Manfred Weber nem szorgalmazta az "európai sorkatonaság" bevezetését egy tévés vitában
- Megjelent: 2024. június 5., 10:58
- Frissítve 2024. június 6., 17:05
- 8 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Brüsszel kötelező európai sorkatonaságot vezetne be" – olvasható a címe egy a V4NA oldalon 2024. május 20-án megjelent cikknek. A V4NA egy hírügynökség, amelyet Orbán Viktorhoz közel álló személyek hoztak létre, köztük Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki annak idején Magyarország nagykövete volt az Egyesült Királyságban, jelenleg pedig Magyarország honvédelmi minisztere. Szalay-Bobrovniczky a 2024. januári vagyonnyilatkozata szerint még mindig a V4NA Ltd. "tagjaként" szerepel.
Az V4NA – amiről már korábban is bebizonyosodott, hogy téves információkat terjeszt – azt állítja, hogy Manfred Webernémet politikus, az Európai Parlament Európai Néppártjának elnöke egy interjúban az "uniós szintű sorkatonaság bevezetésének" lehetőségéről beszélt. A V4NA szerint "Weber elmondta, hogy határozottan támogatja az általános európai katonai szolgálatot".
Több más magyarországi médium is megismételte az állítást: többek között a Magyar Nemzet, a közmédia híradója, a közmédia weboldala, valamint többek között az Origo és a Pesti Srácok kormánypárti online kiadványok is.
Az állítást tovább terjesztették különböző Facebook-fiókok is, például itt és itt.
Orbán Viktor miniszterelnök is elismételte ezt az állítást (itt archiválva) egy 2024. május 26-i interjúban. "[...] azt mondja ez a Weber nevű, derék néppárti politikus, hogy akkor európai sorozás kell" – mondta Orbán.
"Ja, hogy majd te, barátom, Németországból vagy Brüsszelből megmondod a magyar családoknak, hogy akkor a fiaikat adják be valami kötelező sorozásos európai hadseregbe, és majd ti megmondjátok, hogy hova kell menni" – mondta Orbán, párhuzamot vonva a második világháborúval, amikor a náci Németország parancsnoksága alatt a besorozott fiatal magyar katonákat az orosz frontra küldték. "Na, hát ezt nem! Ezt felejtsük el! " – mondta a miniszterelnök.
Szijjártó Péter külügyminiszter 2024. május 29-i Beloruszba tett látogatása során szintén elismételte az állítást (itt archiválva).
A magyar kormány dezinformációval árasztotta el a magyar közösségi médiát, hogy a 2024. június 6-9-i európai parlamenti választások előtt ráerősítsen az ukrajnai háborúval kapcsolatos legfontosabb beszédtémáira. Orbán Viktor, mint Moszkva legközelebbi szövetségese az EU-n belül, igyekezett magát az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások szószólójaként feltüntetni. A közelgő európai parlamenti választásokat pedig a háborúról szóló népszavazásként jellemezte (archivált link).
A V4NA által hivatkozott eredeti megjegyzéseiben azonban Weber valójában nem tett utalást "európai sorkatonai szolgálatra", csak a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetőségéről beszélt Németországban, ahol azt felfüggesztették, de nem törölték el. Weber szóvivője megerősítette ezt az AFP-nek.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a médiának nyilatkozva kijelentette, hogy Brüsszelnek nincs hatásköre ilyen döntést hozni. "Az Európai Uniónak nincs hatásköre arra, hogy kötelező sorkatonai szolgálatot írjon elő. Messze vagyunk attól, hogy ilyen hatáskörrel rendelkezzünk" – mondta.
Az európai védelmi politika szakértői az AFP-nek azt is elmondták, hogy nem tudnak ilyen tervről, és szerintük ez nem is lenne lehetséges az összes tagállam egyhangú beleegyezése nélkül.
Az AFP magyarországi tényellenőrző partneroldala, a Lakmusz ebben a cikkben szintén cáfolta az állítást.
Amit Manfred Weber valójában mondott
A V4NA szerint Weber a BR24 bajor hírportálnak adott interjúban beszélt az uniós sorozásról. Az AFP egy kulcsszavas keresés segítségével megtalálta a BR24 cikkét, amelynek címe: "Manfred Weber: Szükségünk van egy európai atomfegyverre" (itt archiválva).
A cikk valójában nem interjú volt, hanem egy 2024. május 8-i televíziós beszélgetőműsorban elhangzottak összefoglalója, ahol a 2024-es európai parlamenti választások bajor jelöltjei, köztük Weber, válaszoltak a feltett kérdésekre. A fiatalok katonai szolgálatának kérdésével kapcsolatban Weber azt mondta, hogy átmeneti megoldásként támogatja az ötletet, de inkább az általános "kötelező szolgálat" mellett van.
A 18. életévüket betöltött férfiak számára Németországban a második világháború utáni újrafelfegyverzés részeként 1955-ben vezették be a kötelező katonai szolgálatot az akkori Nyugat-Németországban (itt archiválva). A fiatal férfiak lelkiismereti okokból megtagadhatták a fegyveres katonai szolgálatot, ebben az esetben helyette valamilyen helyettesítő szolgálatot kellett teljesíteniük. Hasonló rendszer jelenleg például Ausztriában van érvényben.
Németországban a kötelező katonai szolgálatot 2011 óta felfüggesztették békeidőkre, de ez nem jelenti annak eltörlését, a német alkotmányban foglaltak szerint "feszült- vagy védelmi helyzet" esetén újraéleszthető (itt archiválva).
Weber a bajor jobbközép CSU párt politikusa, amely az országos CDU testvérpártja. A CDU ebben ebben pártprogramban vázolta fel alapvető politikai céljait, köztük a sorkatonai szolgálattal kapcsolatos álláspontját (itt archiválva). A CDU/CSU azonban jelenleg nem része a német kormánynak. A jelenlegi német kancellár, Olaf Scholz és kormánya – amelyet a balközép szociáldemokrata SPD vezet – ellenzi "a katonai szolgálat régi rendszeréhez való visszatérést", de nyitott "egy új rendszerrel kapcsolatos tárgyalásokra."
A BR24-es vita során Weber azt mondta: "Mi, európaiak meztelenek vagyunk a viharok világában. A kontinens védelmi képességei nincsenek meg. Így mindenekelőtt a Bundeswehrt (Németország védelmi erőit) kell megerősítenünk. Támogatom, hogy átmeneti megoldásként a kötelező katonai szolgálat irányába menjünk. De én az általános szolgálat híve vagyok. Így a fiatalok szabadon dönthetnének arról, hogy milyen szolgálatot teljesítenek."
Kicsit később Weber azt mondja: "Az európai védelmi struktúrák részévé kell válnunk. Ha rakétavédelmi rendszerekről beszélünk, akkor annak van értelme, hogy ne a lengyel-német határon fogjuk el a rakétákat, hanem már a lengyel-belarusz határon. Ez azt jelenti, hogy mi, németek akkor járnánk a legjobban, ha közösen fektetnénk be. A kibervédelemben is."
Ezt követően kifejti, hogy támogatja az európai nukleáris fegyverek gondolatát, és ha Franciaország felajánlja a nukleáris képességeit más országoknak, úgy véli, hogy ez egy megfontolásra érdemes ajánlat.
Weber katonai és az általános szolgálatra vonatkozó megjegyzései egyértelműen csak Németországra vonatkoznak, nem pedig az EU-ra és annak 27 tagállamára.
Manfred Weber szóvivője 2024. május 31-én az AFP-nek küldött levelében elmondta, hogy "Manfred Weber soha nem követelte az egész Európára kiterjedő kötelező katonai szolgálatot. A kötelező katonai szolgálat kérdése tisztán nemzeti, nem pedig uniós hatáskörbe tartozik". A szóvivő szerint Weber "csak Németországról" beszélt, és "egy általános kötelező szolgálat bevezetéséről beszélt, amelyben például az ember választhat a katonai szolgálat, a polgári szolgálat vagy a polgári védelmi szolgálat között. A választás az érintett személyen múlik".
A német politikus 2024. június 4-i a Spiegel német hírmagazinnak reagált a magyar miniszterelnök által terjesztett állításokra. "Orbán Viktor szándékosan terjeszt újra és újra álhíreket, hogy politikai ellenfeleit lejárassa. Ez méltatlan egy európai kormányfőhöz" – mondta a Spiegelnek.
Nem is lehetne ilyen döntés az uniós országok egyhangú megállapodása nélkül
Jamie Shea volt NATO-tisztviselő, jelenleg az Exeteri Egyetem stratégia és biztonság professzora az AFP 2024. május 29-i levelében elmondta, hogy "az EU-nak nincs hatásköre arra, hogy katonai sorkötelezettséget írjon elő a tagállamai számára. Ez a hatáskör nem szerepel egyetlen uniós szerződésben sem, és az EU-ban egyhangúságra lenne szükség ahhoz, hogy ehhez hozzájáruljanak. Tehát Magyarországnak vétójoga lenne. A sorkatonaság tisztán nemzeti döntés. Néhány uniós országban van, vagy újra bevezették Oroszország ukrajnai inváziója után. A legtöbbjük ragaszkodik az önkéntes, hivatásos fegyveres erőkhöz."
"Még a NATO 5. cikkelyének kollektív védelmi záradéka sem írja elő automatikus kötelezettségként, hogy katonai erőt kell alkalmazni egy másik szövetséges védelmében, hanem csak azt mondja ki, hogy ezt akkor lehet megtenni, ha a NATO-tagállam beleegyezik" – tette hozzá a szakértő.
Az 5. cikk kimondja, hogy ha egy NATO-szövetséges ország fegyveres támadás áldozatává válik, "a Szövetség minden egyes tagja ezt az erőszakos cselekményt valamennyi tagja elleni fegyveres támadásnak tekinti, és megteszi az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket a megtámadott szövetséges ország megsegítésére".
Az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének 7. bekezdése hasonló kölcsönös védelmi záradékkal rendelkezik. De hasonlóképpen a végső döntés, hogy a különböző országok hogyan értelmezik ezt a záradékot, és milyen lépéseket hajlandóak megtenni, nagyban függ a tagállamoktól, amint azt az Európai Külkapcsolatok Tanácsának kiadványa kifejti. Szakértők már a Krím 2014-es, Oroszország általi illegális annektálása idején is bírálták az uniós védelmi záradék homályos és szimbolikus jellegét (itt archiválva).
2024. május 27-én Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a Népszava újságírójának kérdésére elutasította az uniós szintű sorozás gondolatát, és elmondta, hogy az EU-nak közel sincs elég hatásköre egy ilyen döntés meghozatalához (itt archiválva).
"Az Európai Unió nem képes arra, hogy kötelező sorkatonai szolgálatot írjon elő. Messze vagyunk attól, hogy ilyen hatalommal rendelkezzünk. Ez egy nemzeti döntés. Olvastam az újságokban, hogy az Egyesült Királyság gondolkodik ezen, de az Európai Unió nem képes rá. Én nem is gondolok erre, mert ez messze van a mi képességeinktől" – mondta Borrell.
Dr. Ulrike Franke, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) vezető munkatársa az AFP-nek küldött 2024. június 3-i levelében kifejtette, hogy egy ilyen határozatot "az EU a tagállamok beleegyezése nélkül biztosan nem tudna bevezetni". A szakértő az AFP-nek a közös uniós hadsereg ötletéről is azt mondta, hogy "a kifejezés újra és újra felmerül, de ez egy egyáltalán nem specifikus és semmilyen elemében sem konkrét terv. Soha nem hallottam még ebben a kontextusban uniós sorozásról".
Franke azt is elmondta, hogy meggyőződése, hogy tekintettel arra, hogy az EU-nak szinte semmilyen hatásköre nincs védelmi kérdésekben, "teljességgel lehetetlen, hogy bármelyik uniós intézménynek bármilyen hatásköre lenne" a sorkatonasággal kapcsolatban. "Ezt az EU biztosan nem vezethetné be a tagállamok beleegyezése nélkül" – mondta a szakértő az AFP-nek.
Pontosításra került a televíziós vita dátuma május 9-ről május 8-ra.2024. június 6. Pontosításra került a televíziós vita dátuma május 9-ről május 8-ra.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
