Holtan találtak egy, az Északi Áramlat ügyén dolgozó svéd nyomozót? Vigyázzon ezekkel a pletykákkal!

Szerzői jog AFP 2017–2022. Minden jog fenntartva.

Tényleg meghalt egy "Erik Olsen" vagy "Erik Ollsen" nevű svéd férfi, aki állítólag az Északi Áramlat elleni támadás ügyét vizsgáló bizottság tagja volt, még azelőtt, hogy feltárhatta volna a nyomozás eredményeit? Számos nyelven, köztük magyarul is terjedni kezdett ez az állítás 2022. októberében. De eddig még semmi bizonyíték nincs rá, hogy bármi is igaz lenne ebből az állításból. Sem a svéd ügyészség, amely az Északi Áramlat kivizsgálásáért felelős, sem a stockholmi rendőrség nem tud róla, hogy lett volna ilyen nevű tagja a nyomozást vezető csapatnak, vagy hogy bárki gyanús körülmények között meghalt volna a nyomozók közül, mondták el az érintett szervek az AFP-nek.

"Erik Ollsen meghalt! Ki volt Erik Ollsen? Ő vezette az Észak-áramlat kivizsgáló bizottságát. Halva találták otthonában, állítólag méhszúrás okozta a halálát, boncolni nem lehet, mert halála után egy pár órára már el is hamvasztották" – írja egy 2022. október 10-én megosztott Facebook-bejegyzés.

A magyar nyelvű bejegyzés, amely stílusában egy automatikus fordításra emlékeztet, egy olyan holland Twitter-bejegyzés képét osztotta meg, amely azt állítja, hogy Ollsen a svéd legfőbb ügyész helyettese volt.

Mind a magyar szöveg, mind a holland Twitter-poszt azt írják, hogy a férfi halálát méhcsípés okozta, és "órákon belül elhamvasztották".

Egy Facebook-bejegyzés a hamis állítással. A képernyőkép 2022. október 18-án készült.

Hasonló bejegyzéseket Telegramon is megosztottak. Ugyanez az állítás már számos nyelven terjedni kezdett például lengyelül, franciául, angolul és németül.

A posztok szerint a szóban forgó férfi feladata az Oroszországot és Európát összekötő Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek szeptember végi állítólagos szabotázsának kivizsgálása volt.

2022. szeptember 26-án négy helyen is szivárgást jelentettek az orosz gázt Németországba szállító két tenger alatti gázvezetékről. Több ország képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy a szivárgást víz alatti robbantások okozhatták. A szabotázzsal megvádolt Oroszország tagadja, hogy köze lenne a dologhoz, és a Nyugatot vádolja a robbantásokkal.

Október 1-jén Németország bejelentette, hogy Dániával és Svédországgal közösen bizottságot állítanak fel a szivárgások kivizsgálására. Október 13-án Dánia azt közölte, hogy a vizsgálatok "jól haladnak".

Az energetika fontos geopolitikai és gazdasági kérdés a Nyugat és Oroszország között, különösen azóta, hogy Oroszország február végén megtámadta Ukrajnát.

Térkép az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat 2 (szeptember 26.) és Északi Áramlat 1 (szeptember 27.) gázvezetékben jelentett gázszivárgások hozzávetőleges helyét mutatja.

Svéd hatóságok: "Nincs tudomásunk Erik Ollsenről"

Az igaz, hogy a svéd hatóságok megkezdték a vizsgálatot, hogy kiderítsék mi okozta a robbanásokat, de az AFP nem talált "Erik Ollsen" vagy hasonló nevű személyt a vizsgálatokkal megbízott svéd intézményeknél.

Az AFP megkeresésére a nyomozást vezető svéd ügyészség október 12-én azt közölte, hogy "az ügyben [Nord Stream] egyetlen Erik Olsson nevű ügyész sem halt meg méhcsípés következtében".

Több az interneten terjedő poszt is azt írja, hogy az állítólagos "helyettes államügyész" hozzátartozóit még az "elhunyt" kollégái is felkeresték, hogy "kinyilvánítsák a részvétüket". De a svéd ügyészség "álhírnek" nevezte ezeket az állításokat is.

A svéd ügyészség arra is rámutatott, hogy az Északi Áramlat ügyében folytatott nyomozást jelenleg Mats Ljungqvist vezeti, akit ebben az október 6-i sajtóközleményben is idéznek.

Más közösségi média bejegyzések azt is állították, hogy a stockholmi rendőrség közleményt adott ki a férfi halálával kapcsolatban. Az egyik ilyen bejegyzés azt írja, hogy a rendőrség "közzétett néhány részletet a történtekről". Egy közösségi média poszt szerint a rendőrség bejelentette, hogy megtalálták "Ulsson [sic] végrendeletét", aki azt kérte, hogy a "halála esetén azonnal hamvasszák el".

A stockholmi rendőrség azonban október 12-én az AFP-nek azt mondta, hogy "nem tudnak" erről a személyről, és "nem adtak ki közleményt az ügyben".

A dán rendőrség október 18-án szintén e-mailben közölte az AFP-vel, hogy "a koppenhágai rendőrségnél nincs Erik Ollson (vagy bármilyen hasonló nevű) alkalmazott. A név svédnek hangzik".

Az AFP megkereste az ügyben a német ügyészséget is, de ők nem kívánták kommentálni az ügyet.

Az AFP által végzett internetes keresések egyike sem talált semmilyen utalást "Erik Ollsenre" vagy "Ollsonra". Más tényellenőrző oldalak ugyanerre a következtetésre jutottak, például itt vagy itt.

Az állítások a Telegramon és az orosz VK közösségi oldalon is terjednek

A Facebook-bejegyzések túlnyomó többségében egy holland nyelvű Twitter-bejegyzésről készült képernyőmentést látni. A bejegyzést október 8-án egy bizonyos "Remco Van Velzen" tette közzé, aki rendszeresen oszt meg oroszbarát tartalmakat az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Néhány órával később azonban ugyanez a felhasználó azt írta, hogy törölte a bejegyzését, és elismerte, hogy nincs bizonyíték rá, hogy "Mr. Ollson" [sic] vezette volna a vizsgálatot. Van Velzen azt is írta, hogy a forrása az orosz VK közösségi oldal egyik bejegyzése volt.

Utóbbi VK-posztot egy, az orosz narratívát franciául terjesztő felhasználó írta október 6-án. A bejegyzés szerint Olsson "megígérte, hogy elmondja a világnak az igazságot az Északi Áramlat felrobbantásáról, és megvádolta a titkosszolgálatokat, hogy megpróbálták lefoglalni a parti őrség kulcsfontosságú szabotázsprotokolljait".

A bejegyzés számos elemet átvett egy másik, október 3-ai orosz posztból, amely egy "Anti-Ruszofób" nevű fióktól származik, és amelynek állításait azóta több más felhasználó is megosztotta.

Az "Anti-Ruszofób" írása pedig egy Telegram-posztra hivatkozik, amelyet egy Ukrajna lerohanását támogató orosz fiók tett közzé.

A Telegram-bejegyzés 2022. október 14-én készült képernyőfotója.

Mind a VK-, mind a Telegram-bejegyzések a hamis állítást ugyanazzal a fotóval illusztrálják, amelyen állítólag az elhunyt nyomozó látható.

A fotón azonban Borkai Zsoltot, Győr volt fideszes polgármesterét látni. Ugyanez a kép látható a Hungary Today című angol nyelvű magyar lap 2019-es cikkében. A Hungary Today a kép forrásaként Borkai mára már megszűnt Facebook-oldalát jelöli meg.

A Twitteren egy Erik Olsen nevű norvég tengeri ökoszisztéma-szakértő október 11-én egy bejegyzésben tisztázta, hogy semmi köze az állítólagos svéd nyomozóhoz.

Szabotázs-gyanú és kiújult feszültség Oroszország és a Nyugat között

Az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek szeptember végi szivárgásának felfedezése után tovább nőtt a feszültség Oroszország és a nyugati országok között. Az ukrajnai háború miatti már eleve feszült helyzeteztet csak tovább élezte, hogy a felek kölcsönösen egymást vádolják a vezetékek megrongálásával.

A svéd hatóságok első vizsgálatai október elején "megerősítették a szabotázs gyanúját", a svéd ügyészség október 6-ai jelentése azt írja, hogy a "detonációk jelentős károkat okoztak".

"Azt látjuk, hogy az Északi Áramlat 1 és 2 közelében, a svéd fennhatóságú gazdasági övezetben detonációk történtek, amelyek jelentős károkat okoztak a vezetékekben" - mondta a nyomozással megbízott különleges ügyész, Mats Ljungqvist a közleményben.

"Az incidens helyszínén végzett vizsgálatok megerősítették a szabotázs gyanúját. A helyszínen [bizonyítékokat] foglaltak le, amelyeket meg fognak vizsgálni" – tette hozzá Ljungqvist.

Miután a gyanú Oroszországra terelődött, Moszkva válaszul az Egyesült Államokat vádolta meg a támadással, Washington viszont tagadta, hogy köze lenne a robbanásokhoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy moszkvai energetikai fórumon "nemzetközi terrorcselekmény"-nek nevezte a vezetékek megrongálódását.

"A haszonélvezők egyértelműek [...] Mert [ez az incidens] felerősíti a fennmaradó gázrendszerek geopolitikai jelentőségét, azokét, amelyek Lengyelország [...] és Ukrajna területén haladnak át, és amelyeket Oroszország saját költségén épített ki. De az Egyesült Államok számára is előnyös a helyzet, amely most magasabb áron szállíthat energiahordozókat" – mondta Putyin.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy "az Északi Áramlat vezeték felrobbantása terrorcselekmény, ha egy ország követte el, az terrorista állam", anélkül, hogy megnevezett volna egy konkrét országot. Miközben a legtöbb ország igyekszik függetleníteni magát az orosz gáztól, Magyarország folytatja az energetikai együttműködést Oroszországgal, és az Oroszország elleni szankciók feloldását követeli, Brüsszelt okolva a magas energiaárakért.

A kormánypárti magyar média, többek között a közmédia is többször utalt arra, hogy a vezeték elleni támadás mögött az Egyesült Államok állhat.

A Fehér Ház a maga részéről "nevetségesnek" minősítette az orosz vádakat. "Mindannyian tudjuk, hogy Oroszország már régóta terjeszt dezinformációt, és most is ezt teszik" – nyilatkozta szeptember végén Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

Az Északi Áramlat-ügyről már több összeesküvés-elmélet is terjedni kezdett a közösségi médiában. Egyes felhasználók például Peter Griesemann német üzletember magánrepülőgépének szeptember eleji lezuhanásával kapcsolatban kezdtek spekulációba. Az interneten terjedő állítások szerint Griesemann cége volt felelős az Északi Áramlat turbináinak karbantartásáért. Egyes felhasználók egyenesen azt állították, hogy az üzletember gépét lelőhették. Ezek az állítások azonban nem igazak, és az AFP itt cáfolta őket.

Fordítás és adaptáció:
Ukrán-orosz konfliktus Energetika