Ezen a képen a volt észt elnököt látni egy aktivistával, aki nem a fia

"Az észt elnöknő (középen) Kersti Kaljulaid a férjével és fiával" – olvasható egy Facebookon közzétett képen magyarul. A posztot már több mint ötszázan osztották meg 2021 júliusa óta. A képen egy öltönyös férfit, egy nőt, és egy női ruhás férfit látni. 2022 augusztusában ismét terjedni a magyar közösségi médiában a felvétel egy kicsit eltérő változata, amin csak a nőt és a női ruhás férfit látni – szintén azzal a hamis állítással, hogy a fotón az észt elnököt és a fiát látni.

Bár a fotókon valóban Kersti Kaljulaid látható, már nem ő Észtország elnöke, a női ruhás férfi pedig nem a rokona, hanem egy Mikk Pärnits nevű aktivista és író. A ruhát Pärnits egy díjátadón viselte, hogy így hívja fel a figyelmet a családon belüli erőszakra.

Image

Egy Facebook-bejegyzés a hamis állítással. A képernyőmentés 2022. szeptember 7-én készült.

Mikk Pärnits emberi jogi aktivista nem Kersti Kaljulaid volt észt elnök fia

A fotó nem a jelenlegi észt elnököt ábrázolja. 2021 óta Alar Karis genetikus, tudós és egyetemi tanár a balti ország államfője. A fotón Kersti Kaljulaid, a korábbi elnök látható Mikk Pärnits író és aktivista társaságában.

A fényképen szereplő személyek személyazonosságát egy fordított Google képkeresés segítségével sikerült megerősíteni. A keresési találatok között szerepel a kép másik változata, amin egy harmadik férfit is látni. Utóbbi képet több helyi lap is leközölte, például itt és itt. A harmadik személy a fotón Raivo Aeg volt igazságügyi miniszter, aki nem Kaljulaid férje.

Az eredeti fotót, amelyen csak Kersti Kaljulaid és Mikk Pärnits látható, 2020. augusztus 22-én osztották meg az író Facebook-profilján.

Kersti Kaljulaid 2016 októberétől 2021 októberéig volt Észtország elnöke. Hivatalos életrajza szerint négy gyermeke van, Pärnits azonban nem tartozik közéjük. "Semmilyen módon nem állok rokonságban Kaljulaid elnökkel" – erősítette meg az aktivista az AFP-nek 2022. június 28-án.

"Ez az elnök fia mém a 2020-as díjátadó ünnepség után indult" – írta Pärnits. A róla és Kaljulaidról készült fotó 2020. augusztus 18-án készült, amikor a nők elleni erőszak ellen végzett tevékenységéért díjazták az aktivistát.

"Ezt a díjat alapvetően a nők elleni erőszakkal kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányért adták. A családon belüli erőszakról szóló beszédemben hivatalos statisztikákat idéztem. Hogy a nők és a gyerekek számára a legveszélyesebb hely az otthonuk. Ezen berágtak a kelet-európai jobboldaliakat" – mondta Pärnits az AFP-nek.

Pärnits azért kapta a díjat, mert Marianne Ubaleeht-tel közösen létrehozták az Instagramon az "Ez nem oké" kampányt. A kampány célja a nők elleni erőszak elleni küzdelem a zaklatási esetek nyilvánosságra hozatalával, valamint arra szeretnék ösztönözni az áldozatokat, hogy osszák meg a zaklatást, bántalmazást és fenyegetést tartalmazó üzeneteket.

Az ünnepség napján Pärnits a Facebook-profilján írt a ruhaválasztásáról: "Nem öltönyt viseltem. Az öltöny egyfajta férfi páncél, egyfajta védelem. Egy középkorú férfi öltönyben hihetetlen dolgokat mondhat, és az emberek hinni fognak neki, és felsóhajtanak örömükben. Úgy döntöttem, hogy sebezhetővé, nevetségessé és viccessé válok. A nőket gyakran így látják" – írta.

2022. augusztus 22-én Mikka Pärnitset az AFP kérdésére az esettel kapcsolatban "a szélsőjobboldali trollkodás"-nak nevezte a hamis állítást.

Viták a díj körül

Pärnits beszéde a díjátadón kisebb botrány okozott. A Delfi helyi lap beszámolója szerint az aktivista azt mondta az átadón, hogy a hagyományos család "a legveszélyesebb hely egy gyermek és egy nő számára". Pärnits beszédének leirata elérhető a Facebook-oldalán is.

Raivo Aeg akkori igazságügyi miniszter még aznap azt írta a Facebookon, hogy "a díj odaítéléséről szóló határozat érvénytelen", mert szerinte azt a miniszter aláírása nélkül adták át.

Az észt igazságügyi minisztérium 2020-as sajtóközleménye azonban Pärnitsot a díjazottak között említi, és a díj hivatalos oldalán is szerepel az író neve. 2021 márciusában Mikk Pärnits rákérdezett a volt igazságügyi miniszternél, hogy akkor érvényes-e a neki adott díj, amire végül a minisztérium elismerte, hogy a díj még mindig érvényes.

A "hanyatló Nyugat" narratívája

Az észt elnökről szóló hamis állítás jó példa arra, hogy az Európa- és Nyugatellenes hangok hogyan próbálják terjeszteni a "hanyatló Nyugat"-ról szóló narratívát.

2020-ban a magyar parlament megtagadta az úgynevezett Isztambuli Egyezmény ratifikálását, amely az Európa Tanács egyik, a nők elleni erőszak elleni küzdelemről szóló egyezménye. Kormánypárti politikusok azt állították, hogy a szerződés "pc-genderfilozófiát" tartalmaz és "támadja a hagyományos családmodell eszméjét", valamint "támogatja a bevándorlást".

Az AFP már korábban is cáfolt olyan állításokat, amelyek tartalmukban a volt észt elnökről szóló hamis állításhoz hasonlítottak, mint amilyen ez a szatirikus videó is, ami azzal az állítással kezdett terjedni, hogy egy valódi gyerekjátékot reklámoz.