Dezinformációs hullám kísérte az olimpiai megnyitóval kapcsolatos vádakat
- Megjelent: 2024. augusztus 2., 17:50
- 6 perces olvasmány
- Szerző: AFP Franciaország
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
A 33. olimpiai játékokat hivatalosan 2024. július 26-án (archivált link) nyitották meg a sportolók felvonulásával a Szajnán. Ez az első alkalom, hogy a megnyitóra egy sportlétesítményen kívül kerül sor. A show-t az évek óta először fellépő Céline Dion koronázta meg az Eiffel-toronyban, valamint egy hőlégballonon a magasba emelkedő olimpiai láng.
Az ünnepségért felelős színházi rendező, Thomas Jolly hatalmas előadássorozatot épített fel, ami a folyót, a történelmi épületeket és a párizsi háztetőket színpaddá és a francia művészet és kultúra tiszteletére szolgáló előadássá változtatta.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság méltatta a forradalmi, televízióra szabott előadást, amelyet milliók követtek, egyedül csak a francia televízióban 23 millióan, valamint 326 000 ember a Szajna partján és az Eiffel-toronynál az eső ellenére.
A műsor a felmérések szerint a francia közönség körében hatalmas tetszést aratott, és a külföldi sajtó széles körben dicsérte (az archivált linkek itt, itt és itt). De voltak, akik kritikusan álltak az eseményhez – köztük Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője és Donald Trump republikánus elnökjelölt – és bírálták a befogadó, LMBTQ-barát előadást (archiválva itt).
A négyórás párizsi show egyik jelenete főleg a keresztény hívek és vezetők részéről váltott ki felháborodást. Az egyik, a "Lakoma" névre hallgató jelentben Da Vinci "Az utolsó vacsora" című festményének – és ezáltal hitüknek – "megcsúfolását" látták.
Ezzel kapcsolatban kezdtek terjedni olyan hamis és megtévesztő állítások, amelyek állítólagos keresztény tömegtüntetésekről vagy éppen egy párizsi áramszünetről szóltak.
Kontextusukból kiragadott videók
A Francia Püspöki Konferencia 2024. július 27-én kiadott közleményében azt írta, hogy a szertartás "a szépség, az öröm és a gazdag érzelmek csodálatos pillanatait kínálta, és mindenütt dicséretet kapott", de "sajnos a kereszténységből gúnyt űző jeleneteket is tartalmazott, amit mélységesen sajnálunk".
A szóban forgó jelenetben egy csoport ember, köztük balett-táncosok, a francia DJ Barbara Butch, és több drag queen egy bankettasztal mögött sorban ült. A kompozíció sokakat Da Vinci híres festményére emlékeztetett, amely Jézus Krisztus utolsó vacsoráját ábrázolja az apostolokkal. A híres festmény már az olimpia előtt számos paródiához és filmjelenethez szolgált ihletforrásul (archiválva itt és itt).
Thomas Jolly, a megnyitó művészeti vezetője múlt vasárnap mindazonáltal tagadta, hogy a jelenetet az Utolsó vacsora “inspirálta” volna. Jolly elmondása szerint az előadás az olimpiai istenekre utalt, amit az előtérben látható Dionüszosz (a bor és az ünneplés istene) bizonyít, akit a megnyitón Philippe Katerine énekes alakított, kékre festett testtel.
Az “Istenek lakomája” című képet Jan Harmensz van Biljert festette a 17. században. Jelenleg egy dijoni (kelet-franciaországi) múzeumban őrzik. A festményen a show jelenetéhez hasonló jelenet látható: az Olümposz istenei lakomáznak, az előtérben Dionüszosszal (archivált link).
Az iraki Moszulban élő keresztényeket július 29-én a város szír katolikus érseke böjtre szólította fel (archivált link), hogy így tiltakozzanak a megnyitó ellen.
Számos a kontextusukból kiragadott videó került fel az internetre, amelyeken állítólag a keresztények nagyszabású tüntetései láthatóak, ahol felháborodásukat fejezik ki a megnyitó miatt.
“Gyakorló katolikusok gyűlnek össze a Trocadero téren, hogy énekkel ünnepeljék Krisztust a vitatott megnyitó után” – állította például egy X-poszt, amely több mint kétezer megosztást ért el, és amely az Eiffel-torony előtt álló tömeget mutatta. Ugyanezeket a képeket máshol olyan leírások kísérték, amik szerint a tömeg az olimpiai játékok állítólagos “sátáni megnyilvánulásai” ellen tiltakozott.
Hasonló állításokat németül, görögül, angolul, románul, bolgárul és arabul is terjedni kezdtek.
A videón a “jeanluctrachsel.ministries” Instagram-fiók címkéjét látni. Ez alapján az AFP megtalálta az eredeti videót (archivált link), amit 2024. május 25-én – jóval a múlt megnyitóünnepség előtt – tettek közzé. Az eredeti képaláírás így szól: “Éppen Párizsban vagyok, az Eiffel-toronynál, elhoztam Jézust a városba. Jézust imádva és Jézusról prédikálva a tömegnek.” Emellett a posztban be van jelölve a “Marche Pour Jésus Paris”, azaz “Menet Párizsban Jézusért” Instagram-oldal is.
Utóbbira rákeresve azt is kiderítettük, hogy a legutóbbi (archivált link) ilyen rendezvényre 2024. május 25-én, 13 órakor került sor.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy az olimpiai karikák, amelyeket ötven nappal a játékok kezdete előtt szereltek fel az Eiffel-toronyra (archivált link), nem láthatók a videóban. Ez megerősíti, hogy a felvételek nem 2024 július végén készültek.
Egy másik, éjszaka készült videó, amelyen több száz, gyertyát tartó ember látható, szintén azzal kezdett terjedni, hogy az az olimpiával kapcsolatos.
A videó képkockáit felhasználva az AFP fordított keresés segítségével megtalálta ugyanezt a felvételt (archivált link): eredetileg 2022. augusztus 15-én tette közzé a Notre-Dame de Lourdes-i kegyhely X-fiókja. A videó eredeti leírása így szólt: “Boldog Nagyboldogasszony napját mindenkinek! Imádságban egyesülve a világ összes katolikusával. Szűz Mária ragyogjon a szívetekben!”
Nagyboldogasszony napján, a Mária mennybemenetelét jelképező keresztény vallási ünnepen sok hívő gyűlik össze a Hautes-Pyrénées-ben található Lourdes városában, amely híres Mária-zarándokhely.
A videón fel lehet ismerni a Lourdes-i Miasszonyunk-szentélyt és a Szűz Mária-szobort, valamint az információs központ kerek épületét is (itt archiválva). Egy további keresés újabb videókhoz vezetett, amelyek hasonló ünnepi jeleneteket mutatnak, mint ez a 2021-es felvétel (itt archiválva).
Az AFP nem talált bizonyítékot arra, hogy a megnyitóünnepség után tömeges tiltakozásokra került volna sor.
Hamis információk az áramkimaradásokról
Július 27-én, szombaton éjfél előtt nem sokkal Párizs egy része áramszünet miatt sötétségbe borult. “Egy műszaki hiba miatt Párizs több kerületében áramszünet volt. Minden fogyasztó számára 10 percen belül helyreállt az áramszolgáltatás” – közölte az Enedis áramszolgáltató az X-fiókján (archivált link).
Az eset, ami egy nappal a megnyitó után történt, számos hamis és félrevezető állításhoz szolgáltatott alapanyagot.
Több felhasználó például egy olyan felvételt osztott meg, amit állítólag egy térfigyelő kamera készített egy párizsi utcáról, ahol hirtelen kialudtak a fények. Bár a felvétel július 27-én készült, semmi köze nincs a párizsi áramkimaradásokhoz.
A felvétel a francia-német határtól nem messze lévő Munsterben készült, amit a képernyő bal felső sarkában látható “Munster - Place du marché” felirat is jelez. A térfigyelő kamera egy webkamera, amely Munster honlapján nézhető, és amely folyamatosan veszi a város egyik terét (archivált link).
A videó közepén látható épület nem más, mint a helyi protestáns templom. A videó ráadásul nem egy áramszünetet mutat. A városban 2022 vége óta energiatakarékossági okokból lekapcsolják a közvilágítást 11 után, ezt látni a videón (archivált link).
Más, főleg angol nyelvű bejegyzésekben az Eiffel-torony képét osztották meg, ami állítólag az áramkimaradások miatt borult sötétségbe. Amellett, hogy a műemlék a 7. kerületben található, amit nem érintett az áramkimaradás, egy fordított képkeresés kiadja az eredeti fotót: az AFP készítette 2021. március 27-én (archivált link). Akkor az Eiffel-torony díszkivilágítását a Föld órája környezetvédelmi kampány részeként kapcsolták le.
Az áramkimaradás az Enedis energiaszolgáltató "mintegy 85.000 ügyfelét" érintette a francia főváros 1., 9., 17. és 18. kerületében (a 20 párizsi kerületből), közölte a vállalat a francia médiával (itt és itt). A legtöbb épületet és műemléket tehát nem érintette az áramkimaradás. A megosztott fotók egy része régi stockfotókat mutat a Sacré-Coeur-ról, nem pedig tényleges, július 27-én készült képeket (archiválva itt és itt).
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
