Az áldozatok is célpontokká válnak az Izrael-Hamász konfliktussal párhuzamosan zajló információs háborúban
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2023. november 16., 14:45
- 4 perces olvasmány
- Szerző: Anuj CHOPRA, Bill MCCARTHY, AFP Egyesült Államok
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Hónapokkal azután, hogy amputálták a jobb lábát, és kiengedték a kórházból, Muhammed Zindík azt vette észre, hogy az egyik képe terjedni kezdett az interneten egy rosszindulatú dezinformációs kampány keretében, amelynek az volt a célja, hogy elbagatellizálja az Izrael és a Hamász közötti háború borzalmait.
A 16 éves fiú egyike azoknak a front mindkét oldalán egyaránt megtalálható civileknek, akik a dezinformáció célpontjaivá váltak, azóta, hogy a palesztin fegyveresek október 7-én áttörték a szigorúan katonailag védett határövezetet, amire Izrael légitámadásokkal és a Gázai övezet lerohanásával válaszolt.
A halálos konfliktussal párhuzamosan zajló információs háborúban az összeesküvés-elméletek hívei azzal vádolnak átlagos palesztinokat és izraelieket, hogy csak "válságszínészek" (crisis actors) - akik sérüléseket és halált színlelnek, hogy szimpátiát keltsenek és démonizálják a másik felet.
"Féltem a fiam életét"
A közösségi médiában több bejegyzésben is hamisan azt állították, hogy egy régi videó, amin Zindík sebesülten fekszik egy kórházi ágyon, valójában egy palesztin bloggert ábrázol, aki a Gázai övezet izraeli bombázásáról írt beszámolókat.
A posztok azt a hamis narratívát terjesztették, hogy a blogger eljátszotta, hogy megsebesült, miközben nem sokkal később látszólag sértetlenül sétálgatott.
"Palesztin blogger 'csodával határos módon' egy nap alatt meggyógyult az 'izraeli bombázásból'" – írta egy izraeli influencer az X-közösségi oldalon (korábban Twitter) egy bejegyzésben, amelyet több millióan néztek meg.
"Tegnap még "kórházba került", ma már... úgy járkál, mintha mi sem történt volna."
Az AFP tényellenőrzői azonban fordított kép- és kulcsszavas keresés segítségével megállapították, hogy a posztokban különböző emberek képeit keverték össze.
Az egyikük Zindík volt, aki családja szerint júliusban elvesztette lábát egy izraeli rajtaütés során a megszállt Ciszjordániában. A másik személy a videóban pedig Szálih Aldzsafaráví, egy Gázában élő videoblogger.
A háborús dezinformáció valós következményeit jól érzékelteti, hogy a virális posztok valódi internetes támadáslavinát indítottak el Zindík ellen, köztük olyan hozzászólásokat, amelyekben azt kérdezték, hogy az orvosok miért nem vágták le a tinédzser másik lábát is, vagy miért nem ölték meg.
""Féltem a fiam életét" – mondta Zindík apja, az 50 éves Júszef Iszám Fandkáh az AFP-nek. "Meg is halhat emiatt a hazugság miatt."
Bevett stratégiává vált az áldozatok támadása
Mike Caulfield, a Washingtoni Egyetem az interneten terjedő hamis tartalmakat kutató munkatársa szerint "az egyik legkiszámíthatóbb" dezinformációs taktikává vált, hogy válsághelyzetekben hamisan azzal vádolnak embereket, hogy csak eljátsszák a szenvedéseiket.
Hasonló módon az amerikai tömeges lövöldézések és Oroszország ukrajnai inváziója után is hamis állítások kezdtek el terjedni, miszerint az áldozatok valójában "válságszínészek" voltak (angolul "crisis actor", vagyis olyan személy, aki az említett állítások hívei szerint azzal lett megbízva, hogy játssza el az áldozat szerepét egy válsághelyzetben).
Az ilyen narratívák azonban robbanásszerűen megnőttek az Izrael és a Hamász közötti háború alatt, részben azért, mert az olyan platformokon, mint az X, letekerték a tartalommoderálást – mondták el a szakértők az AFP-nek.
A háború sújtotta gázaiakat célzó legvirálisabb posztok némelyike a "Pallywood" kifejezést használja, amely a "Palesztina" és a "Hollywood" kifejezések kombinációja.
"Ez a tendencia eredetileg a háború első napjaiban jelent meg, amikor egy videó egy filmforgatás kulisszák mögötti részeit mutatta be, azt állítva, hogy a videó olyan palesztinokat ábrázol, akik sérülteket hamisítanak" – mondta Yotam Frost, a FakeReporter nevű izraeli dezinformációt figyelő szervezet munkatársa az AFP-nek.
De a háború előrehaladtával az izraeliek is ugyanúgy a hamis narratívák célkeresztjébe kerültek – tette hozzá Frost.
Az AFP tényellenőrzői már több, olyan "válságszínész" típusú állítást is lelepleztek, amelyek gyakran teljesen más évekből és helyszínekről származó képanyagot használtak fel, hogy így tévesszék meg az embereket.
Hivatalos izraeli fiókok az X-en, beleértve nagykövetségek fiókjait is, hamisan azt állították, hogy egy halott palesztin gyermekről készült videó valójában csak egy szövetbe csavart babát ábrázol.
Más beszámolókegy 2013-as egyiptomi tüntetésről és egy malajziai temetésre felkészítő képzésről készült felvételekről állították hamisan azt, hogy a palesztinok csak eljátsszák a saját halálukat.
Egy thaiföldi anya Facebook-képei, amiken a kisfiát látni halloweeni jelmezben, a közösségi médiában azzal a hamis állítással kezdtek terjedni, hogy azok egy palesztin "színészt" ábrázolnak, aki eljátssza a sérüléseit.
A cél a közvélemény polarizálása és érzéketlenné tétele
"Mindig ugyanaz a recept: találni kell néhány képet hasonlóan kinéző emberekről, vagy átnézni filmek kulisszák mögötti videóit, és találni valamit, amit úgy állíthatsz be, mint a háború megjátszása" – mondta Caulfield.
"A krízisszínészek szóló narratívák gyakran egy szülő vagy egy élettárs életének legrosszabb pillanatát - egy szeretettének elvesztését - használják fel, és cirkuszt csinálnak belőle. Ez kegyetlen és kihasználja az áldozatokat."
Izrael bombázása és szárazföldi inváziója Gázában 11 500 ember halálát okozta a Hamász vezette gázai kormány szerint 2023. november 16-ig
Izrael azután indított támadást, hogy a Hamász megtámadta Dél-Izraelt – ez volt az ország 1948-as megalapítása óta a legsúlyosabb ilyen támadás, amelyben izraeli tisztviselők szerint mintegy 1200 ember vesztette életét. Az izraeli hadsereg becslései szerint a Hamász harcosai több mint 200 túszt ejtettek.
Azáltal, hogy a helyszínen lévők tapasztalatait hiteltelenné teszik, a "válságszereplő" vádak polarizálják a közvéleményt, és az erőszak további eszkalációjának kockázatát hordozzák magukban.
"Ha az ember azt hiszi, hogy ezek a halálesetek megrendezettek, akkor érzéketlenebbé válik - vagy szkeptikusabbá - a háború kegyetlenségeivel szemben" – mondta Alessandro Accorsi, az International Crisis Group elemzőcsoport vezető elemzője az AFP-nek.
"Ez rendkívül dehumanizáló. Egyértelműen arra szolgál, hogy kétségeket ébresszen a civil halálesetekkel kapcsolatban, és még több erőszakhoz és támadásokhoz szerezzen támogatást."
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
