Ifjabb Robert F. Kennedy félrevezető információkat terjeszt az európai bárányhimlő elleni oltási programról

Kennedy állítása 2025. május 14-én, a Képviselőház Költségvetési Bizottsági ülésén történt meghallgatásán hangzott el, miután Mark Pocan kongresszusi demokrata képviselő megkérdezte tőle, hogy beoltatná-e saját gyermekeit a bárányhimlő ellen.

A miniszter kitért a válaszadás elől, és azt mondta: “Nem akarok tanácsokat osztogatni. Azt viszont elmondhatom, hogy Európában nem alkalmazzák a bárányhimlő elleni oltást, pontosan azért, mert az előzetes kutatások kimutatták, hogy ha a lakosságot beoltják a bárányhimlő ellen, az idősebb embereknél övsömör alakul ki, ami veszélyesebb” (archiválva itt).

Image

Robert F. Kennedy Jr., az Egyesült Államok egészségügyért és humán szolgáltatásokért felelős minisztere meghallgatása a Képviselőház Költségvetési Bizottsága előtt 2025. május 14-én Washingtonban (GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Samuel Corum)

Az AFP korábban már többször is cáfolta a Children's Health Defense által a vakcinákról terjesztett téves információkat. Kennedy - aki több mint tíz éven át a szervezet elnöke volt - az évek során többször is szkeptikusan nyilatkozott a vakcinákról. Egészségügyért és humán szolgáltatásokért felelős miniszterként Kennedy továbbra is ellentmondásos üzeneteket terjeszt a vakcinákkal kapcsolatban, amelyek egyébként hosszú engedélyeztetési és tesztelési eljárásokon esnek át.

Kennedy a két halálos áldozattal járó kanyarójárványra adott reakcióját például azért bírálták, mert nem hangsúlyozta eléggé a vírus ellen védelmet nyújtó vakcinák hatékonyságát. A minisztériuma emellett új tesztelési követelményeket kíván előírni minden vakcinára. Az intézkedéssel kapcsolatban szakértők aggodalmukat fejezték ki, miszerint ez megnehezítheti és megdrágíthatja a meglévő oltások továbbfejlesztését.

Az AFP szerint - az európai vakcinaajánlások áttekintése alapján - Kennedy bárányhimlővel és övsömörrel kapcsolatos megnyilvánulásai pontatlanok.

Egy 2022-es tanulmány megállapította, hogy 28 európai ország alkalmazza az oltást, közülük 16 az MMRV-t, egy olyan vakcinát, amely védelmet nyújt a kanyaró, a mumpsz, a rubeola és a bárányhimlő ellen (archiválva itt és itt).

Az Európai Unió ügynöksége, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint 2025 májusa óta a bárányhimlő elleni oltás kötelező a kisgyermekek számára Magyarországon, Olaszországban és Lettországban (archiválva itt és itt).

Bárányhimlő

Mind a varicellát, közismert nevén bárányhimlőt, mind a herpes zostert, azaz övsömört, a varicella-zoster vírus (VZV) okozza. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) szerint bárkinél, aki varicellával fertőzött, kifejlődhet az övsömör is.

Bár a gyermekek általában négy-hét nap alatt gyógyulnak ki a bárányhimlőből, a betegség súlyos szövődményekkel járhat, leginkább a felnőttek körében. A várandósak különösen veszélyeztetettek, mivel a vírus károsíthatja a magzatot (archiválva itt és itt).

Az Egyesült Államok 1995-ben kezdte meg a bárányhimlő elleni oltás beadását, ezzel az első ország lett, amely beemelte a vakcinát a gyermekek kötelező oltási programjába (archiválva itt). 2025-től két típusú, bárányhimlő elleni vakcina engedélyezett az Egyesült Államokban (archiválva itt).

A vakcina bevezetése drámaian csökkentette a bárányhimlő-fertőzésekkel kapcsolatos kórházi ellátásokat és haláleseteket – mondta az AFP-nek José Romero, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Fertőző Betegségek Bizottságának tagja (archiválva itt).

“Van egy hatékony, biztonságos vakcinánk, amelyet több mint egy évtizede… több mint két évtizede tesztelnek, és amely ténylegesen megszüntette a bárányhimlő miatti kórházi ellátások, esetek és halálesetek számát” – mondta Romero 2025. május 20-án. 

A CDC becslései szerint az oltási program az első 25 évben 91 millió bárányhimlő-esetet előzött meg, és ezzel 23,4 milliárd dollárnyi (8308 milliárd forint) egészségügyi költséget takarított meg (archiválva itt).

Ezen kívül a CDC szerint azok a gyermekek, akik megkapják a bárányhimlő elleni oltást, “alacsonyabb valószínűséggel kapják el a herpes zoster betegséget, mint azok a gyermekek, akik vad típusú VZV-vel fertőződnek meg” (archiválva itt).

Övsömör

A bárányhimlőhöz hasonlóan az övsömör is fájdalmas, viszkető kiütéseket okoz, de gyógyulási ideje általában két-négy hét. Az emberek körülbelül 10-18 százalékánál a fertőzés komolyabb, hosszú távú idegfájdalmat okoz. Ezt posztherpetikus neuralgiának nevezik (archiválva itt).

Az Egyesült Államokban évente körülbelül egymillió övsömör-eset fordul elő. A CDC szerint az amerikai felnőttek körében a fertőzés aránya ismeretlen okokból “hosszú időn át fokozatosan nőtt”, de “az utóbbi időben stagnált vagy csökkent” (archiválva itt).

Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy azoknál a felnőtteknél, akik gyermekkorukban átestek a bárányhimlőn, a VZV-vel fertőzött gyermekekkel való későbbi érintkezésük erősíti az immunitásukat és védelmet nyújt az övsömör ellen. Egy, az Egyesült Királyságban végzett kutatás azonban kimutatta, hogy ez a hatás nem feltétlenül olyan erős, mint azt eredetileg gondolták (archiválva itt és itt).

Amerikai kutatók a brit tanulmánytól függetlenül követték nyomon az USA oltási programjának hatását 1998 és 2019 között. Megállapították, hogy nem támasztották alá a valós adatok azt a modellt, ami szerint az oltás előidézheti az övsömör esetszámainak növekedését azoknak a felnőtteknek a körében, akik korábban átestek a bárányhimlőn (archiválva itt).

A kutatók azt is megállapították, hogy a vakcinázási program nemcsak, hogy közvetlenül csökkentette a bárányhimlő megbetegedési és halálozási arányát, hanem egyúttal “csökkentette a herpes zoster előfordulását a kötelező vakcinázás korszakában született gyermekek és serdülők körében”.

Amikor az Egyesült Királyság Oltási és Immunizációs Vegyes Bizottsága 2023-ban úgy döntött, hogy javasolja a bárányhimlő elleni vakcina felvételét a gyermekek oltási rendjébe, kifejezetten hivatkozott az Egyesült Államokban végzett tanulmányra, amely enyhítette a varicella-fertőzésből felépült idősebb korosztállyal kapcsolatos aggodalmakat (archiválva itt).

Ellen Rafferty, az Alberta Egyetem kutatója (archiválva itt) 2024-ben a BBC-nek is elmondta, hogy a Kanadában végzett modellezési tanulmánya nem adott “egyértelmű bizonyítékot” arra, hogy a bárányhimlő elleni oltási program bevezetését követően megugrott volna az övsömörös esetek száma (archiválva itt és itt).

Az övsömör miatt aggódó felnőttek számára az Egyesült Államok azt javasolja, hogy az 50 év felettiek adassák be maguknak a bárányhimlő oltást (archiválva itt). Az első egyadagos bárányhimlő elleni oltás 2006-ban vált elérhetővé, 2017-ben pedig egy másik - élő vírust nem tartalmazó - oltás is jóváhagyást kapott (archiválva itt).

Az AFP további cikkei az oltásokkal kapcsolatos téves információkról itt találhatók.