“Választói felhatalmazás nélküli diktátor”?: tényellenőrzés Trump Zelenszkijt ért fő kritikáiról
- Megjelent: 2025. február 26., 17:12
- Frissítve 2025. február 28., 14:48
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Marion DAUTRY, AFP Franciaország
- Fordítás és adaptáció: AFP Hungary
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Trump „választói felhatalmazás nélküli diktátornak” nevezte Zelenszkijt
Donald Trump február 19-én “választói felhatalmazás nélküli diktátornak” nevezte Zelenszkijt, egy nappal azután, hogy azt állította, az ukrán vezetőnek mindössze négy százalékos a “népszerűségi rátája” a közvélemény-kutatások szerint (archivált link).
Trump nem közölte, honnan származik a négy százalékos adat. Zelenszkij újságíróknak azt mondta, hogy ez egy orosz adat, és hogy Ukrajnának “bizonyítéka” van arra, hogy azt orosz és amerikai tisztviselők közötti tárgyalásokon is előkerült.
Egyes orosz médiumok is használták a négy százalékos adatot: a Telegram közösségi média oldalon egy, az ukrán oroszbarát képviselő, Olekszandr Dubinszkij által készített felmérést idéztek. A képviselőt az amerikai kormányzat 2021-ben felvette a szankciós listájára.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet februárban végzett felmérése szerint Zelenszkijnek 57 százalékos a támogatottsága.
Még ha ez visszaesés is a közvetlenül a 2022-es orosz invázió utáni 90 százalékos csúcshoz képest, ez a szám azt jelzi, hogy Zelenszkij “fenntartja legitimitását” - közölte az intézet (archivált link).
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is illegitim vezetőnek nevezte Zelenszkijt, mert nem írt ki választásokat, mióta 2019 májusában elnyerte az ötéves mandátumát.
Az orosz invázió napján megszavazott ukrajnai hadiállapot azonban kizárja, hogy választásokat tartsanak.
Az AFP korábban mér cáfolta azokat a 2023-as félrevezető posztokat, amelyek az ukrán elnököt a hatalom illegális bitorlásával vádolták. Zelenszkij a BBC-nek kifejtette, hogy választásokat csak békeidőben lehet tartani.
Ki kezdte a háborút?
Egy február 18-i sajtótájékoztatón Trump azt mondta, hogy Ukrajna idézte elő a 2022. február 24-i inváziót. Oroszország azóta elfoglalta Ukrajna területének mintegy 20 százalékát.
“El sem kellett volna kezdeniük. Meg kellett volna állapodniuk” - mondta Trump annak kapcsán, hogy Kijev tiltakozott a rijádi béketárgyalások miatt az Egyesült Államok és Oroszország vezető tisztségviselői között.
Trump ezekkel a mondatokkal ezúttal is az orosz narratívát ismételte el. “Ők voltak azok, akik 2014-ben elkezdték a háborút” - mondta Putyin a konzervatív amerikai kommentátornak, Tucker Carlsonnak adott interjújában.
Trump volt alelnöke, Mike Pence az X-en szólalt fel az amerikai elnök állítása ellen: “Elnök úr, Ukrajna nem ‘kezdte’ ezt a háborút. Oroszország indított brutális inváziót, ukrán provokálás nélkül” - mondta Pence (archivált link). “A Békéhez vezető Utat az Igazságra kell építeni”.
Az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus 2014 februárjára nyúlik vissza, amikor Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök az Európa-barát Majdan-felkelés nyomán Oroszországba menekült. Az inkognitóban tevékenykedő orosz különleges erők néhány nappal később átvették az ukrán Krím feletti ellenőrzést, majd hivatalos annexiót hajtottak végre, amelyet a nemzetközi közösség többsége azóta se fogad el.
A konfliktus ezután átterjedt a Donbasszra, ahol Moszkva az oroszbarát szeparatista erők segítségével fegyveres konfliktust szított Kijevvel szemben. Oroszország a határon sorakoztatta fel erőit, és 2022. február 24-én az első tankok bevonultak Ukrajnába, ami egy átfogó orosz invázió kezdetét jelentette.
“350 milliárd dolláros” amerikai segély?
Trump múlt szerdán a Truth Social nevű platformján megismételte azt a korábbi kijelentését, miszerint Zelenszkij “rábeszélte az Amerikai Egyesült Államokat, hogy arra költsön 350 milliárd dollárt, hogy belemenjen egy olyan háborúba, amelyet nem lehet megnyerni, amelyet soha nem kellett volna elkezdeni” (archivált link).
Trump egy nappal korábban azt mondta, hogy Zelenszkij azt mondta neki, nem tudja, hová tűnt az amerikai pénz fele. Lehetséges, hogy az amerikai elnök félreértette az ukrán vezető azon állítását, miszerint a segély több mint fele nem érkezett meg.
Trump az Associated Pressnek február 1-jén azt mondta, hogy Ukrajna “valamivel több mint” 75 milliárd dollárt kapott az amerikai kongresszus által megszavazott 177 milliárd dolláros támogatásból, többnyire katonai felszerelés formájában.
Az amerikai külügyminisztérium január 20-án közölte, hogy Ukrajna az orosz invázió kezdete óta az Egyesült Államok 65,9 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának (archivált link).
A Kiel Intézet, egy német gazdasági kutatóintézet, szerint 2022-től 2024 végéig az Egyesült Államok 114,2 milliárd eurót adott pénzügyi, humanitárius és katonai segélyként, ebből 64 milliárd eurót katonai segítségként (archivált link).
Az USA nagylelkűbb, mint Európa?
Trump azt is mondta, hogy Európa Ukrajnának nyújtott segélye egy “jóval kisebb százalék”. A Kiel Intézet szerint Európa volt Ukrajna fő adományozója, de a segélyek nagy része pénzügyi vagy humanitárius jellegű volt.
“Azt hiszem, Európa 100 milliárd dollárt adott, mi pedig, mondjuk, több mint 300 milliárdot” - mondta Trump a múlt héten. “És ez fontosabb nekik, mint nekünk”.
“Európa egésze egyértelműen megelőzte az Egyesült Államokat az Ukrajnának nyújtott segélyek tekintetében” - közölte a Kiel Intézet, amely becslése szerint az európai nemzetek 70 milliárd eurót “különítettek el” pénzügyi és humanitárius segélyként és 62 milliárd eurót katonai segélyként.
“Milliónyi” halott?
Trump a héten azt mondta, hogy “milliók” haltak meg a konfliktusban, miközben egyik fél sem közölt ezt illetően hitelesített számokat.
Zelenszkij februárban az NBC amerikai csatornának azt mondta, hogy 46 ezer ukrán katona halt meg a háborúban. Jurij Butusov ukrán haditudósító decemberben katonai forrásokra hivatkozva 70 ezer ukrán halottról beszélt (archivált link).
Oroszország 2022 vége óta nem közölte a halottak számát. Akkor kevesebb mint hatezer halott katonát ismert el. A Mediazona független oldal és a BBC több nyilvános forrást, köztük gyászjelentéseket is megvizsgálva arról számolt be, hogy több mint 90 ezer elesett orosz katonát azonosított (archivált link) .
Decemberben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter 700 ezer orosz halottról és sebesültről beszélt. Ehhez hozzá kell adni még az elesett észak-koreai katonákat: Szöul szerint ez a szám 1100, Kijev szerint 3000.
Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU) 2025 januárjában arról tett jelentést, hogy az ukrán oldalon 12600 civil halt meg és mintegy 29 ezer másik megsebesült (archivált link), hangsúlyozva, hogy a tényleges áldozatok száma “valószínűleg sokkal, sokkal több”.
Az immár orosz ellenőrzés alatt álló Mariupol város 2022-es ostromának ukrán tisztviselők szerint 20 ezer és 80 ezer közötti számú halottja volt.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos összes cikkünk itt található.
A 15. bekezdésben hozzáadásra került egy link2025. február 28. A 15. bekezdésben hozzáadásra került egy link
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
