Magyar közösségi média posztok félremagyarázzák ezt a statisztikát az ausztriai bevándorlók írás-olvasás készségéről
- Megjelent: 2025. augusztus 5., 16:08
- 6 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
„Egy friss felmérés szerint az Ausztriában élő migránsok kétharmada analfabéta. Ez érdekes, hiszen amikor volt a migrációs válság, akkor a balliberális oldalon azt mondták, hogy itt agysebészek érkeznek, és az a baj, hogy továbbmennek. Hát úgy tűnik, hogy ebben sem volt igazuk.” – fogalmazott Deák Dániel, a Megafon Központ tartalomgyártója egy 2025. július 22-i Facebook-videóban.
A videó eddig több mint 26 000 megtekintést és 113 megosztást ért el. Az Orbán Viktor közösségi média szócsövének tekintett Megafon Központ 2020 óta terjeszti a kormány narratíváját (itt archiválva).
„Az Ausztriában élő bevándorlók jelentős része iskolázatlan analfabéta, akik nemhogy németül, de saját anyanyelvükön sem tudnak írni-olvasni” – írta Deák a hozzászólások között és megosztotta a közmédia egy cikkét is, amelynek címe: „Analfabéta az Ausztriában élő migránsok kétharmada, derül ki egy felmérésből”.
A magyar kormány álláspontja hivatalosan is a “migránsmentesség” és a bevándorlásellenes üzenetek a kormányzati narratíva központi elemét képezik (itt archiválva). A Migration Policy Center olasz kutatóintézet Magyarországot általánosságban “tranzitország”-ként, nem pedig “célország”-ként definiálja bevándorlási szempontból (itt archiválva).
Az AFP hasonló, bevándorlóellenes félrevezető információkat már itt és itt is cáfolt.
A közmédia hírportálja, a Hirado.hu is félreérthetően tálalta a történetet a Facebookon. A közmédia bejegyzését 2025. július 22-i megjelenése óta több mint 90-szer osztották meg.
Sok kommentelő bevándorlásellenes véleményt fogalmazott meg a félrevezető posztok alatt. „Ezek patológusok! Nagyon jól tudnak bánni a bárddal, baltával, bozótvágóval, késsel és szikével. Akik tudnak írni, azok Kalasnyikov-golyókkal írnak, írtanak” – olvasható az egyik hozzászólás. Valaki más pedig a következőt kommentelte: „A szokásos, a migránsok és a barna bőrűek átlagos IQ-ja 50.”
A félrevezető bejegyzések azonban tévesen miutattak be egy 2024-es, az ausztriai menedékkérőkről szóló jelentést.
Miről szólt a jelentés?
Egy kulcsszavas Google-kereséssel sikerült megtalálni az állítás eredetét, az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF), egy osztrák kormányzati alap jelentését (archív linkek itt és itt).
A szervezet honlapja szerint az ÖIF „Ausztria egész területén különböző nyelvi szinteken német nyelvvizsgákat tart, és a folyamatos minőségbiztosítás érdekében értékeli a német integrációs tanfolyamokat”.
A félrevezető bejegyzésekben hivatkozott éves „Statisztikai évkönyv – Migráció és integráció” című jelentést 2025 júliusában tették közzé.
A bevezetőben Franz Wolf, az ÖIF igazgatója így fogalmazott: „Az oktatási hiányosságokkal küzdő menekültek aránya 2015 és 2024 között folyamatosan emelkedett. 2024-ben a menedékjogra vagy kiegészítő védelemre jogosultak mintegy kétharmada szorult írás-olvasás oktatásra, utóbbiak mintegy fele (44 százalék) a saját anyanyelvén is.”
Ebben a bekezdésben Wolf arról ír, hogy a formális oktatás hiánya hogyan jelenthet kihívást az integráció szempontjából.
Az ÖIF jelentéséből ezt a bekezdést számokra lefordítva azt kapjuk, hogy tavaly Ausztriába körülbelül 16 000 menedékjogra jogosult ember szorult „írás-olvasás oktatásra”, közülük körülbelül 7300 volt teljesen írástudatlan.
A hivatalos statisztikák szerint 2024-ben Ausztriában körülbelül 17 000 ember kapott menedékjogot, további 7 700 fő pedig kiegészítő védelmet, mert származási országukban veszély fenyegette őket, beleértve a kivégzés lehetőségét is.
Thomas Pohn, az ÖIF kommunikációs vezetője 2025. július 23-án az AFP-nek küldött e-mailben kifejtette, hogy kétféle írástudási igényt különböztetnek meg: „Elsődleges írástudatlanok azok az emberek, akik nem tanultak meg írni és olvasni anyanyelvükön, vagy csak nagyon korlátozott mértékben”. Emellett vannak „az úgynevezett másodlagos írástanulók, akik egy másik írásrendszerben – például arab betűkkel – tudnak írni és olvasni, de még nem sajátították el a latin írásrendszert”.
A szóvivő hozzátette, hogy „2024-ben a menedékjogot vagy kiegészítő védelmet élvezők 66%-ának volt írástudási igénye. Ez azt jelenti, hogy írástudási tanfolyamokra volt szükségük, de ez nem jelenti automatikusan a teljes írástudatlanságot. Ezek közül 44% nem tudott írni-olvasni az anyanyelvén sem, vagyis elsődlegesen írástudatlanok voltak”.
Pohn az AFP-nek elmondta, hogy ezek a számok csak a 2024-ben menedékjogot vagy kiegészítő védelmet kapott személyekre vonatkoznak, de a 2023-as és 2022-es arányok hasonlóak.
Az ÖIF jelentéseit gyakran félreértelmezik az interneten. 2023-ban közzétettek egy nyilatkozatot (itt archiválva) „Tényellenőrzés: Fókuszban a menekültek írástudási igényei” címmel, amelyben tisztázták a témával kapcsolatos gyakori tévhiteket. A nyilatkozatban kifejtették, hogy az Ausztriában menedékjogot kérők többsége olyan országokból érkezett, mint Szíria, Irak és Afganisztán, és sokan közülük nem tanultak még latin betűvel írt nyelveket, például angolt vagy franciát.
Írás-olvasási készségek az osztrák bevándorlók körében
Az Ausztriában élő bevándorlók többsége más európai országokból származik és nem menedékkérőként érkezett az országba. Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint (itt archiválva) 2025 januárjában 1 855 419 fő Ausztriában élő ember nem az országban született. Állampolgárság szerint a legnagyobb csoportot a németek (239 452), a románok (155 715), a törökök (124 788), a szerbek (122 459) és a magyarok (112 376) alkották.
Az AFP felvette a kapcsolatot a Linzi Oktatási Fejlesztési Intézettel, egy nonprofit szervezettel, amely „Alapfokú oktatás és írástudás” néven írástudási programot kínál (itt és itt archiválva).
Sonja Muckenhuber, az intézet igazgatója 2025. július 23-án e-mailben felhívta az AFP figyelmét egy 2022–2023-ban végzett „PIAAC: Felnőttek készségeinek felmérése” (itt archiválva) című felmérésre. A PIAAC egy olyan OECD-felmérés, amit Magyarországon is elvégeztek (itt archiválva).
A 16 és 65 év közötti emberek körében végzett reprezentatív felmérés megállapította, hogy „Ausztriában körülbelül 1,7 millió ember rendelkezik alacsony írástudási készségekkel”, ami azt jelenti, hogy az írástudási készségszint szerint az első vagy az első alatti szintbe tartoznak. Közülük körülbelül 890 000-en nem Ausztriában születtek (beleértve a német állampolgárokat is), ami azt jelenti, hogy az országban élő összes külföldi állampolgár 56 százaléka alacsony írástudási készségekkel rendelkezik.
„Ezek azonban korántsem írástudatlan emberek jelent, ha ez alatt azt értjük, hogy valaki egyáltalán nem tud írni-olvasni, hanem olyanokat is, akik például nem tudják értelmezni egy gyógyszer csomagolásban található betegtájékoztatót. Ők mind az első vagy annál alacsonyabb írás-olvasási szintbe tartoznak” – mondta Muckenhuber az AFP-nek.
A felmérés az első szint alatt azokat az embereket határozza meg, akik „mondatszinten képesek feldolgozni egy szöveg jelentését és megítélni egy mondat értelmét; egyszerű bekezdéseket olvasni és két alternatíva közül a megfelelő szót kiválasztani; nagyon rövid szövegekből származó információk alapján egyszerű és egyértelmű kérdésekre válaszolni (egy szóval vagy számmal)”.
Az első szinten lévő embereket a felmérés úgy definiálja, mint akik „egy oldalon képesek megtalálni az egyes információkat; weboldalon képesek megtalálni a linkeket; képesek azonosítani a releváns szövegrészeket, ha azok kifejezetten meg vannak említve; képesek felismerni a mondatok vagy rövid szövegek jelentését, valamint egy lista vagy több szakasz felépítését egy oldalon”.
A felmérés hozzátette, hogy a teszteket német nyelven végezték, így a nyelvet nem beszélő külföldiek anyanyelvükön való jártasságuk ellenére is alacsony pontszámot érhetnek el.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
