Ez a dokumentum nem bizonyítja, hogy veszélyes anyagokat adnának az esővízhez "chemtrail" segítségével

"Chemtrail - esővíz összetétele [...] A népirtás bizonyítékait nem lehet letörölni az égről! Esővíz vizsgálata egy akkreditált laboratóriumban" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit a 2023. május 1-jei megjelenése óta már több mint 1800 alkalommal osztottak meg. A posztban szerepel egy fotó a Debreceni Vízművek Központi Laboratóriumának egy vizsgálati jegyzőkönyvéről, amin egy "iszapszerű sárgás anyag esővízgyűjtőben" megnevezésű minta elemzésének az eredménye látható 2020-ból. A poszt azt állítja, hogy ez a dokumentum bizonyítja, hogy az esővíz bárium és aluminíum tartalma a "megengedett értékek" sok ezerszerese, amit a poszt a "chemtrail"-lel és "népirtás"-sal kapcsol össze.

A legkorábbi Facebook-poszt ugyanezzel a képpel és hasonló állításokkal 2021 júliusából származik. Ebben a bejegyzésben a szerző azt állítja, hogy ő a kép eredeti forrása.

Image

Egy poszt a hamis állításokkal. A képernyőmentés 2023. május 19-én készült.

A laboratórium szerint a dokumentumból nem lehet következtetést levonni az esővízre vonatkozóan

Az AFP felvette a kapcsolatot azzal a laboratóriummal, amelynek neve a Facebook-posztokban szereplő dokumentumon olvasható, a Debreceni Vízművek Központi Laboratóriumával. A laboratórium alapvető feladata az "ivóvíztermelés és szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és - tisztítás technológiájának támogatása és ellenőrzése", de cégek és magánszemélyek számára is végeznek mintaelemzéseket. A laboratórium honlapja szerint a megrendelőnek meg kell adnia a vizsgálandó komponensek körét (tehát, hogy mit kell keresnie a laboratóriumnak) valamint egy díjat is be kell fizetnie, hogy az adott mintára megkapja az elemzést.

A laboratórium az AFP-hez 2023. május 16-án eljuttatott levelében kifejtette, hogy a dokumentum ugyan valódi, de a benne szereplő számadatokat félreértelmezték.

A laboratórium elmagyarázta, hogy – amint az a dokumentumon is világosan olvasható – a mintát az ügyfél hozta be hozzájuk, és az "iszapszerű sárgás anyag" volt, nem pedig esővíz. Bár a dokumentum szerint a mintát "esővízgyűjtőből" gyűjtötték, a laboratórium elmagyarázta, hogy ezt az adatot az ügyfél szolgáltatta, a laboratórium "nem rendelkezik és nem is rendelkezhet pontos információkkal" a minta forrásáról.

Arra a kérdésre, hogy a dokumentum lehetővé tesz-e bármilyen következtetést az esővíz összetételére vonatkozóan, a laboratórium azt mondta: “Ebből a dokumentumból az esővíz összetételére semmilyen következtetést nem lehet levonni, nem esővíz került bevizsgálásra. Ahogy a dokumentumon látható, beszállított minta került bevizsgálásra. Nem akkreditált a mintavétel, így bármilyen következtetés levonása téves következtetésre adhat okot.”

"Akkreditált" mintának az számít, amit a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) által kiadott engedéllyel rendelkező mintavevő szervezet vagy laboratórium vesz, úgy hogy közben betartják a mintatípusra vonatkozó szabványokat. Amint azt egy, az akkreditált talajminták vételének módszereiről szóló cikk is tanúsítja, ez egy bonyolult eljárás, ahol igyekeznek kiküszöbölni a véletlenszerűséget, és az adott területre reprezentatív mintákat gyűjteni.

A laboratórium azt is elmondta az AFP-nek, hogy "a beszállított, bevizsgált minta nem csapadékvíz volt, hanem iszap jellegű minta, így értelmetlen bármilyen vízre (felszíni, felszín alatti) vonatkoztatható határértékkel is összehasonlítani.”

Tehát a hivatalos vizekre vonatkozó határértékekkel való összehasonlítás félrevezető, mivel a dokumentumban szereplő értékek kilogrammonkénti szárazanyagra vonatkoznak. Ezek az értékek nem jelentik azt, hogy a minta az adott mennyiségű alumíniumot vagy báriumot tartalmazna.

"1 kg beszárított mintára vonatkoztatva a minta összes bárium tartalma 48,4 mg, összes alumínium tartalma: 4920 mg [...]. Azaz a beszárított minta összes bárium tartalma 0,00484%, összes alumíniumtartalma 0,492%" – magyarázta a laboratórium.

A magyar törvények eltérő biztonsági határértékeket határoznak meg a báriumra és az alumíniumra: a báriumra 700 mikrogramm/liter, az alumíniumra pedig 200 mikrogramm/liter felszín alatti vizek esetében. Ahogy fentebb kifejtettük, nincs értelme ezeket a mértékegységeket összehasonlítani a dokumentumban foglaltakkal. A bárium esetében a szárazanyagra (talaj) is van egy biztonsági küszöbérték, 250 milligramm/kilogramm, ami azt jelenti, hogy a dokumentumban szereplő érték jóval ez alatt van.

Az Európát is elérő szaharai porban természetes módon is előfordulhatnak ezek az elemek

A félrevezető állításokat tartalmazó Facebook-bejegyzések a mintából származó elemeket a "chemtrail"-hez kötik, vagyis ahhoz az elképzeléshez, hogy repülőgépekről káros vegyi anyagokat szórnak szét egy titkos művelet részeként. Ezt az összeesküvés-elméletet az AFP már több tényellenőrzésben is cáfolta, például ebben és ebben.

Tekintettel arra, hogy a minta iszapszerű anyagból származik, és hogy a gyűjtés körülményei ismeretlenek, nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi állhat a különböző anyagok jelenlétének hátterében. Van azonban olyan magyarázat az alumínium és a bárium talajban való jelenlétére, aminek semmi köze a chemtrail összeesküvés-elmélethez.

Az alatt a Facebook-poszt alatt, aminek a szerzője azt állítja, hogy ő rendelte meg a vizsgálatot, a kommentszekcióban egy porviharokkal foglalkozó szakértő neve is előkerült, aki természetes magyarázatot kínált a jelenségre. Az AFP megkereste a szakértőt, Dr. Varga Györgyöt, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát, akinek kutatási területe jelenkori és múltbéli porviharok, porhullásos események komplex vizsgálata.

Varga 2023. május 16-án az AFP-nek küldött levelében elmondta, hogy tudomása van a közösségi médiában terjedő szövegről, amit "lehetetlen állításoknak" nevezett. A szakértő az AFP-nek is elmondta, amit már az állítólagos eredeti posztolónak is megpróbált elmagyarázni: először is arra figyelmeztet, hogy a mintavételezés módja alapvetően befolyásolja az eredményeket. (Amint arra egy, a ház körül gyűjtött esővíz felhasználásának lehetőségeiről szóló publikáció is figyelmeztet, az esővíz a gyűjtés során számos szennyező anyagot gyűjthet össze – AFP.)

Varga továbbá azt is kifejtette, hogy egy ilyen elemzés során a laboratórium meghatározott elemeket keres (amelyeket a megrendelőnek kell megadnia, amint azt már említettük). Az "elemanalitikai vizsgálatok elemek kimutatására alkalmasak, ezeknek nem lehet más az eredményük, csak az, hogy a periódusos rendszer különböző elemeinek koncentrációját közlik" – mondta a szakember. Tehét az alumíniumot és a báriumot nem véletlenszerűen mutatta ki a laboratórium, hanem kifejezetten ezeket az elemeket keresték a megrendelő kérésére.

A szakértő szerint a felhasználók teljesen félreértik az eredményeket, amikor megpróbálják összehasonlítani azokat a különböző vízügyi határértékekkel. Varga szerint a félrevezető szöveg szerzője "a nem akkreditált mintavételből származó csapadékmintáinak a szárazanyagra vonatkoztatott értékeit vetette össze teljesen más mértékegységű és mérésmódszertanú eredményekkel (melyek semmiféle határértékhez nem köthetők”.

Image

A NASA Terra műhold MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) 2003. június 26-án készült képén egy, a Földközi-tenger felett fújó porvihar. ( NASA / NASA)

Varga elmondta, hogy a szaharai port tartalmazó esővíz természetesen is tartalmazhat alumíniumot és báriumot. Nem ritka, hogy a Szaharából származó por Magyarországra érve barnás színű esőt eredményez, amely sáros anyagot hagy maga után, ahogy ez történt 2020 júliusában is, abban a hónapban, amikor a mintát elemzésre leadták. Az EU Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata szerint (a fentebbi linken) a sivatagi por természetes jelenség, amely szerepet játszik a globális időjárás alakulásában. A sivatagi por Európába jutásának gyakoriságát befolyásolja a globális felmelegedés is, írja a Légkörfigyelő Szolgálat.

“Miért van benne alumínium? Mert ez a földkéreg egyik leggyakoribb eleme! Így annak forrásaként én nem tartom ördögtől valónak a földpátokat [alumíniumionokat tartalmazó ásványok – AFP] (NaAlSi3O8, KAlSi3O8, CaAl2Si2O8 [a linkek az AFP adta a szöveghez]) és az agyagásványokat okolni. A szaharai porviharos események során gyűjtött mintáinkban is nagyszámban vannak földpátok és agyagásványok” – magyarázta Varga, hozzátéve, hogy ezek az ásványok ásványösszetevőként alumíniumot tartalmaznak. A szakértő szerint a Szaharában gyakoriak a báriumot tartalmazó ásványok is, például a térségben gyakran előforduló barit kristályok.

A Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat leírása szerint a sivatagi por egészségügyi kockázatot jelenthet, de nem a benne lévő elemek miatt. A felszíni porfelhők durva és finom porszemcséket hoznak magukkal, amelyek rontják a levegő minőségét, és légzőszervi vagy akár szív- és érrendszeri kockázatot is jelenthetnek. A porfelhők elősegíthetik a levegőben terjedő kórokozók terjedését is.