitel okoz, és jellemzően 1-8 éves gyermekeket érint, az enyhe fehér foltoktól a súlyos fogkárosodásig terjed, de megelőzhető, ha odafigyelünk, hogy a gyerek ne nyelje le a fogkrémet.

A hatóságok ajánlják a fluorid használatát 

Amint azt az AFP egy korábbi cikkében már kifejtettük, a fluoridot "méregnek" nevező állítások valószínűleg onnan erednek, hogy az anyagot a fluorral keverik össze. A fluor egy agresszív, mérgező gáz. A fluorid viszont egy ásványi anyag, amely a természetben is megtalálható, például a kőzetekben, a talajban és a tengervízben. Az emberi szervezet is tartalmaz fluoridot a csontokban és a fogakban (archiválva itt és itt).

Az EU-ban a fogkrémek fluoridkoncentrációja nem haladhatja meg az 1500 ppm-et (parts per million) értéket. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is javasolja a fluorid "megfelelő bevitelét" a fogszuvasodás megelőzése érdekében - például fogápolási termékek vagy az ivóvíz révén.

Amint azt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egy 2019-es tudományos állásfoglalása is kifejti, a fluorid segít a fogzománc (a fogak kemény, külső, felszíni rétege) újjáépítésében, valamint gátolja a baktériumok anyagcseréjét és savtermelését (itt archiválva).

Néhány Európán kívüli országgal ellentétben Magyarországon nem adnak mesterségesen fluoridot a csapvízhez.  A vízügyi hatóság szerint a természetesen előforduló fluorid felső határát 1,5 mg/literben állíptja meg (itt archiválva). 

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is javasolja a fluoridos fogkrém használatát a fogszuvasodás elleni védelme érdekében.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte mintegy 3,5 milliárd embert érintek a szájbetegségek, és a 2019-ben közzétett, a betegségek globális terheiről szóló jelentés szerint a maradandó fogak kezeletlen szuvasodása ezek közül a leggyakoribb betegség (archiválva itt).

A virális posztokban szereplő egyéb hamis állítások között szerepel az is, hogy a fluoridos fogkrémeket betiltották a skandináv országokban és ía posztszovjet államokban  , de ez nem igaz. A svéd fogorvosok szövetsége ajánlja az ilyen termékeket, és kaphatóak is az országban (archiválva itt és itt). A Duodecim finn orvosszövetség szintén ajánlja a fluoridos fogkrémet, és az Finnországban is kapható (archiválva itt és itt). A fluoridos fogkrémeket a két legnagyobb volt szovjet országban, Oroszországban és Ukrajnában is árulják (archiválva itt és itt). 

A fluoriddal kapcsolatos hamis és félrevezető állítások nem új keletűek, az AFP hasonló állításokat már cáfolt ebben és ebben a német nyelvű cikkben, valamint ebben az angol nyelvű tényellenőrzésben.