A választások közeledtével az EU-nak dezinformációs áradattal kell szembenéznie

Az elmúlt hónapokban már számos hasonló állítást cáfolt az AFP tényellenőrző csapata az Európai Unióval kapcsolatban. Olyan hamis állításokat, mint hogy az Európai Unió állítólag előírná, hogy a szarvasmarháknak maszkot kell viselniük, vagy hogy Brüsszel mikrocsipeket ültetne a lakosságba, hogy nyomon tudja követni őket. 

Januárban Josep Borrell, az EU vezető diplomatája egy beszédében azt mondta, hogy a dezinformáció "korunk egyik legjelentősebb fenyegetését" jelenti.

Figyelembe véve az EU döntéshozatali apparátusának puszta méretét és összetettségét – ami 27 különböző ország mintegy 450 millió lakosát érinti –, a szakértők szerint az információhiány jelentős szerepet játszik abban, hogy sokan negatívan ítélik meg az EU-t, és hozzájárul az Unióval szembeni bizalmatlanság, sőt olykor kifejezett ellenszenv növekedéséhez. 

"Nyilvánvaló, hogy a dezinformáció problémájához hozzájárul az is, hogy az EU működésének még az alapvető aspektusait is csak kevesen ismerik" – mondta Simon Usherwood, a londoni The Open University politikával és nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó professzora.

Amikor tehát az Európai Bizottság 2023 júliusában javaslatot tett az életciklusuk végére ért járművek kezelésére vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára, a közösségi média felhasználói Franciaországban, Németországban és Görögországban gyorsan lecsaptak a hírre, és azt a hamis állítást kezdték terjeszteni, hogy Brüsszel a 15 évnél idősebb járművek "leselejtezését" vagy javításuk "betiltását" tervezi.

EU, a mindenható gépezet?

A dezinformáció terjesztői szívesen ábrázolják az EU-t rosszindulatú, mindenható gépezetként, amely beavatkozik a tagállamok szuverenitásába, valamint polgáraik életébe és szabadságába.

Mindazonáltal Cyril Lemieux médiaszociológus, aki a párizsi Társadalomtudományi Felsőfokú Tanulmányok Iskolájában (EHESS) tart szemináriumokat az álhírekről, azt mondta: "Nem vagyok benne biztos, hogy a témák sokkal összetettebbek lennének Brüsszelben, mint nemzeti közpolitikai szintjén".

A szakember szerint a dolog alapvetően "a dolgozó emberek bizalmatlanságát jelzi a túlságosan távolinak tartott elitekkel szemben, ami az »álhírek« iránti fogékonyságnak kedvez".

Image

Egy 2022. február 15-én készült felvételen uniós zászlók és uniós európai tagok zászlói lobognak az Európai Parlament közelében a kelet-franciaországi Strasbourgban (AFP / FREDERICK FLORIN)

Jakub Kalensky, a helsinki Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központ (Hybrid CoE) vezető elemzője szerint a szuverenitáspárti, EU-ellenes szereplők könnyen fegyverként használhatják fel a bizalom hiányát. 

Olyan politikusok, mint a brit euroszkeptikus Nigel Farage és a francia nacionalista Népi Republikánus Unió vezetője, Francois Asselineau szintén segítették azoknak a hamis állításoknak a terjedését, amelyek szerint az Európai Bizottság arra akarja rávenni az embereket, hogy tudtuk nélkül rovarokat egyenek. A magyar kormány is politikai tőkét kovácsolt ezekből a félelmekből, és "gasztronómiai hagyományainkat" fenyegető veszélynek nevezte az EU azon döntését, hogy engedélyezi bizonyos rovaralapú élelmiszer-összetevők élelmiszerként való forgalmazását.

Kreml-párti hangok 

Kalensky szerint a szuverenitáspártiak "szimbiózist" alakítottak ki Oroszországgal. Az elemző szerint a "Kreml-barát dezinformációs ökoszisztémával" való kapcsolat "kölcsönösen előnyös", különösen az ukrajnai háborúval összefüggésben.

"A Kreml-barát ökoszisztéma új »helyi« szereplőket nyer, akik legitimitást biztosítanak üzeneteiknek, az EU-ellenes szereplők pedig olyan láthatóságot kapnak, amelyre egyébként nem biztos, hogy képesek lennének. Nem véletlen, hogy ezek a szereplők oly gyakran védik a Kreml érdekeit az EU-ban" – mondta Kalensky.

Simon Usherwood az Open University munkatársa úgy összegezte a problémát, hogy "az EU-t célzó dezinformáció számos különböző forrásból származik", és ezek egymást erősítik, például amikor "az EU-val kapcsolatban valóban zavarban lévő vagy egyszerűen csak kritikus emberek üzeneteit szervezett politikai csoportok" vagy akár államok használják fel a saját céljaikra.  

"Az EU ilyenkor azt kockáztatja, hogy minden negatív üzenetet dezinformációnak tekint" – figyelmeztet a szakember, miközben szerinte az EU-nak továbbra is figyelnie kell a polgárok által jóhiszeműen megfogalmazott kritikákra, hogy javíthassa saját működését.