Félreértelmezték a magyar közösségi médiában ezt a kivándorlásról szóló német közvélemény-kutatást
- Megjelent: 2025. május 30., 16:11
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Egy friss kutatás szerint a németek fele tervezi, hogy elhagyja Németországot a migrációs helyzet miatt!" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2025. május 25-i közzététele óta több mint 110-szer osztottak meg. A hozzászólásokban a posztot megosztó felhasználó egy magyar cikkre hivatkozik, ami a német Zeit újságot nevezi meg az állítás forrásaként.
Ugyanezt az állítást más felhasználók is a megosztották Facebookon, és egy online portálon is megjelent.
De ez az állítás félrevezető: az AFP megkapta a felmérés teljes adatsorát, amiből kiderült, hogy az eredményeket félreértelmezték.
Német nyelven a releváns kulcsszavakra rákeresve gyorsan megtalálható a szóban forgó Zeit-cikk (itt archiválva), aminek az elején egy szövegdoboz egyértelműen jelzi, hogy a cikk a német hírügynökség, a Deutsche Presse-Agentur (dpa) anyagából származik, és nem a Zeit írta azt. A cikket magát figyelmes elolvasva gyorsan világossá válik, hogy az nem azt állítja, amit a magyar Facebook-bejegyzés sugall.
Hogy többet megtudjunk a pontos kérdésekről és a módszertanról, az AFP felvette a kapcsolatot a YouGov nemzetközi „adat- és elemzőcsoport” német irodájával, amely a dpa megbízásából a felmérést végezte.
A tényleges számok nem támasztják alá az interneten megjelent állításokat
Anne‑Kathrin Sonnenberg, a vállalat szóvivője 2025. május 27-én e-mailben közölte az AFP-vel, hogy "a felmérés 2025. április 25. és 28. között, a YouGov panel 2275 résztvevőjével készített online interjúk alapján készült, akik előzetesen beleegyeztek a részvételbe. A minta életkor, nem, végzettség, régió, életkörülmények, szavazási magatartás és politikai érdeklődés szerint lett strukturálva és súlyozva. Az eredmények reprezentatívak a 18 év feletti, választásra jogosult német állampolgárokra nézve."
A YouGov megosztotta az AFP-vel a közvélemény-kutatás teljes adatsorát. A felmérés első kérdése a következő volt: „Ha feltételezzük, hogy karrierje, magánélete és pénzügyei tekintetében teljesen független, el tudná képzelni, hogy elhagyja Németországot és egy másik országba emigrál?”.
A válaszok a következő képpen oszlottak meg: 31 százalék "mindenképpen", 27 százalék "valószínűleg", 22 százalék "valószínűleg nem", 15 százalék pedig „semmiképpen sem”.
Tehát a válaszadók 58 százaléka válaszolt "mindenképpen"-nel vagy "valószínűleg"-gel erre a konkrét kérdésre, de a kérdés nem az volt, hogy "tervezi-e" elhagyni az országot, hanem az, hogy el tudná-e képzelni, hogy a fentebb említett körülmények között elhagyja az országot.
Azok a résztvevők, akik a "mindenképpen", a "valószínűleg" vagy a "valószínűleg nem" választ adták (az összes válaszadó 80 százaléka), egy további kérdést kaptak: „Ön jelezte, hogy elvileg elképzelhetőnek tartja a külföldre való kivándorlást. Gondolkodott-e az elmúlt hónapokban többet a Németországból való kivándorláson?”.
Az AFP kérdésére a YouGov szóvivője kifejtette, hogy ebből a 80 százalékból „36 százalék mondta, hogy az elmúlt hónapokban többet gondoltak erre [Németország elhagyására]. Ez a teljes népesség 29 százaléka.”
Azokat, akik igennel válaszoltak erre a kérdésre, arról is megkérdezték, hogy miért gondoltak az ország elhagyására. A válaszadók a következő lehetőségek közül választhattak, az AFP zárójelben feltüntette az eredményeket (több válasz is megadható volt, ezért a számok összege meghaladja a 100 százalékot):
- Az Egyesült Államok mint Európa védelmi hatalmának potenciális elvesztése Trump elnöksége következtében (12 százalék)
- Az AfD [szélsőjobboldali párt] felemelkedése (29 százalék)
- A migrációs helyzet Németországban (61 százalék)
- A recesszió Németországban (41 százalék)
- Oroszország katonai fenyegetése (22 százalék)
- Egyéb okok (36 százalék)
- Nem tudom (1 százalék)
Ebből gyorsan kiszámítható, hogy a második kérdésre válaszolók (akik a közelmúltban fontolgatták, hogy elhagyják Németországot) 80 százalékából 36 százalék mondta, hogy a közelmúltban fontolgatta az ország elhagyását. Ebből a 36 százalékból összesen 61 százalék válaszolta azt, hogy migrációs helyzet (is) közrejátszott abban, hogy eszébe jutott a kivándorlás.
Tehát a válaszadók 80 százalékának 36 százalékának 61 százaléka mondta, hogy fontolóra vette Németország elhagyását, és ennek egyik okaként a migrációs helyzetet nevezte meg. A „0,8 * 0,36 * 0,61 = 0,175” képlet segítségével gyorsan kiszámítható, hogy az összes válaszadó körülbelül 17,5 százaléka tartozik az utóbbi kategóriába, azaz a migrációs helyzetet nevezte meg okként, amiért gondolta arra, hogy elhagyja Németországot.
Bevándorlás Németországban
A felmérés pártpreferenciák alapján részletes adatokat is tartalmaz, amelyekből kitűnik, hogy a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt szavazói közül jelentősen többen gondolkodnak az ország elhagyásán: az AfD szavazók 58 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre, míg a teljes lakosság zavazó 36 százaléka. Az AfD szavazók 88 százaléka a migrációs helyzetet választotta a kivándorlás fontolgatásának egyik okaként.
A legutóbbi közvélemény-kutatások alapján az AfD népszerűsége történelmi csúcsán áll , 24 százalékos támogatottsággal, ami megegyezik a kormánykoalíció vezető pártjának, a konzervatív CDU/CSU szövetségének népszerűségével. Az AfD a februári választásokon a második legnépszerűbb párt volt (itt archiválva).
A bevándorlás fontos téma Németországban, a konzervatív Friedrich Merz kancellár vezette újonnan megválasztott koalíciós kormány lépéseket tett a határrendészet megerősítésére, és utasította a tisztviselőket, hogy utasítsák vissza a papírokkal nem rendelkező bevándorlókat, beleértve a menedékkérőket is. A lépés kulcsfontosságú része Merz terveinek, amelyekkel át akarja venni a kezdeményezést az AfD-től (itt archiválva).
Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2025 februárjában, a német választások előtt 2025 februárjában az AfD vezetőjét, Alice Weidelt. A találkozó során Weidel Magyarországot "példaképnek" nevezte, Orbán pedig az AfD-t "Németország jövőjének" (itt archiválva). Azóta egy újabb találkozóra is sor került a két politikus között, a 2025 májusában, miután mindketten beszédet mondtak az amerikai Republikánus Párthoz köthető CPAC Hungary nevű rendezvényen Budapesten, majd Orbán az irodájában fogadta a német politikust (itt archiválva).
Az AFP további, a bevándorlással kapcsolatos tényellenőrzései itt találhatók.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
