Levett vér egy dobozban egy toulouse-i egészségügyi központban, Franciaországban 2021. január 21-én. (AFP / Georges Gobet)

A vérátömlesztésnél nagyon valószínűtlen a koronavírus-fertőzés esélye, és az oltottak is adhatnak vért

Szerzői jog AFP 2017–2021. Minden jog fenntartva.

Több mint ezer felhasználó osztott már meg május eleje óta egy írást, amely a koronavírus-járvány és a véradás kapcsolatáról szól. A szöveg kiemeli, hogy Magyarországon a be nem oltott emberek is adhatnak vért, annak ellenére, hogy más tevékenységekben korlátozva vannak. Utóbbi tényt egyes felhasználók nyugtalanítónak találták, másokat pedig némileg összezavart ez a helyzet. Bár igaz, hogy tényleg adhatnak vért a nem oltottak is, fontos megjegyezni, hogy jelen ismereteink szerint a SARS-CoV-2 átadása vér és vérkészítmények által rendkívül valószínűtlen. 

Május 7-e óta több ezer magyar Facebook-felhasználó osztott meg egy bejegyzést, amely kérdéseket vet fel a véradással és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. A bejegyzést időközben törölték, de más változatai azóta is terjednek, mint például ez, amit szintén több százan osztottak már meg. A szöveg rámutat, hogy a koronavírus ellen be nem oltott embereknek Magyarországon bizonyos korlátozásokkal kell számolniuk, de ettől függetlenül vért adhatnak. Bár a bejegyzés célja látszólag az, hogy megmutassa, a “diszkrimináció” ellenére a be nem oltottak nem kevesebbek, mint beoltott társaik, a szöveg mégis némi zavart keltett a felhasználók körében. Néhány hozzászóló úgy tűnik azt feltételezte, hogy az oltottak nem adhatnak vért – pedig adhatnak –, mások pedig azt nem értették, hogy hogyan lehetséges vért adni egy járvány idején a fertőzés veszélye nélkül. 

A koronavírus-járvány alatt is biztonságos a véradás 

“Közösen nem ülhet oltott és oltatlan egy étterem belső terében... moziban filmet nem nézhetnek együtt... de az oltatlan vérét megkaphatja egy oltott?” – olvasható a Facebookon terjedő írás. Az írásból az emberek különféle következtetéseket vontak le. “De akkor miért vagyok kizárva a moziból, ha véradóként jó vagyok?” – tette fel a kérdést például az egyik kommentelő. Más a járványügyi intézkedések miatt panaszkodott, mivel szerinte a véradás már eleve olyan, mint “medencébe pisilni”, arra utalva ezzel, hogy ilyen körülmények között a korlátozó intézkedéseknek sincs értelme. 

Utóbbi érvelés azonban félrevezető. “A szakirodalom alapos átvizsgálása után sincs semmilyen nyoma annak, hogy a SARS-CoV-2 terjedhet vérátömlesztéssel vagy vérkészítményekkel, így ez a veszély jelenleg elméleti és rendkívül valószínűtlennek tekinthető” – írja a WHO

A magyar Országos Vérellátó Szolgálat szintén azt írja a weboldalán, hogy a koronavírus szempontjából biztonságos a véradás. A szervezet május 12-én megerősítette az AFP-nek, hogy a vérátömlesztésnél jelen ismereteink szerint nem áll fenn a koronavírus-fertőzés kockázata. 

“A SARS-CoV-2 vírus, vagy ahogy közkeletűen említik a »koronavírus« cseppfertőzéssel terjed. A vírus szerkezete olyan, hogy a légutak egy bizonyos alkotóeleméhez kapcsolódik, és így megkapaszkodva jut be a fertőzött sejtbe. Más behatolási kapukat nem használ. Olyan ez, mintha azt kérdeznénk, hogy a bogáncs miért ragad bele az ember hajába, és miért nem ragad rá a kezére” – mondta el az OVSZ kommunikációs osztálya az AFP-nek. 

“A koronavírusról eddigi tapasztalataink alapján nagy biztonsággal állítjuk, hogy vérkészítménnyel nem adható át. Ezt sok millió beadott transzfúzió nyomon követését alapul véve mondhatjuk ki. Jelenleg nem ismert olyan eset, amikor egy személy vérkészítménnyel szerezte volna meg a vírusfertőzést” – írta az OVSZ. 

“A magyarázat egyszerű, ABSZOLÚT mértékben vírusfüggő, hogy a vérben való megjelenés milyen mértékű a betegség során (virémia). A SARS-CoV-2 esetében, egy-egy ritka eset kivételével ez elhanyagolható/nincs, így direkt módon nem érinti a véradást. Természetesen itt is, mint sok már területen még gyűlnek az adatok és egyre többet tudunk majd” – mondta el az AFP-nek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa.

Véradó kampány Franciaországban, Toulouse-ban 2021. január 21-én. (AFP / Georges Gobet)

Természetesen szükség van az óvintézkedésekre a fertőzések ellen

Mindezek ellenére azok esetében, akik bizonyíthatóan elkapták a Covid-19-et, vagy nemrég kapcsolatba léptek egy fertőzött személlyel, ideiglenesen ellenjavallt a véradás, hogy elkerülhető legyen a kontaktus alapú vagy légúti átadása a betegségnek a véradó-központokban, valamint hogy a SARS-CoV-2 vérkészítményen keresztül történő átadásnak még a hipotetikus esélye se fordulhasson elő, olvasható a WHO közleményében.

A WHO javaslata szerint azok esetében, akikről a véradás után derült ki, hogy fertőzöttek, a betegség felfedezését megelőző 14 napban levett vért és vérkészítményeket vissza kell hívni a biztonság kedvéért. 

A véradók és a vért kapó betegek és a személyzet egészségének védelme érdekében az Országos Vérellátó Szolgálat azt kéri, hogy ne menjen vért adni, aki az utóbbi 14 napban észlelte magán az alábbi tünetek valamelyikét:

– köhögés;
– láz (>38 °C);
– nehézlégzés, légszomj;
– hirtelen szaglásvesztés vagy ízérzékelés zavara;
– izomfájdalom, erős fáradékonyság.

Az OVSZ szintén távolmaradásra kéri, azt: 

– aki jelenleg koronavírus megbetegedésben szenved;
– aki az utóbbi 14 napban külföldön járt védettségi igazolvány nélkül, akkor sem, ha orr-, garatminta vizsgálata negatív eredményű (kivétel a jogszabály szerinti „ingázók”);
– vagy ha az utóbbi 14 napban Covid-19 beteggel került szoros kapcsolatba, akkor sem, ha orr-, garatminta vizsgálata negatív eredményű, vagy rendelkezik védettségi igazolvánnyal.
Részletesebb információk itt. 

“A koronavírusról kísérletes bizonyítékok alapján biztosan tudjunk, hogy a beteg által köhögéssel, kilégzéssel a levegőbe juttatott apró részecskék hosszú ideig lebegnek a levegőben, és ezek a részecskék belélegezve megfertőzik az egészséges személyt” – mondta el az OVSZ az AFP-nek.

“Ezért a leghasznosabb, ha a beteget elkülönítjük, a cseppek szóródásának megakadályozására arra kérjük, hogy viseljen maszkot, az ápolók légzésvédelmi álarcot használnak, és gyakran szellőztetnek” – írta az OVSZ. 

Véradás Covid-fertőzés vagy oltás után

Az OVSZ szerint aki teljesen felgyógyult, tünetmentes, akkor a gyógyulást követően három hét múlva (21 nap) már adhat vért. Amennyiben be tudja mutatni a garatminta PCR vizsgálat negatív eredményét, akkor a kizárás a gyógyulást követően már két hét múlva (14 nap) feloldható.

Az OVSZ tájékoztatása alapján Covid-19 megbetegedésből gyógyultnak tekinthető az a személy:

– akinél az első tünetek vagy az első pozitív vizsgálati eredmény után eltelt legalább 10 nap és
– nincsenek légúti tünetei (pl. köhögés) és
– legalább 3 napja láztalan és
– befejeződött a gyógyszeres kezelése.

A magyarországi oltási program keretében beadott Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca-Oxford, Szputnyik V, Sinopharm és  Johnson & Johnson féle Covid-19 elleni védőoltások láz-, tünet-, és panaszmentesség esetén nem számítanak kizáró oknak az OVSZ-nél, de az oltás után (különösen az ismétlő oltást követően), néhány nap pihenőt javasolnak. 

Az Amerikai Vöröskereszt hasonló ajánlásokat tesz, mint az OVSZ, a WHO azonban ennél kicsit szigorúbb előírásokat javasol. A WHO szerint a jelenleg engedélyezett mRNS vakcinák esetében (mint amilyen a Pfizer-BioNTech vakcinája) nincs szükség plusz elővigyázatosságra a véradásnál. Az olyan vakcinák esetében viszont, amelyek vírusvektoron alapulnak (például az AstraZeneca) vagy elölt vírust tartalmaznak (például a kínai Sinopharm-vakcina) négy hétig nem javasolják a véradást. 

 
 
COVID-19