A hústermelés céljából történő állattartás jelentős hatással van az éghajlatra

December közepén magyar Facebook-felhasználók kezdtek terjeszteni egy videoklipet, amelyben Elon Musk tech-milliárdost idézve azt állították, hogy az állattartás nincs hatással az éghajlatra. A Musk állítását magyarra lefordítva tartalmazó Facebook-bejegyzést 2024. december 14. óta 129-szer osztották meg.

Image

A klip, amely eredetileg a népszerű amerikai Joe Rogan Experience podcast 2223-as epizódjának részeként került adásba 2024. november 4-én, angolul is terjed az interneten.

A klipben Musk azt mondja: „Az állatok nem fognak változtatni a globális felmelegedésen. Ez lényegtelen. Semmi. Nulla. Semmi.”

„Lesznek emberek, akik a hús kerülését szorgalmazzák... talán pénzügyi érdekük fűződik hozzá, talán csak vegetáriánusok vagy vegánok, vagy bármi más... ideológiai okokból, de a globális felmelegedés vagy a légkör CO2-koncentrációja szempontjából nem fog változást hozni, ha az emberek szín steaket esznek. Nem számít. Ez lényegtelen. Szeretném, ha ez teljesen világos lenne. Nem fog számítani. Még csak mérni sem lehet majd. Ennyire lényegtelen. Nem mérhető” – mondta a videóban Musk.

Nem ez az első alkalom, hogy Musk hasonló állításokat tesz az állattenyésztés és a mezőgazdaság éghajlatváltozásra gyakorolt hatásáról, amint azt az AFP korábbi tényellenőrzése is megállapította.

A nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ és az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) azonban egyetértenek abban, hogy az állattenyésztés jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, és mérhető hatással van az éghajlatváltozásra.
Az AFP által megkérdezett szakértők megerősítették, hogy „elsöprő” tudományos bizonyítékok támasztják alá ezt a következtetést. 

"Elsöprő bizonyítékok" vannak a hústermelés hatásaira vonatkozóan

Az üvegházhatás (itt archiválva) az, amikor a napfény hőjének egy része a légkörben reked. Ez egy természetes folyamat, amely melegen tartja a bolygót, de a hatást az emberi kibocsátásból származó üvegházhatású gázok felerősítik, ami globális felmelegedéshez vezet. 

Az Egyesült Államokban az üvegházhatású gázok egyik – bár nem a legnagyobb – forrása a mezőgazdaság, írja az USA Környezetvédelmi Hivatala, az EPA (itt archiválva).

Az EPA becslése szerint az USA összes kibocsátásának 5 százaléka közvetlenül a mezőgazdaságból (az „állattartásból, a mezőgazdasági talajból és a rizstermelésből”) származik, további 5 százalék pedig a kapcsolódó okokból, például az „épületek és berendezések energiaellátásából”.

Globális szinten a szakértők szerint a különböző élelmiszerfajtáknak különböző éghajlati hatásai vannak. Az Oxfordi Egyetem 2023-as tanulmánya szerint a húsban gazdag étrendnek van a legnagyobb hatása, míg a vegánnak a legkisebb (itt archiválva).

„A haszonállatok és a húsfogyasztás valóban hatással van az éghajlatra” – mondta a kutatás vezető tudósa, Peter Scarborough az AFP-nek 2024. december 18-án.

A Nature című folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmány szerint „a globális élelmiszerrendszer felelős a globális üvegházhatású gázok körülbelül egyharmadáért, és az állattenyésztés teszi ki a legtöbb ilyen kibocsátást” – mondta a táplálkozási és környezeti fenntarthatósági szakértő.

A tanulmány a globális élelmiszerrendszert vizsgálta, azaz „az élelmiszertermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos összes elemet és tevékenységet” világszerte, nem kizárólag az állattenyésztést ( itt archiválva).

Az „üvegházhatású gázok kibocsátásának, a földhasználatnak, a vízhasználatnak, az eutrofizációnak [a víz tápanyagokkal való telítődése, amely káros hatásokkal járhat] és az étrend biodiverzitásra gyakorolt hatásának mennyisége nagyon erősen összefügg az elfogyasztott hús mennyiségével” – mondta Scarborough, amint az a 2023-as oxfordi tanulmányból (itt archiválva) kiderül. 

„Az erre vonatkozó tudományos bizonyítékok mennyisége elsöprő” – mondta a szakértő.

Az IPCC-jelentés

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC ) az ENSZ azon szerve, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos bizonyítékokat elemzi.

A jelentések elkészítéséhez az IPCC szakértői önkéntes munkával évente több ezer tudományos cikket értékelnek, és átfogó összefoglalót készítenek arról, hogy mit tudunk az éghajlatváltozás mozgatórugóiról, hatásairól és jövőbeli kockázatairól, valamint arról, hogy az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése hogyan csökkentheti ezeket a kockázatokat.

Az IPCC-jelentés egy egész fejezetet szentel az élelmezésbiztonság és az éghajlatváltozás kapcsolatának, mivel a két kérdés mindkét irányban hatással van egymásra.

„Az éghajlatváltozás már most is hatással van az élelmezésbiztonságra az emelkedő hőmérséklet, a változó csapadékviszonyok és egyes szélsőséges események gyakoribbá válása révén” – állapította meg az IPCC. Az IPCC jelentése szerint „az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának 21-37 százaléka az élelmiszer-rendszerhez köthető”.

Sokkal több növényi termékre van szükség ugyanolyan tápértékű hús előállításához, mintha közvetlenül növényi alapú étrendet fogyasztanánk – mondta el az AFP-nek 2024. december 23-án Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, a CEU professzora és az IPCC alelnöke.

"Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi húsból ugyanannyi kalóriához jelentősen több földterület és energia árán jutunk hozzá" – mondta el a szakértő. Ürge-Vorsatz azt is hozzátette, hogy a húsok közül is a szarvasmarha-félék okozzák a legnagyobb problémát, mivel a kérődző állatok közvetlenül is kibocsátanak metánt.

Több földterületre van szükség ugyanannyi tápláló élelmiszer előállításához, ami az erdőirtás vagy a mezőgazdaság energiaigénye miatt hatással van az éghajlatváltozásra – magyarázta a szakértő.

A kérődző állatok, mint például a tehenek, amelyek a táplálékot visszaöklendezve és újrarágva emésztik meg, az emésztés során közvetlenül termelnek metánt, egy üvegházhatású gázt, és jelentős mennyiség szabadul fel a tehéntrágya feldolgozása során is – magyarázza a NASA a honlapján (itt archiválva).

"A metán a szén-dioxidhoz képest 28-szor annyira potens üvegházhatású gáz" – figyelmeztet a klímaszakértő, tehát ugyanannyi metán ennyivel több hőt képes visszatartani a Föld légkörében. 

Az 1960-as évek óta az egy állatra jutó üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 60 százalékkal csökkent, köszönhetően a „hús- és tejtermelés javulásának”. Az abszolút kibocsátás azonban növekvő tendenciát mutat, mivel az állatok száma is növekszik – állapította meg az IPCC.

Image

Az állattenyésztésből származó globális kibocsátás 1995-2005 között. Forrás: IPCC

Amint azt egy korábbi tényellenőrzésben kifejtettük, a szén-dioxidot elnyelő esőerdőket is riasztó ütemben pusztítják, hogy helyet csináljanak a szarvasmarháknak és a haszonnövényeknek.

Már a marhahústermelés mérsékelt csökkentése is előnyös lenne

Az IPCC szerint a vöröshús-termelés aránytalanul nagy üvegházhatású gázkibocsátással jár.

Az Egyesült Államokban a marhahús az eladott élelmiszerek mindössze négy százalékát teszi ki, de az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátások 36 százalékát. Az IPCC arra a következtetésre jutott, hogy a növényi alapú élelmiszerek „kisebb környezeti hatással (kibocsátás, energia-, föld- és vízfelhasználás) rendelkeznek, mint a jelenlegi, átlagos »húsalapú« étrend”. 

Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a húsnak ki kell maradnia az étrendünkből.Ürge-Vorsatz szerint már a húsfogyasztás csökkentése is nagy változást hozhat. "Ha át tudnánk térni növényi alapú táplálkozásra, rengeteg kibocsátást meg tudnánk spórolni. De természetesen megértjük, hogy ez lehetetlen, és az IPCC sem mondja azt, hogy holnaptól kötelező a vegán életmód mindenkinek. Csak annyit mondunk, ha minden országban betartanák az adott országban az egészséges táplálkozásra vonatkozó javaslatokat, már azzal komoly eredményeket lehetne elérni."

Egy 2024-es tanulmány szerint már a marhahústermelés kisebb mértékű csökkentése is jelentős előnyökkel járna (itt archiválva).

„A teljes globális marhahústermelés mérsékelt változtatásával hatalmas éghajlati előnyöket érhetünk el” – mondta Matthew N. Hayek, a New York-i Egyetem Környezettudományi Tanszékének adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője az egyetem honlapján közzétett cikkében .

Az ENSZ azt is megjegyzi, hogy a növényi alapú táplálkozás mellett a hatékonyabb termelési módszerek és az élelmiszerhulladék csökkentése is enyhítheti a kapcsolódó környezeti károkat (itt archiválva).