Ezeket a magyar gázzal kapcsolatos kijelentéseket egy Oroszországban élő német tette, nem pedig a német kormány
- Megjelent: 2026. április 3., 13:08
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY
Magyarország miniszterelnöke 2026. március 25-én bejelentette, hogy Budapest fokozatosan megszünteti a gázszállítást Ukrajna irányába – ez az újabb lépés a két ország közötti viszályban, amely egy orosz olajat szállító, megrongálódott Barátság kőolajvezeték körül zajlik. Ebben az összefüggésben elterjedt egy magyar nyelvű állítás, miszerint „Németország” érdeklődik a visszatartott mennyiség megvásárlása iránt. Ennek alapját az adja, hogy az orosz állami irányítás alatt álló média interjút készített egy bizonyos Ralph Niemeyerrel. Niemeyer azonban nem képviseli a német kormányt, és szoros kapcsolatai vannak Oroszországgal, ahol jelenleg él. A német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium az AFP-nek azt mondta, hogy nincs tervük Magyarországról gázt vásárolni.
„Zelenszkij foghatja a fejét: a legerősebb EU-tagállam csapna le a gázra, amit Magyarország nem ad oda Ukrajnának” – olvasható a Mandiner 2026. március 30-án megjelent cikkének címében. Ennek bevezetője szerint „Magyarország úgy döntött, elzárja a gázt Ukrajna elől, Németország viszont örülne, ha megkaphatná ezt a mennyiséget, mert enyhítené Berlin súlyos energiaválságát”.
Egy kormánypárti közösségimédia‑influenszer 2026. március 30-án egy fényképet tett közzé Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről a Facebook-oldalán, azt állítva, hogy „a németek jelezték”, megvennék a szóban forgó gázt Magyarországtól. A hozzászólások között linkelte a Mandiner cikkét. A bejegyzést több mint 480 alkalommal osztották meg. Más weboldalak is átvették az állítást a Mandiner szövegét használva.
A Facebook‑poszt alatti hozzászólásokat olvasva egyértelmű, hogy számos felhasználó azt hitte, tényleg a német kormány tett nyilatkozatot a magyar földgázzal kapcsolatban. „Mocskolja az Orbánt a Merz, meg fenyegeti, meg válljunk le az orosz gázrol…. Most meg kuncsorog az orosz gázért?” – írta valaki. „Az európai politika annyira képmutató” – kommentálta egy másik felhasználó.
Orbán Viktor miniszterelnök 2026. március 25-én bejelentette, hogy Magyarország „fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat”, hogy „megtörje az olajblokádot és garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát”. Orbán azzal vádolta Ukrajnát, hogy késlekedik a Barátság kőolajvezeték javításával, aminek következtében leállt az orosz olaj áramlása Magyarország és szomszédja, Szlovákia felé.
A Fidesz egyik fő kampányüzenete az április 12-i választások előtt az, hogy csak ők tudják garantálni Magyarország számára az „olcsó orosz olajat és gázt”, és az ellenzéket azzal vádolják, hogy „Brüsszel kedvéért” energiaár‑emelést akar.
2025-ben Ukrajna gázimportjának 45,5 százaléka Magyarország felől érkezett. Orbán szerint a „meg nem vásárolt” gázt „a magyar gáztározók feltöltésére” használnák. A tényleges kormányrendelet azonban nem érinti a jelenlegi gázszerződéseket, hanem a jövőbeni – várhatóan nyáron megkötendő – megállapodásokra vezet be korlátot.
A német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium sajtószóvivője 2026. március 31-én az AFP‑nek küldött e‑mailben közölte, hogy „Németország nem vásárol gázt; pontosabban a szövetségi kormány nem vásárol gázt. A liberalizált gázpiacon ez a (gáz)vállalatok feladata. Nincs tudomásom ilyen irányú tervekről ezen a téren.”
Hozzátették, hogy Németországban jelenleg nincs földgázhiány, és a földgáz 90 százaléka norvégiai és nyugat‑európai vezetékeken keresztül érkezik, miután 2022 szeptemberében leállt az orosz gázszállítás.
Az AFP megállapította, hogy az állítás az orosz állami irányítás alatt álló RIA Novosztyi egyik cikkén alapul, amely egy korábbi német közszereplőt idéz. Az idézett személy egy olyan csoporthoz köthető, amely veszélyes összeesküvés‑elméletek körül szerveződik, és a férfi nemrég „politikai menedékjogot” kért Oroszországban, ahol jelenleg él.
Az állítás forrása
A magyar posztok bizonyítékként a Mandiner cikkére hivatkoznak. A Mandiner egy bizonyos „Ralf Niemeyert”, a „Német Alkotmányosság és Szuverenitás Tanácsának” vezetőjét idézi, aki azt állította, hogy jó ötlet lenne a Ukrajnának szánt gázt Németország felé irányítani.
A Mandiner cikkében forrásként az orosz Lenta hírportált jelölik meg. A Lentán valóban megjelent egy, 2026. március 29‑én publikált írás, amely azonos állításokat tartalmaz, és amelyet a lap a RIA Novosztyi által készített, Niemeyerrel készült interjúra alapoz. A RIA Novosztyit az Európai Unió Tanácsa 2024 májusában szankcionálta „dezinformáció és háborús propaganda” terjesztése miatt.
Ha rákeresünk orosz írásmóddal erre a névre a RIA Novosztyi oldalán, láthatjuk, hogy az orosz hírügynökség rendszeresen idéz egy ilyen nevű személyt különböző témákban.
Egy 2026. március 29-én megjelent rövid cikkében a RIA Novosztyi „Ralph Niemeyert” idézi (akit a Mandiner cikkében „Ralf”-ként tüntetnek fel), aki állítólag a „Német Tanács az Alkotmányért és Szuverenitásért” vezetője. Az orosz állami hírügynökség szerint Niemeyer azt mondta: „Ha nem lehetséges a teljes gázt Magyarországon tárolni, akkor Németországba is küldhetnék. A német kormány biztosan örömmel fogadná a gázt.”
A cikk nem említi, hogy a német kormány vagy bármely hivatalos német hatóság ilyen terveket fontolgatna; egyszerűen csak Niemeyer állításait idézi a témáról.
Sem a Mandiner, sem a RIA Novosztyi nem magyarázza el, hogy kicsoda az általuk idézett Niemeyer, azonban a Mandiner cikkének címe és bevezetője erősen azt sugallja, hogy Németország nevében beszél. Ez azonban nem igaz.
Néhány más, ugyanőt idéző RIA Novosztyi‑cikk fotót is tartalmaz róla. Ezekből és a cikkek tartalmából egyértelmű, hogy a név a „Ralph T. Niemeyerre” utal, egy Németországban született közszereplőre, aki három alkalommal indult sikertelenül a német Bundestag választásain, utoljára 2017‑ben.
Niemeyer rendszeresen ad interjúkat különböző orosz állami irányítás alatt álló médiumoknak, például az RT‑nek és a RIA Novosztyinak, ahol a „Német Tanács az Alkotmányért és Szuverenitásért” vezetőjeként mutatják be. Ezekben az interjúkban általában visszhangozza az orosz narratívát és bírálja a Nyugatot.
Az AFP nem talált hiteles weboldalt vagy médiumot, amely bárhol említené ezt a szervezetet. A szervezet német nevére rákeresve a Google-ben az egyetlen találat egy oroszbarát Telegram‑csatorna. Az AFP több alkalommal is cáfolta már német nyelven ennek a csatornának a különböző hamis állításait, lásd itt és itt.
Niemeyernek Oroszországgal és szélsőjobboldali mozgalmakkal vannak kapcsolatai
Nincs nyoma annak, hogy Niemeyer valaha is betöltött volna bármilyen közhivatalt vagy valódi befolyással rendelkezne Németországban; a róla szóló cikkek többsége „Sahra Wagenknecht volt férjeként” hivatkozik rá. Wagenknecht a BSW alapítója, ami egy a Bundestagban jelen lévő német párt, amely nyíltan oroszbarát álláspontot képvisel. A magyar kormányhoz hasonlóan a párt hangos támogatója az orosz olaj és gáz vásárlásának, és élesen bírálja az Oroszország elleni szankciókat.
A német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium megerősítette az AFP‑nek, hogy Niemeyer „nem képviseli a német energiapolitikát. Ez a mi minisztériumunk feladata”.
Niemeyer aktív volt a Covid‑lezárások időszakában, a lezárásellenes tüntetések résztvevőjeként. A 2022‑es orosz invázió után pedig azzal került be a hírekbe, hogy Oroszországba utazott, ahol magas rangú orosz politikusokkal találkozott, és „száműzött kancellárként” hivatkozott magára – jóllehet semmilyen tisztséget nem tölt be.
Niemeyer kapcsolatban áll az úgynevezett „Reichsbürger” mozgalommal, amely különböző szélsőjobboldali csoportok gyűjtőneve. Ezek a csoportok tagadják a német szövetségi állam legitimitását, elutasítják a demokráciát, valamint különféle erőszakos és antiszemita összeesküvés‑elméleteket hirdetnek. Maga Niemeyer is több hamis állítást terjesztett már online, például azt az elképzelést, hogy Németország „megszállás alatt áll”, mivel külföldi katonák állomásoznak az ország területén.
A rendőrség átkutatta Niemeyer lakását 2023 márciusában egy olyan eljárás részeként, amelyben egy Reichsbürger‑csoport ellen folyt nyomozás, akik állítólag erőszakkal meg akarták dönteni a német kormányt. A csoport állítólag Niemeyer közreműködését kérte ahhoz, hogy felvegye a kapcsolatot az orosz kormánnyal és segítséget kérjen a puccshoz. Niemeyer ezt a megkeresést jelentette a német titkosszolgálatnak.
Egy 2025 szeptemberében készült, a RIA Novosztyinak adott interjúban Niemeyer azt állította, hogy „politikai menedékjogot” kért Oroszországban, mert attól tart, hogy Németországban „üldöztetésnek lenne kitéve a bűnüldöző szervek részéről”. Egy 2026 februárjában a YouTube-ra feltöltött videóban pedig azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben Oroszországban él.
A magyar közösségi médiában egyre gyakrabban jelennek meg az orosz narratívákat tükröző dezinformációs narratívák a 2026. április 12-i választások közeledtével. Az AFP nemrég több ilyen állítást is cáfolt, például itt és itt.
Szerzői jog © AFP 2017–2026. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
