Ez a statisztika a hétköznapokban nem németül beszélő bécsi diákok arányáról szól

  • Megjelent: 2024. július 24., 17:45
  • Frissítve 2024. július 25., 13:46
  • 6 perces olvasmány
  • Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Hungary
A 2023-as adatok szerint Bécs lakosságának több mint egyharmada külföldi állampolgár, és a lakosok fele rendelkezik bevándorló háttérrel. Ez különböző kihívásokat jelent, többek között az osztrák oktatási rendszer számára a bevándorló hátterű gyermekek hiányos nyelvtudása miatt. Ebben a kontextusban publikált egy helyi agytröszt egy anyagot, amely szerint a bécsi általános iskolások 70 százaléka nem beszél németül a hétköznapokban, például otthon. Egyes magyar cikkekben és a közösségi médiában megjelent posztokban ezt tévesen úgy adták vissza, hogy a bécsi gyerekek 70 százaléka egyáltalán nem beszél németül. Egyes magyarul megjelent cikkek és posztok továbbá arra is utaltak, hogy ennek az illegális bevándorlás az oka. A kiadványt azonban félreértelmezték: az nem azt írta, hogy ezek a gyerekek egyáltalán nem beszélnek németül. A magyar cikkek hibásan fordították le egy osztrák lap cikkét a publikációról. Az agytröszt az AFP-nek megerősítette, hogy a 70 százalékos adat valóban tényleg azokra a gyerekekre vonatkozik, akik a saját bevallásuk szerint nem használják a német nyelvet a hétköznapokban.  

"Megdöbbentő adatot tett közzé az Osztrák Statisztikai Hivatal: Bécsben az általános iskolások 70 százaléka nem beszél németül" – olvasható a Mandiner kormánypárti magazin és online hírportál 2024. július 19-i cikkében. Ugyanezt a téves állítást más kormánypárti oldalak is megosztották, de a közösségi médiában is terjedni kezdett, például itt és itt.  

A Mandiner a cikkében a Kurier osztrák lapra hivatkozik, majd az Alapjogokért Központ kormánypárti agytröszt igazgatóját, Szánthó Miklóst idézik, aki egy Facebook-bejegyzésben írt arról, hogy "a bécsi általános iskolások 70 százaléka nem beszél németül".

Szánthó az illegális migrációt és a "nyílt társadalmat" okolja ezért. Később a posztban tisztázza, hogy 70 százalék azoknak a bécsi diákoknak az aránya, akik nem használják a német nyelvet a mindennapokban, majd a posztot azzal zárja, hogy párhuzamot von az európai oszmán hódítással, és reményét fejezi ki, hogy a Fidesz szövetségese, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyeri a következő választást Ausztriában. A Szabadságpárt vezeti a közvélemény-kutatásokat a 2024. szeptember 29-re tervezett választások előtt. 

A Fidesz egyik központi politikai üzenete, amit az elmúlt évtizedben számtalan alkalommal elismételtek, hogy szerintük, ha az európai lakosság nem tud elég gyereket szülni, akkor bevándorlókra fogják "lecserélni" a népességet (itt archiválva).

A Mandiner által megosztott változat azonban nem hű fordítása a Kurier-cikknek: a Mandiner és más magyar oldalak cikkeiből és közösségi média posztokból teljesen hiányzik az a rész, hogy az érintett gyerekek a “hétköznapokban” nem beszélnek németül. 

Bár igaz, hogy a nem német anyanyelvű gyermekek esetében a hiányos nyelvtudás valódi kihívást jelent Ausztriában, a magyar posztok félreértelmezték a számokat ez esetben.

Image
Bejegyzések a félrevezető állítással. 2024. július 23-án készült képernyőképek

Miről írt a Kurier?

A Kurier cikke (itt archiválva) részben az Agenda Austria nevű osztrák agytröszt publikációján alapul, amely szerint "a bécsi általános iskolások 70 százaléka saját bevallása szerint nem beszél németül a mindennapokban". 

A Kurier "Ennyire rossz a bécsi diákok német nyelvtudása" című cikkét elolvasva megtalálhatjuk a 70 százalékos adatot. A Kurier a következőt írta: "... a bécsi tanköteles tanulók csaknem 70 százaléka nem a németet adja meg a mindennapi életben beszélt fő nyelvként".

A cikk egy táblázatot is tartalmaz, amelyen Ausztria különböző régióit látni és ezt az arányt az általános és középiskolai oktatásban. 

A Mandiner azt írja, hogy az "Osztrák Statisztikai Hivatal" a szám forrása. Az osztrák újság forrásként az Agenda Austria osztrák agytröszt az ország hivatalos statisztikai hivatala, a Statistik Austria adatain alapuló számait jelölte meg.

Honnan származik ez a szám, és miként értelmezték félre?

Az Agenda Austria a honlapján "Ausztria első (és még mindig egyetlen), az államtól, politikai pártoktól, kamaráktól és érdekcsoportoktól független agytrösztjének" nevezi magát (itt archiválva). A szervezetet saját bevallása szerint magánadományokból finanszírozzák, az adományozók listája itt található. 

Az AFP kérdésére az Agenda Austria elmondta, hogy 70 százalék azoknak az általános iskolában tanuló gyerekeknek az aránya, akik egy hivatalos felmérés során azt mondták, hogy a mindennapi életben nem elsősorban németül beszélnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem beszélnek németül, a felmérésben az elsődleges nyelvük mellett további nyelveket is megjelölhettek, amiket beszélnek.

Már ezen a ponton világos, hogy a magyar kiadványok elferdítették a Kurier cikkét, és a "diákok százalékos aránya, akik azt állítják, hogy a mindennapi életben nem németül beszélnek" helyett helytelenül azt írták, hogy a 70 százalék "a németül nem beszélő bécsi általános iskolások” aránya. 

De, hogy jobban megértsük, miről is van szó, az AFP az eredeti kiadványt is alaposan átnézte.

A dokumentum 2024. május 13-án jelent meg, és a következő címet viseli: "Ahol a német az iskolaudvaron idegen nyelvvé válik" (itt archiválva).

A kiadvány egy grafikonnal kezdődik: "A mindennapi életben nem a német nyelvet használó tanulók aránya – a 2022/23-as tanévben a közoktatásban tanulók százalékos aránya", az ábra valóban 69,9 százalékot mutat a bécsi általános iskolák esetében.  

A táblázat a következő lábjegyzetet tartalmazza: "Megjegyzés: Az adatok a ‘mindennapi életben használt nyelv(ek)re’ vonatkozó információkon alapulnak az iskolai statisztikák adatgyűjtésének részeként, az oktatási dokumentációs törvénynek megfelelően. A további nyelvek között a német is szerepelhet." 

Ez a szám tehát azt jelenti, hogy egy felmérés keretében a tanulóknak ez a százaléka mondta azt, hogy a mindennapi életben, például otthon, a német nyelvtől eltérő nyelven beszél. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem beszélnek németül.

Christoph Beranek, az Agenda Austria szóvivője is megerősítette ezt az AFP-nek 2024. július 23-án küldött levelében: "Az általunk közzétett grafikon azoknak a tanulóknak az arányát mutatja, akik (szubjektív, közvetlen felmérésben) nem a német nyelvet jelölték meg a mindennapi életben beszélt első nyelvként. Ahogy ön is helyesen rámutatott, ez nem jelenti azt, hogy ezek a gyerekek nem beszélnek németül".

Beranek elmondta, hogy – amint arra a lábjegyzet is figyelmeztet – azok a tanulók, akik azt mondták, hogy a mindennapi életükben elsősorban nem a német nyelvet használják – még ha beszélnek is németül – "a mindennapi életben nem német nyelvet használó tanulóknak" számítanak.

A hétköznapokban nem németül beszélő diákok

A kérdésről további információkat is találni a Statistik Austria honlapján táblázatos formában. A 2022/2023-as tanévre az egész országra vonatkozóan azt láthatjuk, hogy az 1,1 millió diákból minden iskolai kategóriában 900 ezer volt osztrák állampolgár. Az összes diák mintegy 66 százaléka, 730 ezren mondták azt, hogy a németet használja elsősorban a mindennapi életben, ezt követi a török (53 ezer), a szerb (26 ezer) és az arab (22 ezer) nyelv.

Az osztrák általános és középiskolások közül tizenegyezren nyilatkoztak úgy, hogy a mindennapokban elsősorban magyarul beszélnek.

A diákok körében 10 leggyakrabban beszélt nyelv között megtalálható még a bosnyák, az albán, a horvát, az ukrán, az angol, a lengyel, az orosz és a kurd is. 

Image
Az osztrák általános és középiskolások által a mindennapi életben használt elsődleges nyelv a 2022/2023-as tanévben a Statistik Austria adatbázisában

Ez némileg ellentmond Szánthó Miklós felvetésének, aki az Oszmán birodalom felemlegetésével a jelenséget az Európába érkező muszlim bevándorlókhoz kötötte.

Bécs város hivatalos honlapja szerint 2023-ban "a bécsi lakosok mintegy 34 százaléka külföldi állampolgár, 39 százalékuk külföldön született, valamivel több mint 44 százalékuk külföldi származású (azaz vagy külföldi állampolgársággal rendelkezik, vagy külföldön született), és mintegy 50 százalékuk migrációs háttérrel rendelkezik (azaz mindkét szülője külföldön született)" (itt archiválva).  

Image
Bécs város honlapján a lakosság származás szerinti összetétele, a képernyőmentés 2024. július 24-én készült

Az iskolások nyelvtudásának problémája valós

Az elmúlt néhány évben az osztrák iskolások nyelvtudásáról tényleg folytak viták. Az APA osztrák hírügynökség 2024 februárjában arról számolt be (itt archiválva), hogy a bécsi elsőosztályosok nagyjából egyharmada a német nyelvtudás hiánya miatt nem tudta követni az oktatást. Az érintettek kétharmada már Ausztriában született.

Az Agenda Austria kiadványa is rámutat, hogy "természetesen nem mindenkinek, aki a mindennapi életben nem elsősorban németül beszél, lesz automatikusan gondja az iskolában, de bizonyos összefüggést nem lehet figyelmen kívül hagyni".

Carmen Treml, az Agenda Austria közgazdásza kifejtette, hogy az iskolán kívüli német nyelvtudás előnyt jelenthet a tanulók számára, és segíthet a beilleszkedésben és a munkakeresésben is. 

A Der Standard osztrák lap a jelenségről a szülőkkel és szakértőkkel beszélgetve számolt be (itt archiválva). A beszámoló szerint egyes szülők attól tartanak, hogy németül beszélő gyermekeik színvonal alatti oktatásban részesülnek, ha sok olyan osztálytársuk van, aki nem beszélnek jól németül, mások azt mondták, hogy nem aggódnak emiatt. 

Egy iskolaigazgató a Falter bécsi lapnak kifejtette, hogy az ilyen félelmek gyakran csak még több problémát okoznak, miközben a vegyes osztályok segítenek abban, hogy a nyelvi problémákkal küzdő gyerekek gyorsabban elsajátítsák a német nyelvet (itt archiválva).

Ausztriában egy "100 iskola – 1000 esély" elnevezésű, 15 millió eurós kormányzati kísérleti projektet is indítottak azzal a céllal, hogy segítsenek 100 olyan iskolának, ahol sok diáknak kell a szociális háttere miatt kihívásokkal szembenéznie, például mert otthon nem németül beszélnek (itt archiválva).

A cikkben javítva lettek az elírások
2024. július 25. A cikkben javítva lettek az elírások

Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?

Lépjen kapcsolatba velünk