Orbán közösségi média szócsöve az EU-t célozza a választások előtt

Az átláthatatlanul működő Megafon Központ tartalomkészítői – akik a magyar sajtóban “megafonosokként” szoktak szerepelni – állnak egy sor az interneten terjesztett, profin megszerkesztett, egységes narratívájú rövid videó mögött. 

A Megafont 2020-ban hozták létre azzal a küldetéssel, hogy “felerősítse a jobboldal hangját és ellensúlyozza a balliberális mainstream uralmát a neten” – olvasható a Központ honlapján (archivált link).

Kritikusok szerint azonban a Megafon a Fidesz újabb szócsövévé vált, ami felerősíti a párt narratíváit, miközben azokat támadja, akik kritizálják a kormányt. Legutóbb az Európai Uniót vették célkeresztbe a Megafon tartalomkészítői.

A Megafon 2024 eleje óta több mint 650 millió forintot költött tartalmainak Facebookon való hirdetésére a platform tulajdonosa, a Meta adatai szerint. Minden politikai hirdető, így a Megafon tartalomkészítőinek Facebook-költéseiről is a Meta Hirdetéstárban lehet hozzávetőleges adatokat találni.

Az AFP számítása szerint az EU-ban egyetlen más politikai párt sem költött annyit, mint a Megafon, ugyanebben az időszakban.

Míg egyes megafonos videókban azzal vádolják az európai vezetőket, hogy “atomháborút akarnak”, másokban azt sugallják, hogy a nőket hamarosan fegyverkészítésre kényszeríthetik a gyárakban, a gyerekeket pedig a frontvonalba küldhetik.

Több videóban Emmanuel Macron francia elnöktől idéznek. Egyik, a Megafonos videókban megjelenő megszólalása nyugati csapatok Ukrajnában való bevetéséről szól, egy másik pedig arról, hogy vitára bocsátja Franciaország nukleáris arzenáljának Európában betöltött szerepét.

A francia elnök mondatait azonban kiragadták a szövegkörnyezetből, és azok elferdítésével a Megafon tartalomkészítői úgy állították be az európai vezetőket, mintha “egy harmadik világháború” kitörését akarnák.

Orbán Viktor, mint Moszkva legközelebbi szövetségese az EU-n belül, igyekezett magát az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások szószólójaként feltüntetni (archivált link). A közelgő európai parlamenti választásokat pedig a háborúról szóló népszavazásként jellemezte.

“Látszólag végtelen” finanszírozás

Orbán 14 éves hatalma alatt a magyar médiahelyzet megváltozott: a közmédia régóta a kormány szócsöve, míg a magán médiaszektor egyjelentős része 2018 óta a kormánypárti szövetségesek tulajdonában van, lásd például itt és itt (itt és itt archiválva).

Orbánnak azonban el kellett valahogy nyernie a fiatalabb, városban élő választópolgárok támogatását, akik javarészt az internetes világban élnek és ott olvasnak híreket.

Miután az ellenzék 2019-ben meglepetésszerűen megnyerte az önkormányzati választást Budapesten és más nagyvárosokban, megszületett a Megafon.

“Mérhetetlen mennyiségű pénzt öntöttek ki arra, hogy a közösségi médiafelületeket is uralják,” mintha “látszólag végtelen” erőforrással gazdálkodnának – mondta az AFP-nek Horváth Kata, a Mérték Médiaelemző Műhely monitorozó szervezet munkatársa (archivált link).

Más, “alulról építkező” influenszerekkel ellentétben a Megafon tartalomkészítői “a nézettségük nagy részét a hirdetéseknek köszönhetik” – mondta a szakértő.

A Megafon finanszírozási forrása továbbra sem egyértelmű

Az elmúlt hetekben a Megafon tartalomkészítői “olyan irdatlan pénzeket költöttek a hirdetésekre, hogy nem tudom elképzelni, hogy létezik olyan magyar felhasználó, aki nem látta volna őket a Facebook hírfolyamában” – mondta László Róbert, a Political Capital agytröszt elemzője (archivált link).

A Megafon azt állítja, hogy magánadományozók fedezik a tevékenységét, és visszautasítja a független média azon állítását, miszerint az adófizetők különböző szervezeteken keresztül átcsatornázott pénzéből működne.

A Megafon igazgatója, Kovács István, a Fidesz egykori jelöltje korábban azt mondta (archivált link), hogy a Központnak “nincsen semmilyen formális kapcsolata semmilyen politikai erővel.” 

A Megafon Központ nem reagált az AFP megkeresésére.

Image

Egy nő olvassa a "Megafon" magyar influencer-üzemeltetési központ Facebook-oldalát egy számítógép képernyőjén Budapesten 2024. május 31-én. (AFP / ATTILA KISBENEDEK)

“Digitális szabadságharcos”

László Róbert szerint a Megafon egyszerűen “még egy eszköz a kormány kezében" ahhoz, hogy "még hangosabban és még jobban leegyszerűsítve közvetítse a kormánypárt legfontosabb üzeneteit".

“Ténylegesen megtörtént videókból, beszédekből vágnak ki manipulatívan nyilvánvalóan részleteket, hogy az érzelmekre hassanak" és úgynevezett "ellenségképző narratívákat" alkossanak, amelyekben "mindig megvan az, akit hibáztatni kell" – mondta.

A Fidesz célja a Megafon videóival az, hogy minél több olyan magyar embert érjen el, akik nem követik szorosan a politikát, de “meggyőzhetőek, hogy a kormánypárt felé billenjenek, ha döntési helyzetbe kerülnek" - tette hozzá a szakértő.

A Megafon a költséges politikai kampányai mellett ingyenes négynapos képzést is kínál mindazoknak, akik “jobboldali digitális szabadságharcosokká” szeretnének válni.

A Központ szerint már több mint ezren vettek részt a képzéseiken.

Köztük van több tucatnyi, a június 9-i önkormányzati választásokon induló fideszes jelölt is, derült ki az AFP partnere, a Lakmusz közelmúltban végzett nyomozásából.

Május elején Szijjártó Péter külügyminiszter a Központ által szervezett nyilvános rendezvényen méltatta a Megafon erőfeszítéseit (archivált link), és felszólította a tartalomkészítőket, hogy az elkövetkező hetekben “vívjanak megfeszített internetes harcot”.