A koronavírus elleni oltásoktól nem lesz mágnesezhető az emberi test

Szerzői jog AFP 2017–2021. Minden jog fenntartva.

Terjedni kezdett egy videómontázs a magyar Facebook-felhasználók között emberekről, akik azt állítják, hogy miután megkapták a koronavírus elleni oltást, a testük vonzani kezdte a mágneseket. De ennek a jelenségnek nincs köze a mágnesekhez vagy a vakcinákhoz, mondták el szakértők az AFP-nek. Feltehetően az izzadtság vagy más, a bőrön lévő ragacsos anyag okozza. 

Sok más ország után a magyar közösségi médiában is terjedni kezdtek azok a videók, amelyek szerint a beoltott emberek teste vonzza a mágneseket. Abban a videómontázsban, amelyet már több száz ember osztott meg 2021. május 19-e óta, embereket látni a világ minden tájáról, akik mágneseket, vagy mágnesnek látszó tárgyakat ragasztanak a karjukra, az oltás helyére. 

Néhányan közülük narrálják is a történéseket, és azt állítják, hogy a koronavírus elleni vakcinák mellékhatása a dolog, és bizonyíték arra, hogy az oltásokban “mikrochipek” vannak. Szakértők szerint lehetetlen, hogy az oltásokban bármi olyan anyag vagy implantátum legyen, amely mágnesezhető, és még ténylegesen létező bioimplantátumok is túl kicsik ahhoz, hogy érdemben vonzza őket egy mágnes. 

Hasonló videók már számos nyelven terjedni kezdtek, például angolul vagy franciául. A különböző videómontázsok arról, hogy emberek mágneseket ragasztanak a karjukra, csak tovább terjesztették ezt a történetet, de Facebookon, Twitteren, Youtube-on, TikTok-on is sok helyen megjelent a dolog. 

Miközben ezek a videók egyre terjednek, sok országban azon igyekeznek, hogy amilyen hamar csak lehet, beoltsák a lakosságot. Magyarországon 2021. május 27-éig 5 056 262 ember kapta meg a koronavírus elleni védőoltások legalább egy adagját, ez még mindig a szakértők szerint ideális 60-80 százalékos szint alatt van. 

Különböző okai is lehetnek annak, miért tapadhat egy mágnes valaki bőrére, de az oltásokba rejtett állítólagos mikrochippek az AFP-nek nyilatkozó szakértők szerint nincsenek ezek között az okok között. Az AFP magyar tényellenőrző szolgálata megpróbálta reprodukálni a jelenséget, és arra jutott, hogy annak nincs köze a mágnesességhez, hanem a bőrön található zsírok és izzadság okozhatja azt.

A bejegyzésről készült képernyőmentés 2021. május 27-én.

“Ez lehetetlen. Nincs semmi, amivel egy mágnes reakcióba léphetne, csak fehérjék, lipidek, 

sók, és a pH-értéket biztosító anyagok vannak [az oltásokban]” – mondta el Dr. Thomas Hope a Northwestern University Feinberg Orvosi Karának kutatója, a sejt- és fejlődésbiológia professzora.

Az amerikai és a kanadai hatóságok által kiadott tájékoztatók szerint a Pfizer, Moderna, Johnson & Johnson és az AstraZeneca oltások közül egyikben sincs fém alapú összetevő. 

A Sinopharm-féle oltószer egyik összetevője az alumínium-hidroxid nevű vegyület, amelyet nem vonzanak az állandó mágnesek és az oltószerek gyakori összetevője. 

Hope szerint még ha lenne is a vakcinákban fém, “egy elég jelentős mennyiséget kéne a bőröd alá juttatni, hogy oda tapadjon egy hűtőmágnes. Nem tudnál elég fémet vagy vasat, amire hatna mágnes, egy tűbe rakni és a bőrbe juttatni.”

Léteznek bioimplantátumok, de a vakcinákban nincsenek ilyen eszközök 

A koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatban az oltásellenesek már számos hamis állítást megfogalmaztak. Állították már, hogy az oltás megváltoztatja az emberi DNS-t, hogy terméketlenné tesz, vagy éppen hogy káros a be nem oltott emberekre nézve. Az AFP francia tényellenőrző szolgálata már megcáfolta azt az állítást, hogy Bill Gates microchipeket akar juttatni az emberekbe az oltásokkal. Az AFP angol nyelvű tényellenőrzői pedig azt cáfolták meg, hogy az emberekbe mikrochipeket juttatnak, hogy aztán 5G-vel irányítsák az elméjüket. 

Tényleg léteznek a világban bioimplantátumok és olyan mikrotechnológiával készült eszközök, amelyeket különféle célokból az emberbe ültetnek. Ezek az okostelefonokhoz és a bankkártyákhoz hasonlóan rádiófrekvenciás azonosítással (RFID) és az NFC-nek, azaz “near field communication”-nek nevezett rövid hatótávú kommunikációs technológiával működnek. 

2018-ban az AFP is beszámolt róla, hogy több mint 3 ezer svéd állampolgár tetetett chipet a kezébe. Ezekkel az implantátumokkal például ajtókat nyithatnak ki, vagy digitális vonatjegyeket tárolhatnak rajta. Már amerikai cégek is kísérleteznek ezzel a technológiával. 

De annak a veszélye nem áll fenn, hogy esetleg a vakcinákon keresztül tennének mikrochipeket az emberekbe, mondta el az AFP szerb-horvát tényellenőrző szolgálatának Amal Graafstra az amerikai Dangerous Things és VivoKey biohacking cégek igazgatója. “A beültethető chipek meglehetősen nagyok, és legalább egy 11-es tű kéne hozzá, ez még nagyobb, mint a vérvételhez használt tűk. Az oltáshoz használt tűk átmérője olyan kicsi, hogy lehetetlen lenne vele beadni bármiféle chip-implantátumot” – írta Graafstra 2021. május 19-én egy emailben. 

“Az implantátumokban van egy kis fémrúd, amelyhez a mágnes gyengén vonzódhatna, de csak ha a chip párhuzamosan áll a bőrrel. Egy akkora chip, amit be lehetne adni egy oltáshoz használt tűvel is, annyira kevés fémet tartalmazhatna, hogy lehetetlen, hogy vonzana egy mágnest. A mágnes súlyát sem bírná el a vonzás egy ilyen apró fémdarab esetén” – mondta Graafstra. 

Egy chip-implantátum beadásához használt fecskendő a baloldalon. 2018. január, Stockholm. (JONATHAN NACKSTRAND / AFP) Egy a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltásához használt tű a jobb oldalon. 2021. május, Németország. (THOMAS LOHNES / AFP)

De akkor miért tapadnak a mágnesek a videókban?

Azt lehetetlen megmondani, hogy a videókban látható tárgyak tényleg mágnesek-e, ahogyan azt sem tudni, hogy a videókban szereplő emberek tényleg kaptak-e oltást. Azt viszont valóban látni, hogy a videókban a bőrön maradnak az oda helyezett tárgyak. Az kizárt, hogy az oltás által előidézett mágnesezhetőség áll a dolog mögött, vannak azonban egyéb, valószínűbb magyarázatok. 

A tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó Mick West maga is kipróbálta a dolgot, és a kísérletről készült videót megosztotta a honlapján. West bemutatta, hogy nem csak a mágnesek, de más fémtárgyak is a testhez tapadnak, ha az adott felület elég zsíros. Például a videóban az orrára ragaszt egy mágnest, valamint egy nem mágneses érmét is. Egy másik videóban egy tudós a TikTok-on mutatta be, hogy egy kis nedvesség segítségével a bőrre lehet ragasztani egy mágnest. 

Az AFP magyar tényellenőrző csapata is megpróbálta reprodukálni a jelenséget, és arra jutott, hogy ha lemossuk a bőrről az izzadságot és a bőrön található zsíros váladékot, akkor a kis mágnesdarab már nem tapad meg az adott felületen.

 

Bizonyíték a bal karba beadott koronavírus elleni oltásról:

Oltási igazolás, egyes mezők ki lettek takarva. (Záborszky Ede / AFP)

Egyébként James Randi, egy profi bűvész egy japán tévéműsorban bemutatta, hogy nincsenek “mágneses” emberek. Randi hintőporral szórta be az állítólagos “mágnesember” mellkasát, amelynek amúgy nincs hatása a mágnesességre, de ezután a “mágnesember” már nem tudott tárgyakat magára ragasztani.

 
Fordítás és adaptáció: