Nincs bizonyíték a Mel Gibson által népszerűsített „rákgyógyszerek” hatékonyságára
- Megjelent: 2025. január 24., 16:04
- 7 perces olvasmány
- Szerző: Sofia BARRAGAN, AFP Argentína
- Fordítás és adaptáció: AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Mel Gibson és Joe Rogan: - Elmondok egy sztorit. Három barátom van. Mindhármuknak négyes stádiumú rákja volt. Mindháromnak most egyáltalán nincs rákja” – olvasható egy 2025. január 10-én megosztott magyar Facebook-bejegyzésben, amit már több mint 40 felhasználó osztott meg.
A bejegyzéshez csatolt videóban, mely 1600 megtekintés fölött jár, Joe Rogan Mel Gibsonnal készült podcast-interjújából kivágott részlet látható. Ebben a színész azt állítja, hogy a barátai ivermectint, fenbendazoltm klór-dioxidot és metilénkéket használtak.
Joe Rogan, a világ egyik népszerűbb podcastjának házigazdája és a vendégei is több alkalommal terjesztettek már valótlanságokat, ahogyan arról például ebben a tényellenőrzésben írtunk.
Ugyanez a videó már franciául, angolul és spanyolul is terjedni kezdett a közösségi médiában.
A színész kijelentései azonban semmilyen tudományos érven nem alapulnak, és az AFP által megkérdezett szakértők cáfolták őket.
Klór-dioxid
A klór-dioxid "sárgás vagy vöröses gáz, vagy 11 fok Celsius alatt vöröses-barnás folyadék, szúrós szaga a klóréhoz hasonló” – olvasható az anyag toxikológiai lapján az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet oldalán (itt archiválva).
Valójában nátrium-klorit és sósav kombinációjából származó kémiai vegyület, amelyet néha házilag is előállítanak.
Gyakran használják "az ivóvíz fertőtlenítésére" – írja az Egyesült Államok Toxikus Anyagok és Betegségek Nyilvántartási Ügynöksége (itt archiválva).
Mel Gibson állításaival ellentétben azonban nem létezik olyan tanulmány, amely szerint a klór-dioxid gyógyítaná a rákot – mondta el az AFP megkeresésére Matías Norte, a Buenos Aires-i Hospital de Clínicas onkológiai sebészeti osztályának munkatársa.
"Ez egy fertőtlenítőszer, egy felületi fertőtlenítőszer. Ha egy sejtet vagy mikrobát helyezünk egy felületre, és klór-dioxidot juttatunk fölé, akkor a sejt természetesen elpusztul. De ez nem jelenti azt, hogy ugyanez megtörténik a test belsejében is" – magyarázta a szakember.
Több szervezet, például az argentin Nemzeti Gyógyszer-, Élelmiszer- és Orvostechnológiai Hivatal (Anmat) és a svájci Swissmedic gyógyszerügynökség is azt javasolta az embereknek, hogy tartózkodjanak a klór-dioxid, más néven "MMS" (Miracle Mineral Solution) fogyasztásától, mivel annak használatát nem engedélyezték gyógyszerként.
A klór-dioxid lenyelése ráadásul egészségügyi problémákat okozhat, például hasi fájdalmat, hányingert, hányást, hasmenést, légzési elégtelenséget és akár halált is.
Franciaországban a Nemzeti Gyógyszer- és Egészségügyi Termékbiztonsági Ügynökség (ANSM) már 2010-ben figyelmeztetést adott ki a termékre, miután "a mérgezéselhárító központok és a toxikológiai felügyeleti központok mérgezéses eseteket jelentettek".
"Ezt a különböző weboldalakon árult ‘Miracle Mineral Solution’ terméket úgy reklámozzák, mint ‘egy felfedezést, amely megmentheti az életét’ és mint ‘a megoldást az AIDS, a hepatitis A, B és C, a malária, a herpesz, a tuberkulózis, a legtöbb rákos megbetegedés és sok más súlyos betegség ellen’. Valójában egy 28%-os nátrium-klorit oldatról van szó, amelyet az interneten ajánlott használat szerint aktiváló készlettel (10%-os citromsav) kell összekeverni, hogy klór-dioxidot állítsanak elő. Ez a végtermék az, amelyhez a fent említett egészségügyi állítások kapcsolódnak" - írta az ANSM.
"A klór-dioxidot általában biocidként használják a csapvíz fertőtlenítésére. A termék orvosi hatékonysága nem bizonyított" - tette hozzá a nyilvános figyelmeztetés.
Ezen túlmenően számos országban, például az Egyesült Államokban vagy Kanadában, bírósági ítélet is született a terméket reklámozói ellen.
Nem ez az első eset, hogy a klór-dioxidot hamisan különböző betegségek gyógymódjaként tüntetik fel. Az AFP már több olyan állítást is cáfolt, miszerint ez a termék hatásos lenne a Covid-19 és más betegségek ellen.
Ivermectin
Az ivermectin egy parazitaellenes gyógyszer, amelyet általában állatoknál használnak. Embereknél a gyógyszer olyan paraziták ellen alkalmazható, mint a rüh vagy a tetvek.
A gyógyszer visszatérő témája a hamis állításoknak, melyek “csodaszernek” állítják be, például a Covid-19 ellen.
Az ivermectint a világjárvány korai szakaszában tesztelték, hogy kiderüljön, ez a gyógyszer hatásos-e a vírus ellen. A kapott eredmények azonban nem bizonyították a hatékonyságát.
Jelenleg több tanulmány is folyik annak vizsgálatára, hogy az ivermectin más kezelésekkel való kombinációja hatékony lehet-e bizonyos rákos megbetegedések elleni küzdelemben, ahogyan arról az AFP ebben a cikkben írt 2023 májusában.
A kutatás egyelőre még folyamatban van, és az ivermectint nem önmagában, hanem más gyógyszerekkel kombinálva tesztelik.
Az ivermectint "semmiképpen sem használják a rák kezelésére", hangsúlyozva, hogy nincs tudományos bizonyíték a betegség elleni hatékonyságára – mondta Matías Norte onkológus szakértő.
"Úgy gondoljuk, hogy elérheti a glikolízis szintjét, vagyis megakadályozná, hogy a glükóz bejusson a rákos sejtbe, de ez semmiképpen sem okozná a rákos sejt halálát" – tette hozzá a szakember.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) továbbá azt is megjegyzi, hogy az ivermectin túladagolása "hányingert, hányást, hasmenést, alacsony vérnyomást, allergiás reakciókat (viszketés és csalánkiütés), szédülést, ataxiát (egyensúlyzavar), görcsöket, kómát és akár halált is okozhat" (archivált link itt).
Fenbendazol
A fenbendazol egy féreghajtó szer, amelyet állatokban előforduló paraziták kezelésére használnak.
Egyes tanulmányok vizsgálták már ezt a gyógyszert és más, ugyanebbe a kategóriába tartozó gyógyszereket, mint lehetséges rákellenes kezeléseket, de nem találtak elegendő bizonyítékot annak megerősítésére, hogy emberek esetében hatásosak lennének a betegség ellen (archiválva itt és itt).
"A rákos sejtekből nyert ígéretes eredmények csak a kezdet" – mondta Sheila Singh, a McMaster Egyetem Rákkutatási Felfedező Központjának igazgatója az AFP 2023-nak.
"De azt állítani, hogy a szer gyógyíthatja a rákot, egyszerűen nem tudományos, mivel nincsenek adatok, amelyek ezt az állítást alátámasztanák" – tette hozzá.
A parazitákat mozgató mechanizmusok egy része a rákos sejtekben is aktív, magyarázta Singh, így a parazitaellenes szerek a rák lehetséges kezelését jelentik. A preklinikai stádiumban (laboratóriumi teszteken/állatokon végzett kísérleteken) szerezett bizonyítéktól a bizonyított kezelésig vezető út azonban akár 25 évig is eltarthat, amint azt az AFP korábban ebben a tényfeltáró cikkben kifejtette.
Matías Norte a maga részéről azt is megjegyezte, hogy egy gyógyszer hatásossága "nem általánosítható egy, két vagy három eset alapján, statisztikailag reprezentatív mintára van szükség".
Metilénkék
A metilénkék vagy metilionínium-klorid egy kémiai vegyület, amelyet elsősorban a methemoglobinémia, egy bizonyos vérzavar kezelésére használnak az amerikai Egészségügyi Hivatal gyógyszeradatlapja szerint. A sebészetben is használják festékanyagként a test bizonyos részeinek festésére, valamint fertőtlenítő és gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik.
Az orvosi területen kívül a metilénkéket a textiliparban szövetfestésre, a kémiában pedig redoxireakciókban indikátorként használják.
Amikor a metilénkék rákos megbetegedésekkel kapcsolatos alkalmazásáról kérdezték, Victoria Costanzo klinikai onkológus az AFP-nek kifejtette, hogy "néha" alkalmazzák a rákos műtéteknél, de "más területeken is".
Matias Norte további részletekkel szolgált: "A közelmúltban felfedeztük, hogy a metilénkéknek előnyei lehetnek a glaukóma kezelésében, de semmi több. A valóságban több a toxicitása, mint az előnye".
Ez a kémiai vegyület szédülést, izzadást és bőrelszíneződést okozhat, ezért orvosi felügyelet nélkül nem szabad használni.
Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a metilénkék, a fenbendazol, az ivermectin vagy a klór-dioxid alkalmazása hatékony lenne a rák kezelésében – mondta Constanzo az AFP-nek.
A szakértő szerint ezek a szerek vagy kísérleti fázisban vannak, vagy más esetben a rákkal kapcsolatos állítólagos hatások teljes kitaláció. "Senkinek, de különösen a rákos betegeknek nem ajánlom, hogy az orvosuk szigorú ellenőrzése nélkül fogyasszák ezeket a gyógyszereket" – tette hozzá Constanzo.
Rák és dezinformáció
2022-ben világszerte közel 10 millió ember halt meg rákban (itt archiválva). A rák a második leggyakoribb halálozási ok Európában és Magyarországon egyaránt, mindkét esetben szorosan lemaradva a keringési betegségek mögött (archiválva itt és itt).
Az AFP már számos cikkben cáfolt olyan nem bizonyított gyógymódokat, melyek állítólag gyógyítják a rákot, mint például a citrom vagy az ezüstkolloid.
Ahogyan arról ebben a cikkben írtunk, az onkológusok attól tartanak, hogy a rákellenes kezelésekről szóló hamis információk terjedése arra késztetheti a betegeket, hogy lemondjanak a megfelelő orvosi ellátásról.
Mel Gibson ír származású amerikai színészt, aki Ausztráliában nőtt fel, antiszemitizmussal, rasszizmussal, homofóbiával és családon belüli erőszakkal vádolják (archivált link itt).
Sylvester Stallone és Jon Voight színésztársaival együtt 2025. január 16-án jelképesen "nagykövetté" nevezték ki Hollywoodban, hogy az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump "szemeként és füleként" szolgáljon a jellemzően Demokrata filmiparban (archivált link itt).
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk