Túlzó állítások terjedtek el az Enteromix orosz rák elleni vakcináról a közösségi médiában

“Oroszország bemutatja forradalmian új rák elleni vakcináját – INGYENES minden állampolgár számára!” – olvasható egy 2025. szeptember 4-i magyar Facebook-bejegyzésben, amit már több mint 160-an osztottak meg. A bejegyzés úgy ír az oltásról, mintha az már elérhető lenne, többek között azt állítja, hogy “el lehet felejteni a kemoterápiát” és hogy “minden állampolgár számára ingyenes”.

Image

A félrevezető állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2025. október 10-én készült. A sárga áthúzást az AFP adta a képhez

Más posztok és cikkek ugyanezzel az állítással azt is hozzáteszik, hogy a hírt Veronika Szkvorcova, az orosz Orvosi és Biológiai Ügynökség vezetője jelentette be. Egyes változatok szerint a vakcina “használatra kész”, más verziók szerint már “klinikai alkalmazásban van”. 

Valójában Szkvorcova, anélkül, hogy megnevezte volna a vakcinát, azt mondta az Izvestia orosz hírügynökségnek, hogy „egy orosz vakcina” sikeresen befejezte a preklinikai vizsgálatokat, és hogy 2025 nyarán benyújtották a hatóságoknak a dokumentumokat az új gyógyszer klinikai alkalmazásának jóváhagyása érdekében.  A preklinikai vizsgálatok olyan kutatásokat jelentenek, amelyek során teszteket és állatkísérleteket végeznek a kezelés potenciáljának feltárása érdekében, de ebből még nem derül ki, hogy élő emberek hogyan reagálnak majd az adott szerre.

Bár egyes orosz médiumok azt állítják, hogy Szkvorcova az Enteromixra utal (példák itt és itt), az AFP nem talált utalást erre a konkrét vakcinára az interjúban.

Az orosz Nemzeti Orvosi Kutató Radiológiai Központ (NMRRC) weboldala az Enteromixet négy nem patogén vírus kombinációján alapuló gyógyszerként említi, amelynek célja a rosszindulatú sejtek megcélzása és a beteg tumorellenes immunitásának aktiválása.  A weboldal szerint az egyes személyek rákos megbetegedéséhez igazított „személyre szabott” mRNS-vakcinák célja, hogy „megtanítsák” a beteg immunrendszerét a rákos sejtek megcélzására és elpusztítására.

Az Enteromixszel kapcsolatos hasonló félrevezető állítások már számos országban terjedni kezdtek a közösségi médiában, például Kamerunban és Dél-Afrikában angolul, az Etiópiában használatos amhara nyelven, valamint görögül is.

A vakcina már “használatra kész”?

Nincs bizonyíték arra, hogy az Enteromix-et forgalomba hozták volna vagy általános használatra jóváhagyták volna, akár Oroszországban, akár a világ bármely más részén.

Az Enteromix és más orosz rák elleni vakcinák pontos fejlesztési folyamatának időrendjét nehéz megállapítani, mivel az online elérhető beszámolók bizonyos pontokon eltérnek egymástól. 

Három hónappal Szkvorcova interjút megelőzően az orosz egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy orosz szakemberek 2025 júniusában, 48 önkéntes bevonásával megkezdték az Enteromix klinikai vizsgálatait.

Andrej Kaprin, a minisztérium vezető onkológusa és az NMRRC főigazgatója a vizsgálatot „nyílt, egyközpontú, I. fázisú klinikai vizsgálatnak” nevezte.

A Kaprin által vezetett központ a honlapján bejelentette, hogy „az elmúlt néhány évben” „befejeződött a preklinikai vizsgálatok teljes ciklusa”, hozzátéve, hogy „fontos megjegyezni, hogy az első fázis klinikai vizsgálatai és a betegek toborzása 2024 végén, 2025 elején kezdődik”.

A szakértők megerősítették, hogy a vakcina általános használatának jóváhagyásához konkrét klinikai bizonyítékokra van szükség. 

Szigorú folyamat

Dr. Lennard Lee, az Oxfordi Egyetem professzora és onkológiai tanácsadó szerint a vakcinák fejlesztése és jóváhagyása egy jól meghatározott sorrendet követ. A szakember egy 2025. szeptember 16-án, és egy 22-én írt emailben kifejtette az AFP-nek, hogy a folyamat laboratóriumi preklinikai vizsgálatokkal és állatkísérletek felhasználásával kezdődik, amelyekkel az immunválaszt és az alapvető biztonságot értékelik. A preklinikai vizsgálatokat orvosi vizsgálatok követik, amelyek általában három fázisban tesztelik a kezelés emberi szervezetben való alkalmazásának lehetőségét.

Az 1. fázisú humán vizsgálatok során kis betegcsoportokon tesztelik a biztonságosságot és az adagolást, mondta Lee, majd a 2. fázisú vizsgálatok során nagyobb csoportokon keresik a klinikai előnyök korai jeleit, miközben folytatják a biztonságosság figyelemmel kísérését. A 3. fázisú vizsgálatok nagy, kontrollált tanulmányokat foglalnak magukban, amelyek célja a vakcina hatékonyságának megerősítése olyan eredmények tekintetében, mint a kiújulási arány, a progressziómentes túlélés vagy az általános túlélés. Ez a folyamat akár 10 évig vagy annál is tovább tarthat.

Ezzel párhuzamosan a szabályozó hatóságok értékelik a gyártás minőségét, konzisztenciáját és a biztonságosságot. Csak ez a gondos, lépésről lépésre haladó folyamat biztosíthatja, hogy a rák elleni vakcina valóban biztonságos és hatékony legyen – mondta Lee.

A Lee által leírt folyamatot az ausztrál Nemzeti Immunizációs Kutatási és Felügyeleti Központ (NCIRS) egyik cikke részletesen elmagyarázza.

Image

Pillanatkép az NCIRS honlapján található grafikonról, amely a vakcina kifejlesztésének hagyományos útját mutatja be. A képernyőmentés 2025. október 3-án készült

Az átlátható adatok, a szakértők által ellenőrzött bizonyítékok és a szigorú gyártási szabványok szintén elengedhetetlenek. „Ezek nélkül a betegek és az orvosok nehezen tudják megteremteni a rákkezelésben elengedhetetlen bizalmat” – mondta Lee az AFP-nek. 

Dr. Patrick Ott, a Harvard orvostudományi professzora és a Dana Farber Cancer Institute (DFCI) klinikai igazgatója 2025. szeptember 17-én egy Zoom-interjúban az AFP-nek elmondta, hogy a vakcina-szabályozási rendszerek világszerte eltérőek lehetnek, és nem mindegyik ugyanolyan szigorú.

„A szabályozási rendszertől függetlenül a klinikai vizsgálati adatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy alátámasszák azt az állítást, hogy egy vakcina biztonságos és hatékony az általános használatra” – mondta.

Lee elmagyarázta, miért van szükség konkrét klinikai bizonyítékokra, mielőtt a vakcina általános használatra jóváhagyhatóvá válik. 

„Csak 48 résztvevő bevonása általában nagyon kis, korai stádiumú vizsgálatnak minősülne – inkább az 1. fázisú vagy az 2. fázisú feltáró vizsgálatokhoz hasonlítana” – mondta. 

Lee hozzátette, hogy a 3. fázisú vizsgálat, amely általában több száz vagy ezer beteget érint, elengedhetetlen a biztonságosság, a hatékonyság és a hatások tartósságára vonatkozó megbízható adatok előállításához. 

„Nem találok olyan, szakértők által lektorált tudományos bizonyítékot, amely szerint az Enteromix nevű vakcinát emberi klinikai vizsgálatokban tesztelték volna” – mondta. „Egy olyan fontos terápiánál, mint a rák elleni vakcina, látható bizonyítékoknak és nyitottságnak kell lennie.”

Teljes hatékonyság?

Még az orosz tisztviselők legoptimistább nyilatkozatai sem írják le az Enteromixet a rák elleni csodaszerként, annak ellenére, hogy  azt állítják, hogy a vakcina a kísérletek során „100 százalékos” hatékonyságot mutatott a rákos sejtek elpusztításában.

Az Izvestia lapnak adott interjújában Szkvorcova elmondta, hogy a vakcina elsősorban a vastagbélrákra összpontosít, és végül kiterjeszthető lehet két másik rákfajtára is – a glioblastomára, az egyik legrosszindulatúbb agydaganatra, és a melanoma, azaz a bőrrák speciális típusaira.

Szkvorcova hozzátette, hogy a preklinikai kísérletek „bizonyították a vakcina biztonságosságát” és „magas hatékonyságát a tumor méretének csökkentésében és a tumor növekedésének lassításában”, amely az orosz szervezet vezetője szerint 60-80 százalékos.

A 2024 júniusában az orosz RBC médiakonszernnek adott interjújában Vjacseszlav Kosorukov, aki N.N. Blokhin Nemzeti Orvostudományi Kutatóközpont Onkológiai Intézet egyik részlegének, a Kísérleti Diagnosztikai és Tumor Terápiás Kutatóintézetének igazgatója a rák elleni vakcina fejlesztéséről elmondta: „A technológia, amiről beszélünk, forradalmi, de nem csodaszer, nem »arany pirula« minden ráktípus ellen”.

Patrick Ott, a Harvard munkatársa szerint a teljes hatékonyságra vonatkozó állítások messze állnak a valóságtól: „Jelenleg nincs olyan rákterápia, amely 100 százalékos gyógyulást biztosítana” – mondta, hozzátéve, hogy „maga a »gyógyulás« kifejezés is gyakran pontatlan, mivel sok rákfajta továbbra is gyógyíthatatlan. Az az állítás, hogy egy vakcina teljesen gyógyítja a rákot, egyszerűen nem hihető.”

Az Enteromix-szel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025. szeptember 18-án e-mailben a következő választ adta az AFP-nek: „A WHO nem áll hivatalos együttműködésben a projekttel.” 

A WHO tisztázta, hogy a vakcina jóváhagyásáért a nemzeti vagy regionális szabályozó hatóságok felelősek, míg a WHO szerepe főként az előminősítési támogatás nyújtására korlátozódik.

Az mRNA-4157 

Az amerikai Nemzeti Orvostudományi Könyvtár szerint az mRNS-vakcinák fejlesztése jelentős előrelépést jelenthet a rákkezelésben, eddig több mint 120 klinikai vizsgálat bizonyította azok hatékonyságát különböző rosszindulatú tumorok, például tüdő-, emlő-, prosztatadaganatok és melanoma, valamint nehezebben kezelhető rákok, például hasnyálmirigy- és agydaganatok esetében.

Nem csak Oroszországban áll több személyre szabott mRNS-rákvakcina is fejlesztés alatt, de szerte a világban vannak hasonló törekvések: a tisztviselők és tudósok szerint a Moderna és a Merck által kifejlesztett mRNA-4157 rákvakcina-jelölt jelentős áttöréseket ért el a klinikai fejlesztés terén, a szerről már úgy beszélnek, mint ami “alapvető fordulatot hozhat” a rákbetegek számára. 

Az mRNA-4157 a melanoma ellen irányul, ami (ahogyan korábban említettük) a bőrrák egy speciális típusa.  

A vakcina jelenleg a fejlesztés III. fázisában van, világszerte több mint 1000 résztvevővel zajlanak a klinikai vizsgálatok, amelyek célja a hatékonyság igazolása és a végső szabályozói jóváhagyás megszerzése. 

Bár az mRNA-4157 megkapta az “áttörő terápiás” státuszt az amerikai gyógyszerfelügyelettől, még mindig vizsgálat alatt áll. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) akkor adja meg a Breakthrough Therapy minősítést, ha az előzetes eredmények arra utalnak, hogy a kezelés jelentős javulást hozhat a meglévő terápiákhoz képest a legfontosabb klinikai eredmények tekintetében.

Az mRNA-4157 klinikai vizsgálatai több mint hat éve folynak, és a vakcina még mindig nem került forgalomba. 

A WHO 2025. februári jelentése szerint 2020-ban a rák közel 10 millió halálesetet okozott, ami globálisan körülbelül minden hatodik halálesetet jelent. A leggyakoribb típusok közé tartozik a mell-, tüdő-, vastagbél- és prosztatarák.

Az AFP Ténykérdés egyéb, az oltásokkal kapcsolatos cikkeit itt olvashatja.